Irodalom érettségi

Márai Sándor

. embergyűlölő (mizantróp) alak, kevés barátja volt,de azok igazak

. jómódú (szász) polgári családba született, Kassa – kulturális központ volt akkor

. 1919től Németországban tanul (Lipcse; Frankfurt)

. 1923ban elveszi Matzner Ilonát, Lolát – ’20as években utazgatnak

. 1930as évektől számítják beérett írónak – rengeteg publikált mű (évente kb. 2regény)

. élete tragikumai: kisfia meghal, felesége miatt (zsidó) menekülniük kell, leégett lepusztult lakásba kell visszatérniük – leég Márai könyvtára is

. 1945 után komm. vezetőség miatt nem publikálhat (nem tiltották be,de nem adtak kiadásra pénzt)

– ráadásul a párt elvárta az optimista kommunizmus irodalmát – az író nem írhat és nem hallgathat szabadon

.1948ban elhagyják az országot (Svájc, Olaszo., New York)

. újabb tragédiák sorozata – meghal nevelt fia,János, egyre több barátja és rokona hal meg

.1986ban meghal Lola – már nem érzékeli Márai jelenlétét,sem a külvilágot

.1989ben öngyilkos lesz

.1990ben Postumus.Kossuth díjat kap

O a magyar irodalom értékelése – a Naplók

– 1943tól kezdi összeszerkeszteni a Naplókat

– ’48 után egyre fontosabb számára a magyar nyelv

– napló – kedvelt műfaj a magyar emigráns költők-írók körében (pl. Mikes Kelemen)

– elsősorban nem hétköznapi eseményeket rögzít – csak érintőlegesen; reflektál egy jelenségre; „vallomásos esszék”

– reneszánsz műfaj, individuumra helyezi a hangsúlyt; személyesség = egyén +világ

– rengeteget olvas: irodalom

művészettörténet

szociológia

történelem+tudományok témában

  • Márai csak a napló műfajnak megfelelő bejegyzéseket írt – a nyilvánosság ill. utókor számára

  • Mivel nincsen közvetlen olvasóközönsége, naplóiban önmagával „beszélget”

– az évek előrehaladtával rövidülnek a bejegyzései – több elmélettel magyarázzák

= írói erénynek tartja a húzást (megszűrte saját írását)

= az író nevelő,erkölcsi tanító. Az ő felelőssége meghallani az ég üzenetét és váteszként közvetíteni

– Jókainak(„a szó művésze volt”) és Kosztolányinak(„a magyar nyelvet nemesíti, a magyarságot műveli”) nagy tisztelője

– naplóiban értekezik a művekről,amelyeket olvasott – magyarok közül:

nyugatosok

Reformkor szerzői

Pázmány (nevelő szerep)

Petőfi

Mikszáth

Móricz

Babits –20. században ő A költő

– zseniális a lírája, de a prózája csak egy kísérlet. Gólyakalifa=jó

– első korszakát nem tartja jónak (introvertált korsz.)

– szerinte Babits művészete gótikus katedrális

– összevetve Babits és Kosztolányi költészetét, Babitsot tartja többre

( „modora néha fáraszt … lelke felüdít”)

Móricz – erősen kritizálja őt

  • szerény író,de nem okos (=naiv!!)

  • zseniálisan tudja ábrázolni a realitást

Juhász Gyula – mélyen magyar

  • mániákus depressziós

  • vannak Ady féle frázisai

  • nemesen magyarok a versei

Kosztolányi – poeta doctus

  • Arany és Kosztolányi a legfontosabbak a nyelvművelésben

  • személyes adalékok a személyes ismeretség miatt

=tragikus sors – kokainfüggőség

  • Voltaire ~ Kosztolányi (tehetség)

  • Igazi műfaja a kispróza (novellák)

Krúdy Gyula – lángésznek, az írók írójának tartja

  • Szindbád hazamegy c. műve Krúdy stílusában íródott

  • Goethe-vel és Shakespeare-rel tartja egy színvolnalon

  • „légkört tud teremteni”

  • Szindbád ifjúsága c. Krúdy novellagyűjteményt a legtisztább műnek tartja

Vörösmarty – Shakespeare legjobb fordítója

  • Dél Sziget = tündéri,tüneményes mű

Arany János – írásaiban a nyelv megnemesedett magyar

  • emigráció alatt ezt olvasta legtöbbet – utolsó mentsvár,nyelvi biztonság

  • mentes a nacionalista pökhendiségektől

  • Toldi estéje ~ Brahms melódia

  • Arany mindenben tökéletes

Petőfi – vannak jó versei,de a legtöbbet lapályosnak tartja

Jókai Mór – csodálja regényeit

  • költői leírásait fantasztikusnak tartja

  • többször is összeveti Victor Hugo-val és jobbnak tartja nála

(Victor Hugo = hatásvadász bestselleríró)

O kortársait nem nagyon szereti,mert költészetük „nem költői” – nincs zenéje a szavaknak

Illyés Gyula – líráját nem szereti, de prózáját nagyszerűnek tartotta

O sötét jövőt lát a magyar irodalom előtt, mert a kortársai nem tudtak bánni a szavakkal

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük