Biológia érettségi

Az ember egyedfejlődése

  • A megtermékenyített petesejt sorozatos osztódásával indul el a barázdálódás folyamatában. Megközelítőleg a harmadik napon éri el a szedercsíra állapotot, az ötödik napon éri el a méh üregét, ekkora már a hólyagcsíra állapotában van. Itt az első hét végére beágyazódik a méhnyálkahártya megvastagodott részébe. A beágyazódása közben megindul az embrió kialakulása. A körülötte kialakuló magzatburok sejtjei olyan hormont termelnek, amelyek változatlan működésre serkenti a sárgatest hormontermelését. Így a beállt terhesség után újabb tüszőrepedés nem jöhet létre.

  • A fejlődő embriót az első néhány héten a szikhólyag tápanyagai látják el, később kialakul a méhlepény és ezen keresztül közvetett kapcsolatba a magzat kialakuló vérkeringése az anyai vérkeringéssel. (a szikhólyag elsorvad). A közben lassan elsorvadó sárgatest helyét a méhlepény veszi át, előkészítve ezzel az anyai szervezet szülés utáni tejelválasztását.

  • A terhesség második szakaszában az embrió erőteljes fejlődésnek indul, és kilenc hónapos terhesség után az érett magzat megszületik.

  • A szülés mechanizmusa lényegében a méh izomzatának ritmusos összehúzódásának alapján történik. A magzatburok felrepedése után a magzat kitolódik a méh üregéből, majd röviddel utána követi a levélt magzatburok és a méhlepény is. Szülés után az újszülöttet elválasztják a köldökzsinórról, és önálló életet kezd élni. Szülés után regenerálódik a méh és az anya meginduló tejválasztása lehetővé teszi az újszülött szoptatását. A gyerek születése utáni egyedkifejlődésének szakaszain keresztül éri él a felnőtt kort

  • .Ezek: csecsemőkor: 1 éves korig

Óvódáskor: 1-3 éves kórig

Kisgyermekkor: 3-6 éves korig

Kölyökkor: 6-12 éves korig

Serdülőkor: 12-16 éves korig

Ifjúkor: 16-20 éves korig

Felnőttek korosztálya: 20 év felett.

A genetika alaptörvényei (gén, heterozigóta, homozigóta, allél, 2. Törvény, uniformitás, hasadás)

  • A különböző szerkezetű fehérjék aminosav sorrendjére vonatkozó információkat a DNS- molekula különböző szakaszai tárolják. A DNS-molekulában tárolt információk egyik nemzedékről a másikra a szaporodás folyamatában öröklődnek. A DNS tehát az örökítő anyag és a benne azon egységek, amelyek meghatározzák egy-egy tulajdonság természetét, ezek a gének. Valójában tehát nem a tulajdonságok öröklődnek, hanem a gének, amelyek meghatározzák őket.

  • Az egyedeknek a gének működése következtében kialakult küldő megjelenését, megfigyelhető tulajdonságaink összességét fenotípusoknak nevezzük. Az e mögött található genetikai háttér, vagyis az adott fenotípusokhoz tartozó gének felsorolása alkotja az egyed genotípusát.

  • A természetben egy adott génnek különböző típusai, változatai lehetnek, ezek a génváltozatok az allélok. A haploid sejtekben minden génnek csak egyelten allélja, a diploid sejteknek pedig két allélja lehet jelen. Ha egy diploid sejtben egy meghatározott diploid sejt helyett egyforma allél tölt be, akkor homozigóta, ha különböző a két allél, akkor heterozigóta az illető génre nézve.

  • Ha a következő nemzedék utódjaiban a két szülői tulajdonság közül csak az egyik jelentkezik a fenotípusban a domináns jelleg, szemben a rejtve maradó recesszív tulajdonsággal.

  • A genetika alaptörvényeit Mendel foglalta össze. Az uniformitás törvénye azt fejezi ki, hogy a homozigóta szülői formák kereszteződéséből származó első hibrid nemzedék valamennyi egyede mind genotípusát, mind fenotípusát illetően azonos. A hasadás törvényében azt foglalta össze, hogy a szülői tulajdonságok nem olvadnak össze az F1 nemzedék heterozigóta egyedeiben, hanem változás nélkül széthasadva újra megjelenik az F2 nemzedékben. Mendel vizsgálataival a különböző tulajdonságok öröklődésének egymáshoz való viszonyát is tisztázza. Vizsgálatainak eredményét a független öröklődés törvényében foglalta össze, amely lényegében azt mondja ki, hogy az egyes tulajdonságok párok független öröklődésekor az F2 nemzedékben az eredeti szülői formáktól eltérő kombinációk is megjelennek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.