Irodalom érettségi

Moliére: Tartuffe – A klasszicista dráma

  1. A klasszicista színház

A klasszicizmus a felvilágosodás korában jellemző korstílus. (XVIII. század) Jellemzője az ókori görög és római (klasszikus) hagyományok követése a művészetben, a racionalitás,a józan ész középpontba helyezése, a tanító jelleg, és a szabályoknak való megfelelés (pl. hármas egység elve).

A klasszicista színház Franciaországban alakult ki. Jellegzetesen az arisztokrácia szórakoztatására, főképp királyi és nemesi udvarokban működött. Volt függöny, az előadás 5 felvonásra tagolódott, már nők is játszottak. Sokat lendített a színház sorsán, hogy a Napkirály XIV. Lajos színházrajongó volt (játszott és rendezett is).

  1. Moliére

Jean-Jacques Poquelin (zsan-zsak-poklen) Egy királyi kárpitos fia, így tehetős család sarja, jó iskolákban tanult (jezsuitáknál). De nem apja hivatalát folytatta, hanem színtársulatot alapított. Ez csődbe ment, s miután kiszabadult az adósok börtönéből, hosszú évekig vándorszínészként élt.

Párizsban egyre komolyabb sikereket ért el. A királyi udvarban gyakran játszott (fiának keresztapja a király) és rendszeres jövedelmet kapott. Művei miatt sokan támadták az egyház és a képmutató arisztokrácia részéről (sőt, a művész-riválisok is).

Drámáinak jellemzése:

betartja a hármas egység elvét

negatív embertípusokat mutat be, ennek megfelelőek a drámái címei: A fösvény, Az úrhatnám polgár, Mizantróp (=embergyűlölő), Tudós nők (sznobság), Képzelt beteg

a komédiát részesíti előnyben: nevetségessé kell tenni az emberi hibákat

sokat merít a rögtönzött utcai vásári komédiákból (commedia    dell’arte)

  1. Tartuffe (1664)

Bemutatása után (Versailles) rögtön cenzúrázzák: a képmutatóan vallásos udvari emberek magukra ismernek benne. a katolkijus egyház befolyására pedig az eredetileg szerzetesi öltözetben játszó Tartuffe ruháját le kell cserélni. Miután Moliére finomított rajta, folyamatosan nagy sikerrel játszották.

  1. A dráma története és szerkezete:

1.    felvonás
Orgon házában. Pernelle asszony elhagyja a házat, mert Tartuffe-nek nem adják meg a kellő tiszteletet. Damis arra kéri Cléante-ot, hogy járjon közbe Orgonnál Mariane és Valér házassága ügyében. Megérkezik Orgon, csak Tartuffe-ről érdeklődik. Cléante-nak kitérő válaszokat ad.

előkészítés, szituáció, szereplők bemutatása

2. felvonás
Orgon úgy dönt, hogy hozzáadja lányát Tartuffe-höz, Mariane hiába ellenkezik. Dorine „kiosztja” Orgont, és kibékíti a szakítani készülő szerelmeseket, és tervet sző a házasság megakadályozására.

bonyoldalom

3. felvonás
Damis és Dorine megtervezik Tartuffe lebuktatását.Tartuffe heves szerelmi ostromba kezd Elmiránál, ő megígéri, hogy nem árulja el a férjének semmit, ha cserében kieszközöli Valér és Mariane lakodalmát. A jelenetet kihallgató Damis elmond mindent Orgonnak, Tartuffe azonban cselesen tisztázni tudja magát Orgon előtt. Sőt Orgon Tartuffe „megrágalmazásáért” kitagadja fiát a házból és Tartuffe-re íratja minden vagyonát.

4. felvonás
Orgon összeveszik Marianne-nal (inkább kolostorba vonul, de nem lesz Tartuffe felesége) a feleségével (nem hiszi, hogy Damis igazat mondott). Végül az asztal alatt hallgatja ki Tartuffe szerelmi ostromát. Orgon erre kiutasítja Tartuffe-öt a házból, de Tartuffe közli, hogy ez már az ő háza, ráadásul egy kazettát is birtokol Orgon titkaival (a királyság elleni zendülésben Orgont bűnpártolással vádolhatják).

konfliktusok

(egérfogó-jelenet)

5. felvonás

Már csak Pernelle asszony hisz Tartuffe-ben. Megjelenik Lojális úr, hogy kilakoltassa a családot. Valér is rossz hírekkel érkezik: felségsértés címén letartóztatási parancsot adtak ki Orgon ellen.. A rendőrhadnagy viszont egy hirtelen fordulattal Tartuffe-öt kíséri börtönbe, akiről kiderült, hogy hírhedt csaló. Orgonék elindulnak, hogy személyes köszönetet mondjanak az uralkodónak kegyességéért, utána pedig megtartják Mariane és Valér esküvőjét.

tetőpont

feloldás

  1. Szereplők:

Tartuffe, a családba befurakodó álszent. Bár ő a címszereplő, nem ő a komikus főhős, hanem

Orgon, aki elvakultan rajong iránta. Ezt az elvakultságot figurázza ki a szerző a végletekig. (Pernelle asszonyban is).

Cléante a rezonőr (= az író szócsöve) a józan ész nevében kommentálja és mérlegeli az eseményeket (a felvilágosult gondolkodás képviselője). Mégsem ő a leghatékonyabb, hanem

Dorine, aki nemcsak józan paraszti ésszel gondolkodik, hanem cselekszik is.

Marianne és Valér halvány szereplők: segítségre van szükségük, hogy szerelmük beteljesedhessen.

  1. Befejezés:

a mű klasszicista dráma: betartja a hármas egység elvét, a dráma öt része elkülöníthető. A végén a józan ész diadalmaskodik a felvilágosodás gondolkodásának megfelelően.

a darab ma is az egyik legtöbbet játszott Moliére mű. Gyakran egyedi felfogásban dolgozzák fel (pl. kortárs környezetben, vagy Tartuffe mint tolószékes kábítószercsempész, stb.).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük