Az ember egyedfejlődése

  • A megtermékenyített petesejt sorozatos osztódásával indul el a barázdálódás folyamatában. Megközelítőleg a harmadik napon éri el a szedercsíra állapotot, az ötödik napon éri el a méh üregét, ekkora már a hólyagcsíra állapotában van. Itt az első hét végére beágyazódik a méhnyálkahártya megvastagodott részébe. A beágyazódása közben megindul az embrió kialakulása. A körülötte kialakuló magzatburok sejtjei olyan hormont termelnek, amelyek változatlan működésre serkenti a sárgatest hormontermelését. Így a beállt terhesség után újabb tüszőrepedés nem jöhet létre.

  • A fejlődő embriót az első néhány héten a szikhólyag tápanyagai látják el, később kialakul a méhlepény és ezen keresztül közvetett kapcsolatba a magzat kialakuló vérkeringése az anyai vérkeringéssel. (a szikhólyag elsorvad). A közben lassan elsorvadó sárgatest helyét a méhlepény veszi át, előkészítve ezzel az anyai szervezet szülés utáni tejelválasztását.

  • A terhesség második szakaszában az embrió erőteljes fejlődésnek indul, és kilenc hónapos terhesség után az érett magzat megszületik.

  • A szülés mechanizmusa lényegében a méh izomzatának ritmusos összehúzódásának alapján történik. A magzatburok felrepedése után a magzat kitolódik a méh üregéből, majd röviddel utána követi a levélt magzatburok és a méhlepény is. Szülés után az újszülöttet elválasztják a köldökzsinórról, és önálló életet kezd élni. Szülés után regenerálódik a méh és az anya meginduló tejválasztása lehetővé teszi az újszülött szoptatását. A gyerek születése utáni egyedkifejlődésének szakaszain keresztül éri él a felnőtt kort

  • .Ezek: csecsemőkor: 1 éves korig

Óvódáskor: 1-3 éves kórig

Kisgyermekkor: 3-6 éves korig

Kölyökkor: 6-12 éves korig

Serdülőkor: 12-16 éves korig

Ifjúkor: 16-20 éves korig

Felnőttek korosztálya: 20 év felett.

A genetika alaptörvényei (gén, heterozigóta, homozigóta, allél, 2. Törvény, uniformitás, hasadás)

  • A különböző szerkezetű fehérjék aminosav sorrendjére vonatkozó információkat a DNS- molekula különböző szakaszai tárolják. A DNS-molekulában tárolt információk egyik nemzedékről a másikra a szaporodás folyamatában öröklődnek. A DNS tehát az örökítő anyag és a benne azon egységek, amelyek meghatározzák egy-egy tulajdonság természetét, ezek a gének. Valójában tehát nem a tulajdonságok öröklődnek, hanem a gének, amelyek meghatározzák őket.

  • Az egyedeknek a gének működése következtében kialakult küldő megjelenését, megfigyelhető tulajdonságaink összességét fenotípusoknak nevezzük. Az e mögött található genetikai háttér, vagyis az adott fenotípusokhoz tartozó gének felsorolása alkotja az egyed genotípusát.

  • A természetben egy adott génnek különböző típusai, változatai lehetnek, ezek a génváltozatok az allélok. A haploid sejtekben minden génnek csak egyelten allélja, a diploid sejteknek pedig két allélja lehet jelen. Ha egy diploid sejtben egy meghatározott diploid sejt helyett egyforma allél tölt be, akkor homozigóta, ha különböző a két allél, akkor heterozigóta az illető génre nézve.

  • Ha a következő nemzedék utódjaiban a két szülői tulajdonság közül csak az egyik jelentkezik a fenotípusban a domináns jelleg, szemben a rejtve maradó recesszív tulajdonsággal.

  • A genetika alaptörvényeit Mendel foglalta össze. Az uniformitás törvénye azt fejezi ki, hogy a homozigóta szülői formák kereszteződéséből származó első hibrid nemzedék valamennyi egyede mind genotípusát, mind fenotípusát illetően azonos. A hasadás törvényében azt foglalta össze, hogy a szülői tulajdonságok nem olvadnak össze az F1 nemzedék heterozigóta egyedeiben, hanem változás nélkül széthasadva újra megjelenik az F2 nemzedékben. Mendel vizsgálataival a különböző tulajdonságok öröklődésének egymáshoz való viszonyát is tisztázza. Vizsgálatainak eredményét a független öröklődés törvényében foglalta össze, amely lényegében azt mondja ki, hogy az egyes tulajdonságok párok független öröklődésekor az F2 nemzedékben az eredeti szülői formáktól eltérő kombinációk is megjelennek.

Hasonló

  • Populációs kölcsönhatások

    A populációk kölcsönhatása egymásra Az egyedekre az élettelen (abiotikus) tényezők mellett más élőlények (biotikus tényezők) is hatnak. A populáció élő környezete egy másik populáció, amely rá nézve lehet előnyös (+), hátrányos (–) vagy semleges (0). A kölcsönösség fajtái (+,+) Az alliancia két populáció között kialakuló laza, alkalomszerű kapcsolat. Példa erre amikor a zebrák és a…

  • Szaporodás, egyedfejlődés és egészségtana

    A szaporodás jelentősége A szaporodás jelenti az élet folytonosságának fenntartását az élőlény saját információinak átadása útján. Az embert ivaros szaporodás, váltivarúság és ivari kétalakúság jellemzi, azaz a szaporodás ivarsejtekkel történik, amit az eltérően kinéző férfiak és nők termelnek. A férfi szaporító szervrendszer A here a herezacskóban elhelyezkedő páros szerv. A hasüregben fejlődnek, majd a magas testhőmérséklet…

  • Kiválasztás és egészségtana

    A kiválasztás és az elválasztás A kiválasztás során a szervezetből az anyagcsere-folyamatokból származó bomlástermékeket (húgysav, karbamid) és felesleges anyagokat (víz, ion, gyógyszer) távolítjuk el, ezzel fenntartjuk a homeosztázist. Az elválasztást a különböző mirigyek végzik, amikor olyan anyagot termelnek és ürítenek ki, amit a szervezet később felhasznál. Ez alapján megkülönböztetünk külső és belső elválasztású mirigyeket. A…

  • Keringési rendszer és egészségtana

    A testfolyadékok A vér egy zárt keringési rendszerben áramló folyékony kötőszövet, melynek két része a vérplazma és a sejtes elemek. A szövetnedv vagy szövet közötti folyadék a szervezet belső környezete. Ezen keresztül veszik fel a sejtek az oxigént és a tápanyagot, ide adják le a szén-dioxidot és a sejtanyagcsere végtermékeit. A nyirok a a hajszálerek…

  • Levegő jelentősége és szennyezése

    A légkör A légkör a bioszféra legsebezhetőbb része. Összetételének arányai természetes módon változnak, de ezt az emberi tevékenység felgyorsította. A szennyező forrás környékén a szennyeződésnek nagy a koncentrációja, ami egészségkárosodást okoz. A szennyeződés a levegőben térben könnyen terjed. A szennyeződés forrása lehet ipari, mezőgazdasági, közlekedési vagy háztartási. Legfontosabb légszennyező anyagok A kén-dioxid kéntartalmú tüzelőanyagok révén…

  • Immunrendszer és egészségtana

    Az immunrendszer jelentősége Az immunrendszer feladata a sejtek, a szervezet védelme, mely a saját és az idegen anyagok megkülönböztetésén alapul. Az immunrendszer az a rendszer, mely természetes körülmények között védi a szervezetet a betegségektől. Az immunitás, az antigének és az antitestek Az immunitás jelenti a belső védettséget a testidegen anyagok, mérgek, kórokozók ellen. Lehet természetes…