A megtermékenyített petesejt sorozatos osztódásával indul el a barázdálódás folyamatában. Megközelítőleg a harmadik napon éri el a szedercsíra állapotot, az ötödik napon éri el a méh üregét, ekkora már a hólyagcsíra állapotában van. Itt az első hét végére beágyazódik a méhnyálkahártya megvastagodott részébe. A beágyazódása közben megindul az embrió kialakulása. A körülötte kialakuló magzatburok sejtjei olyan hormont termelnek, amelyek változatlan működésre serkenti a sárgatest hormontermelését. Így a beállt terhesség után újabb tüszőrepedés nem jöhet létre.
A fejlődő embriót az első néhány héten a szikhólyag tápanyagai látják el, később kialakul a méhlepény és ezen keresztül közvetett kapcsolatba a magzat kialakuló vérkeringése az anyai vérkeringéssel. (a szikhólyag elsorvad). A közben lassan elsorvadó sárgatest helyét a méhlepény veszi át, előkészítve ezzel az anyai szervezet szülés utáni tejelválasztását.
A terhesség második szakaszában az embrió erőteljes fejlődésnek indul, és kilenc hónapos terhesség után az érett magzat megszületik.
A szülés mechanizmusa lényegében a méh izomzatának ritmusos összehúzódásának alapján történik. A magzatburok felrepedése után a magzat kitolódik a méh üregéből, majd röviddel utána követi a levélt magzatburok és a méhlepény is. Szülés után az újszülöttet elválasztják a köldökzsinórról, és önálló életet kezd élni. Szülés után regenerálódik a méh és az anya meginduló tejválasztása lehetővé teszi az újszülött szoptatását. A gyerek születése utáni egyedkifejlődésének szakaszain keresztül éri él a felnőtt kort
.Ezek: csecsemőkor: 1 éves korig
Óvódáskor: 1-3 éves kórig
Kisgyermekkor: 3-6 éves korig
Kölyökkor: 6-12 éves korig
Serdülőkor: 12-16 éves korig
Ifjúkor: 16-20 éves korig
Felnőttek korosztálya: 20 év felett.
A genetika alaptörvényei (gén, heterozigóta, homozigóta, allél, 2. Törvény, uniformitás, hasadás)
A különböző szerkezetű fehérjék aminosav sorrendjére vonatkozó információkat a DNS- molekula különböző szakaszai tárolják. A DNS-molekulában tárolt információk egyik nemzedékről a másikra a szaporodás folyamatában öröklődnek. A DNS tehát az örökítő anyag és a benne azon egységek, amelyek meghatározzák egy-egy tulajdonság természetét, ezek a gének. Valójában tehát nem a tulajdonságok öröklődnek, hanem a gének, amelyek meghatározzák őket.
Az egyedeknek a gének működése következtében kialakult küldő megjelenését, megfigyelhető tulajdonságaink összességét fenotípusoknak nevezzük. Az e mögött található genetikai háttér, vagyis az adott fenotípusokhoz tartozó gének felsorolása alkotja az egyed genotípusát.
A természetben egy adott génnek különböző típusai, változatai lehetnek, ezek a génváltozatok az allélok. A haploid sejtekben minden génnek csak egyelten allélja, a diploid sejteknek pedig két allélja lehet jelen. Ha egy diploid sejtben egy meghatározott diploid sejt helyett egyforma allél tölt be, akkor homozigóta, ha különböző a két allél, akkor heterozigóta az illető génre nézve.
Ha a következő nemzedék utódjaiban a két szülői tulajdonság közül csak az egyik jelentkezik a fenotípusban a domináns jelleg, szemben a rejtve maradó recesszív tulajdonsággal.
A genetika alaptörvényeit Mendel foglalta össze. Az uniformitás törvénye azt fejezi ki, hogy a homozigóta szülői formák kereszteződéséből származó első hibrid nemzedék valamennyi egyede mind genotípusát, mind fenotípusát illetően azonos. A hasadás törvényében azt foglalta össze, hogy a szülői tulajdonságok nem olvadnak össze az F1 nemzedék heterozigóta egyedeiben, hanem változás nélkül széthasadva újra megjelenik az F2 nemzedékben. Mendel vizsgálataival a különböző tulajdonságok öröklődésének egymáshoz való viszonyát is tisztázza. Vizsgálatainak eredményét a független öröklődés törvényében foglalta össze, amely lényegében azt mondja ki, hogy az egyes tulajdonságok párok független öröklődésekor az F2 nemzedékben az eredeti szülői formáktól eltérő kombinációk is megjelennek.