Irodalom érettségi

Szimbolizmus

A 19. sz. második felében alakult ki a szimbolizmus, a klasszikus modernség egyik stílusirányzataként. Kialakulásának okai:

    • Kiábrándultság (forradalom leverése, kapitalizmus leverése)

    • Fejlődés, ami már követhetetlen

  • felbomlik az egységes világkép, az ember történelem fejlődésébe vetett hite megrendül – eltűnnek az eszmék.

  • Lírában: megszűnik a vátesz-szerep, a társadalmi felelősségvállalás

– Két irány alakul ki:

      • realizmus valóságábrázolása

    • esztétizmus (l’art pour l’art = önmagáért való művészet). Azon irányzatok összefoglaló neve, melyek a világból kiábrándulva a művészetben találnak vigaszt. A világ széttöredezett darabjait a művészet világa tudja összerakni, s alkotni egy az emberi világon kívüli, szépségében tökéletes világot. („Minden egész eltörött” – Ady)

– A l’art pour l’artra jellemző az areferencialitás = nem vonatkoztatható; a lírai alkotás szándéka, önértelmezése szerint nem vonatkoztatható semmiféle önmagán túli, konkrét világra, mert az ilyen jellegű törekvést szimbolikus szerkezete megakadályozza.

Szimbólum – a latin “symbolum”(= titokzatos, csak a beavatottak számára megfejthető jel)

– gör.szümbolon” (=ismertetőjel)

Egy homályos költői kép, ahol az azonosított tulajdonképpen meghatározhatatlan, inkább sejtések, megérzések. (szemben az allegóriával)

=>Szimbolizmus: Franciaországból kiinduló művészeti (legfőképp költészeti) irányzatot jelöl. Ők azt mondták, hogy a világot nem lehet teljes egészében befogadni, érzékelni, de hiszik, hogy van egy mélyebb lényeg, egység, amit a szimbólumok segítségével képesek vagyunk éreztetni, sejtetni.

  • Nemcsak a szöveg egyes részletei, hanem az egész szimbólumokból épül fel.

  • A képi főneveken kívül hang- és színteremtő szavakat is képes a versek középpontjába állítani.

  • Kedvelt eszköze a szinesztézia = különböző érzékelési területekhez (érzékszervekhez) tartozó érzetek, jelenségek szerves egységére épülő költői kép. (pl. sűrű homály, lila dal) 

  • Ennek következtében az értelmezése problematikussá válik, hiszen nem lesz egyetlen lefordítható értelem, csak sejtet, sugall valamit → más befogadói magatartást, újfajta olvasásmódot tesz szükségessé. A befogadó rendkívül aktív közreműködését igényli.

  • Baudelaire: Romlás virágai c. verses kötet megjelenéséhez kapcsolja a szimbolizmus kezdetét az irodalmi köztudat. (1857.)

  • Francia szimbolista költők még: Verlaine (Őszi chanson, Költészettan), Rimbaud (A magánhangzók szonettje, A részeg hajó), Mallarmé (Látomás), Rilke (Archaikus Apolló-torzó)

Magyar szimbolizmus: a modernség „áttörését” a magyar irodalomban a Nyugat folyóirat megjelenéséhez köti a hagyomány. – Ady Endre: Új versek c. verses kötet 1906. Az ő nevéhez fűződik az európai tájékozódású nemzetszemlélet (új és magyar) eszméje. (Szimbolista jegyek megfigyelhetők már az Ady által nagyra tartott Vajda János költészetében is.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük