Az elbeszélés a bibliai Jónás-történet ironikus kifordítása. Míg az eredeti történet kettős üzenete, hogy Isten akaratának nem lehet ellenszegülni (hiszen akkor elemészti az embert, mint a hal által Jónást), másrészt pedig, hogy Isten végtelenül irgalmas (megbocsát a bűnös városnak), addig Ambrus novellája a magyar századvégi dezillúziót és a franciás dekadens-szecessziós életérzést közvetíti. Az általa alkotott világból hiányzik Isten jelenléte, a próféta nem képes szerepét betölteni, sőt maga is elbukik, a bűnösökkel tart – az ilyen világnak nincs kegyelem, mégis sajnálatra méltó, hisz minden bűnös gyarlósága ellenére gyönyörűen, szánni valóan emberi…
Cím
bibliai kapcsolódásra utal → parafrázis (átirat), a bibliai Jónás-történet átírása
(tudjuk, hogy Ambrus műve hatott Babits Jónás könyve c. művére is)
de kiforgatja a bibliai történetet: már a címből kiderül, hogy itt Ninive (a bibliai történettel ellentétben) elpusztul
a cím arra utal, hogy Ninive történetéről szól majd az elbeszélés, tehát (a bibliai történettel szemben) nem Jónás a központi alak
Időszerkezet
napszakok kitüntetett szerepe
éjszaka – Lilith
reggel – a Lilithtől való elszakadás(kísérletek)
a teljes mű időszerkezete nem kidolgozott
de az alegységeken belül kitüntetett szerepet kap a hármas szám
Lilith harmadszorra „kapja meg” Jónást
3. nap után jelenti ki Jónás, hogy elmegy
Abiron 3 napig vergődik, míg felkapaszkodik Jónáshoz
→ népmesei szám
→ isteni teljességet kifejező szám (Szentháromság)
de nem indokolja semmi ezeket a „szimbolikus” jelentéseket
— eljelentékteleníti, ironizálja
Térszerkezet
Ninive (a nagyváros, mint Budapest, Párizs stb.): a bűnt, az erkölcstelen életet testesíti meg
alsóváros ↔ felsőváros a társadalom modellje
palota ↔ hordó (nyomokban fellelhető társadalomkritikai vonatkozás)
Jónás egy városa feletti magaslaton sír:
a hegy hagyományosan Isten jelenlétének helye (vö. Biblia)
tehát jelentése: győzött az igazság ?!!!
→ de Jónás Lilith szőkeségét siratja! (Isten színe előtt?!)
→ Ambrus megint ironizálja a bibliai történetet, jelzi, hogy másról akar beszélni…
Szereplők
Lilith
apokrif történetek szerint Ádám első felesége, akit vele egy agyagból gyúrt Isten, ezért nem volt hajlandó alárendelt szerepet játszani; a szerény, anyaságot megtestesítő Évával szemben ő a független nőiség (feminizmus) és a női szexualitás megtestesítője
a szecesszió témaként előszeretettel alkalmazta a „femme fatale”, a végzet asszonya, a férfit szexuális kisugárzása által elemésztő nő motívumát, s ezt gyakran kapcsolták össze Lilith alakjával (vagyis szerepeltetése szecessziós vonás)
szegény sorból került a palotába (újra burkolt társadalomkritika: a szexualitás mint a társadalmi felemelkedés egyik lehetősége…)
a palotában szecessziós elemek közt él: leopárdok húzta rózsaszekér, tujaliget, hinta, virágok stb.
dekadens életérzés: értéktagadó, kizárólag az egyéni élvezeteknek élő
Lilith hódolói
Abiron – tudós → ész
Dáthán – vitéz → erő archetipikus
Mikimóki – apja fővezér → gazdagság tulajdonságok:
+ összetörik, és meg kell ragasztani (mesei) a „férfi”
→ gyámoltalanul kötődő
Jónás
ironizált alak, az elbeszélői hang távolságot tart tőle
ellentmondásos alak
a bűn ellen prédikál mindkét cselekedet egyformán
maga is bűnbe esik ironizáltan jelenik meg
(pl. „asszony, te gonoszat akarsz velem” – nem lehet komolyan venni…)
Irodalmi hagyományok
mese
hármas szám
elbeszélői hang („Történetünk úgy kezdődik…”)
Lilith környezete, alakja
Mikimóki nevének hangzása ill. összetörése-összeragasztása
Recepice nevének hangzása ill. szerepe (kerítőnő)
meseszerű elemek (pl. Lilith aranyhaja a tükörteremben)
→ mintha el akarná bagatellizálni a történetet, hiszen „csak” mese
→ de a mesék mindig ősi igazságokat rejtenek…
→ a mese egyszerre távolít és közelít
példázat: jelképes, tanító szándékú történet, sorai mögött erkölcsi tanítás rejlik
a bibliai Jónás-történet (sok más bibliai történethez hasonlóan) példázat
Ambrus elbeszélője gyakran von példázatos párhuzamokat: „Az emberek bolondok voltak már az ókorban is.”
ugyanakkor itt a zárlatot nem tudjuk példázatszerűen értelmezni – mi a tanulság?!
A zárlat
nincs egyértelmű tanulság
elpusztul a város (OK, a bűnösök bűnhődnek) – de miért Lilith haját siratja Jónás???
ellentét:
bűn és szépség – Lilith mindkettő megtestesítője
a bűn méltán pusztult el, de vele pusztult a szépség is…
Jónás nem tud egyértelműen Isten mellett dönteni
siratja a bűnben rejlő szépséget
a szépség elvileg érték → jó és rossz, bűn és erény relatív fogalmakká váltak…
+ mindkettő hozzátartozik az emberséghez
az isteni igazság (ne legyen bűn a földön) is szemben áll emberi valónkkal: gyarlóságunkkal, mely nem tud lemondani arról a szépségről, ami eredendően földi, evilági – bűnös…
ugyanakkor a szépség mulandó – előbb-utóbb elpusztul…
Jónás ezt siratja: az emberi létet, mely minden gyarlósága, esendősége, bűnössége ellenére is gyönyörű – ugyanakkor reménytelenül kiszolgáltatott a pusztulásnak…