Irodalom érettségi

Zrínyi Miklós és a barokk – Szigeti veszedelem

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Barokk= igazgyöngy, szabálytalan gyöngy. Jellemzője: túldíszítettség, monumentalitás. Az arisztokrácia a hordozója. Kialakulásának társadalmi háttere: ellenreformáció, feudalizmus megerősödése. Célja: gyönyörködtetés, megrendítés, misztikum, diszharmónia.

Zrínyi Miklós (1620-1664) Csátornyán született, dédapja Szigetvári hős volt. A családjuk jelmondata: Jó szerencse mindenek felett. Horvát bán volt. (Az Adriai tenger erre utal). Halála egy vadászbaleseten történt.

1645-1648-ig írta, s az Adriai tengernek Syrenaia- ban jelent meg először.

Műfaja: eposz eposzi kellékek:

  • dolgok közepébe vágás (in medias res)

  • seregszemle (ennumeráció) (pl.: Farkasics)

  • fohászkodás (Szűz Máriához) (invokáció)

  • témamegjelölés („Fegyvert, s vitézt éneklek”) (peroráció)

  • Isteni közbeavatkozás (pl: az ördög felharagítja a törököket.)

  • Állandó jelzők (pl.: „fene török”)

Néhány dologban, azonban eltér az ókori eposzoktól:

  • A korabeli magyarokhoz szóló aktuális üzenet

  • személyes viszonya a tárgyhoz

  • keresztény világkép

  • bűn és bűnhődés gondolata

  • Mártíromság vállalása

  • 1566 versszakból áll

  • Mitikus hős

  • ellentéthatás

  • realitás- irrealitás

Forrásai: Vergilius, Homérosz, Tinódi Lantos Sebestyén Históriás énekköltészete: epikus költemény, amely többnyire történeti eseményt dolgoz fel.

Balassi Bálint vitézi költészete

Az író szándéka és célja az volt, hogy a szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatásával erkölcsi példát mutasson.

Témája az 1566-os évi szigetvári ostrom.

A mű gondolatmenete:

  • A török Isten büntetése a magyarság bűnei miatt.

  • A várvédők minőségi fölénye a törökök mennyiségi fölényével szemben is dicsőséget arathat.

  • Az erkölcsi győzelem a magyaroké

  • A várvédőkben a legkiválóbb erények jelennek meg, amiket Zrínyi példaként titulál (erkölcsi tisztaság, összefogás, hazaszeretet)

  • Ezek ellenkezője a törökökre jellemző (széthúzás, nincs meg a bajtársiasság)

  • A törököknek ez csak egy hódító háború

Szerkezete: A 15 énekből álló eposz 3 nagy részre tagolódik:

  • I-VI. Szigetvár ostromának előzményei (2 seregszemleelrettentés) Kisebb csatákban mindig a szigetváriak győznek.

  • VII-XIV. Maga a vár ostroma

  • XV. végső ostrom bemutatása: Szulimán halála, Zrínyi kivonulása és halála. A végén isteni igazságszolgáltatás: a katonákat és Zrínyit angyalok viszik fel a mennybe.

A cselekmény 3 szálon indul:

  • Isten rendelkezése az égben

  • Arszlán budai pasa Szigetvár ellen indul

  • Zrínyi és a várvédők bemutatása

Paradox tételt bizonyít be: a csatát csak erkölcsileg nyertük meg.

Epizódok sorozatából áll (önállóan is értelmezhető, a fő cselekményhez szorosan nem kötődő szakasz): Demirhám- Cumilla és Deli Vid- Borbála szerelmei; galamb-epizód: egy galamb által kér segítséget Zrínyi.

Az eposz embereszménye: Zrínyi Miklós (athleta Christi) krisztus katonája, a kereszténység bajnoka. Kiváló erényei: buzdítás, hazaszeretet, Isten követése. „A legkülönb az összes magyarok közt.”. Misztikus hős.

A mű mondanivalója: 3 tábor áll szemben egymással (magyar várvédők, törökök, a költő korabeli magyarság). Az író a Szigetváriak hősiességével mutat példát az egész magyarság számára. Erkölcsi példa.

Nyelvezete: Göcseji nyelvjárásban íródott. Sok török szó, ill. kifejezés található benne. Eufrimisztikus halálleírás (szépítő körülírás). Népi etika elemei is előfordulnak benne (közmondás, szólás). Költői képekben gazdag. Verselése hangsúlyos: 4 ütemű 12-es.

Az török áfium ellen való orvosság

A török kiűzéséhez összefogás kell. „Ne bántsd a magyart.”

Pázmány Péter

Zrínyi nevelője volt. A magyar ellenreformáció feje. Megalapította a Nagyszombati egyetemet, ami az ELTE elődje. Magyarul írta meg műveit, velük befolyásolni, meggyőzni és változtatni akart. Körmondatai áttekinthetőek, kedvelte a közmondásokat

3 nagy műfajban alkotott: vitairatok, áhítatossági művek és prédikációk.

Prédikációi: tartalma az erkölcsi tanítás.

  1. Mint kell keresztyén leányt nevelni: az ország sorsa a nőktől függ, ezért kell, hogy a nők megtanuljanak írni, olvasni vagy értelmes öregasszonyoktól, vagy pedig erkölcsi istenfélő embertől. „Pénznek adják, nem embernek gyermekeket”a lány ahhoz mehessen, akihez akar.

  2. Az isteni igazságra vezérlő kalauz: ez a legfontosabb gyűjteménye.

  3. A nyelvnek vétkeiről

Mikes Kelemen

17 éves korától II. Rákóczi Ferenc udvarában szolgált. Hűséges társ volt.

Emlékirata: Törökországi levelek: 207 darab levelet tartalmaz, több évtizeden át írta ezeket. Ezek fiktív levelek: kitalált személynek szóló valós eseményeket ír le (P.E. grófnő, „édes néném”). Élményeit napló-szerűen rögzítette, ezek novellisztikus levelek. Megjelenik benne a számkivetettek magánya és a fejedelem utáni hűséges ragaszkodása. Szerinte a magányban és a bujdosásban is kell a nyelvet művelni.

Témái:

  • A bujdosók mindennapjai (37. Levél: „Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont” – Zágon a szülőföldje)

  • A fejedelem portréja, szokásai

  • A megismert népek szokásai

  • Aktuális események

  • Honvágy

112. levél: A fejedelem halálának leírása. A fejedelem halálával párhuzamot mutat Jézus szenvedéstörténetével, ugyanis a fejedelem nagycsütörtökön kezdett el betegeskedni, s vasárnapra meghalt. Kulcsszava az árvaság.

A fiktív levélen kívül létezik még a misszilis levél, ami valós ténylegesen elküldött levelet jelent.

A kuruc költészet (1660-1750)

  1. Korszakelnevezés

Történelmi, katonai, politikai kategória.

1. korszak: 1660-1703: szabadságharcért

2. korszak: 1703-1711: szabadságharcról

3. korszak: 1711-1750: bujdosásról

Műfajai:

  • Szerelmes dalok

  • Búcsúztató, sirató énekek

  • Gyászénekek

  • Csúfolódó énekek

Szerzők: alacsonyabb társadalmi rétegű emberek (mesteremberek, katonák, diákok). Nem sokat tudunk róluk. Kéziratos könyvekben maradtak fenn ezek a versek. A művek folklorizálódtak (népiesedtek). A kurucosság összefonódott az ellenállás, hazafiság, függetlenség gondolatával. Kölcsey, Arany és Ady költészetét megihlette a kurucok felfogásai. Thaly Kálmán a XIX. Században összegyűjtötte a kuruc kori írásokat.

  1. Siralomének

Más néven jeremiád: Jeremiás próféta nevéből származó, panaszos, komor hangvételű bibliai eredetű lírai műfaj. A versek központjában a gondolat áll: a csapások Isten büntetései. A szerzők hiteles tudósítók.

  1. Táncdal

Szomorú, keserű hangvételű vers, melyben fontos az irónia. Ilyen például a Csínom Palkó: a vers ellentétekre épül (Kuruc  Labanc) „toldott, foldott”. Jellemzői: toborzás, tánc, borének, dicsérő strófák, csúfolódás.

  1. Bujdosó ének

A szabadságharc után keletkeztek. 2 típusa van:

  1. Bujdosás gyötrelmeiről szól.

  2. Emléket tart a fejedelemnek, a kornak vagy egy hősnek. Például: Rákóczi nóta: himnuszként élt e korban, s ezért nem jelenthetett meg. Benne császárellenességre bíztatták a népet. Erdélyi János adta ki a XIX. században. A múltat a jelennel szembeállító mű. Jellemző rá a szabadság hiánya, az idegen hatalom alatti rabság, önemésztés, önhibáztatás. Tárogató kíséretében adták elő, ami tiltott hangszer volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük