Az ember mozgásszervrendszere két részből áll, egy vázrendszerből és egy izomrendszerből. A csontváz alkotja a passzív, míg a harántcsíkolt izmok az aktív részt.
A csontváz jelentősége
A csontvázrendszer adja testünk szilárd vázát, ehhez tapadnak az izmok. Emellett meghatározza a test alakját, magasságát, hordozza a test tömegét, biztosítja a mozgást, illetve védi a belső szerveket. Szerepe van továbbá a vérképzésben.
A csontok fajtái, szerkezete
A csöves csontok a felkarcsont, az alkarcsont, a combcsont.
A lapos csontok a lapockák, a bordák.
A köbös csontok a kéz- és a lábtőcsontok.
A szabálytalan csontok a csigolyák.
A csontokat kívülről csonthártya borítja, mely védelmet nyújt, erei biztosítják a csont anyagcseréjét. A csonthártya alatt található a tömör állomány. A lapos csontokban ez szivacsos állomány tölti ki, ami vörös csontvelőt tartalmaz, melynek fontos szerepe van a vérképzésben. A csöves csontokban velőüreg van, amit sárga csontvelő tölt ki, de a csontok végeiben szivacsos állomány is található.
A csontszövet jellemzői és összetételének változása
A csontszövetet két rész alkotja: a szerves alkotórészek, amik a rugalmasságot adják (fehérjerostok), illetve a szervetlen alkotórészek, amik a szilárdságot adják (kalcium-foszfát, kalcium- és magnéziumsók). Fiatalkorban a csontban nagyobb arányban vannak a rugalmasságot adó alkotórészek, de a kor előrehaladtával egyre nő a szervetlen alkotórészek aránya. Ezért fiatalkorban nehezebben, időskorban könnyebben törnek a csontok.
A csontok kapcsolata
A csontok kapcsolódhatnak folyamatosan, megszakítás nélkül (összenövés, porcos, varratos) vagy megszakítottan, ízületesen.
Az összenövés jellemző a keresztcsonti csigolyákra, a medenceövre.
A porckorongos kapcsolodás a csigolyák között található.
A varratos kapcsolódás az agykoponyacsontok között alakul ki.
Az ízület jelenti a két vagy több porccal borított csont megszakított, mozgékony kapcsolatát. Ilyenkor az egyik csont, a fejecs, domborúan kapcsolódik a másik csont homorú vápájába. Ezeket a csontokat porcszövet borítja, a közöttük lévő résben ízületi nedv található. A két csontvéget kötőszövetes tok fogja egybe, amit ízületi szalagok rögzítenek. Az ízületek lehetnek egytengelyűek (térd, könyök), kéttengelyűek (csukló), háromtengelyűek (váll).
A fejváz csontjai
Az agykoponya 7 csontból áll, ezek közül a falcsont és a halántékcsont páros, a homlokcsont, a nyakszirtcsont és az ékcsont páratlan csont. Ezek varratosan kapcsolódnak.
Az arckoponya 15 csontból áll, ezek közül a felső állcsont, a járomcsont és az orrcsont páros, az állkapocscsont páratlan csont. A felső állcsontban található a szájüreg, ami kapcsolatban van az orrüreggel, belül nyálkahártya borítja. Az állkapocscsont az egyetlen ízülettel kapcsoló csont a fejvázban.
A törzsváz csontjai
A törzsváz alapja a gerincoszlop. Ennek kettős S alakja van, ami a megszületés után alakul ki. A keresztcsonti görbület már az újszülötteknek is megvan, majd mikor mozgatni tudja a fejét, kialakul a nyaki görbület. Amikor már fel tud ülni, a háti görbület is megjelenik, végül az ágyéki görbület is létrejön, ha fel tud állni. A gerincoszlop 32 csigolyából áll, amik porckorongokkal kapcsolódnak. A csigolyák állnak egy csigolyatestből és nyúlványokból. A csigolyatest közepén található a csigolyalyuk, aminek átmérője felülről lefelé csökken, ezek alkotják a gerinccsatornát, amiben a gerincvelő található. A tövis-, az izületi- és harántnyúlványok az egymást közti kapcsolatot biztosítják. A gerincoszlop nyaki részét 7, a háti részét 12, az ágyékit 5, a keresztcsontit 5, illetve a farkrészt 3-5 csigolya alkotja. Ezek mérete felülről lefelé haladva nő, mert egyre nagyobb súlyt kell elbírniuk. A gerincoszlop háti részének minden csigolyájához egy-egy pár borda kapcsolódik, amik elől a szegycsonthoz kapcsolódnak. A bordák közül 7 valódi, azaz egyesével, porccal rögzülnek a szegycsonthoz, 3 pár álborda, amik együtt, egy porccal kapcsolódnak a szegycsonthoz, illetve 2 lengőborda, ezek nem közvetlenül rögzülnek a szegycsonthoz. A háti csigolyák, a bordák és a szegycsont közösen alkotják a mellkast, ami védi a belső szerveket.
A végtagváz csontjai
A végtagok váza az alsó és felső végtag esetén is áll egy mozdulatlan függesztőövből és egy mozdítható részből.
A függesztőövek a törzsvázhoz kapcsolódnak. Az alsó végtagnál ez a medenceöv, amit csípőcsont, a szeméremcsont, az ülőcsont és a keresztcsont alkot. A felső végtagnál ez a vállöv, ami áll a kulcscsontból és a laposkacsontból.
A felső végtag magába foglalja a felkarcsontot, az orsócsontot, a singcsontot, a 8 darab kéztőcsontot, az 5 darab kézközépcsontot és a 14 db kézujjpercet.
Az alsó végtaghoz tartozik a combcsont, a térdkalács, a sípcsont, a szárkapocscsont, a 7 db lábtőcsont, az 5 db lábközépcsont és a 14 db lábujjperc.
A férfi és női csontváz összehasonlítása
A férfi és női csontváz közötti különbség főként a koponya és a medenceöv vizsgálatakor figyelhető meg. Ugyanis a férfiaknak négyszögletesebb a szemürege, előreugróbb az állcsúcsa, nagyobb az agykoponyája, erősebb az állkapcsa, míg a nőknek kisebb az arc- és agykoponyája, kerekebb a szemürege. A férfiak válla szélesebb, mint a nőké. A nők csípője szélesebb, mert ez megkönnyíti a szülést.
A vázizom felépítése
A harántcsíkolt izom vagy vázizom sok sejtmagvú rostokból áll. Az izomrostok hosszirányban párhuzamosan egymás mellé rendeződött izomfonalakat képeznek. Az izomfonalak izomfehérjék (aktin és miozin) kötegeiből állnak. Több izomrostot izompólya vesz körül, ami táplálja és védi az izmot. Az izmok ínszövettel kapcsolódnak a csontokhoz. A harántcsíkolt izom működéséhez nagy mennyiségű energia szükséges, amit a mitokondriumok biztosítanak.
A mozgás szabályozása
A mozgás központja az agykérgi mozgatómező (homloklebeny). A piramisrendszer felelős a finom, precíz mozgásokért, az axonok megszakítás nélkül haladnak a gerincvelő elülső szarv mozgatóneuronig. Az extrapiramidáli rendszer felel a megtanult, automatikus mozgásokért, a pálya többször kereszteződik.
A mozgásszervrendszer betegségei
A törés azt jelenti, hogy megszakad a csontszövet folytonossága. Lehet nyílt és zárt, illetve részleges, teljes és szilánkos is. Törés esetén a sérült testrészt úgy kell rögzíteni, hogy ne mozduljon (pólya, háromszögre hajtott kendő), az orvosok gipszkötést helyeznek a sérült helyre. Először hegszövet képződik, majd a csont is regenerálódni kezd.
A ficam során az ízesülő csontvégek eltávolodnak egymástól, megsérülnek az ízületi szalagok, az ízületi tok, így az ízület nem nyeri vissza eredeti helyzetét. Ennek során az ízület megduzzad, fájdalommal jár. Az ízületet borogatni és pihentetni kell, valamint rugalmas pólyával rögzítik.
A rándulás esetén az ízesülő csontvégek eltávolodnak egymástól, de nem sérülnek meg az ízületi szalagok és az ízületi tok, így az izmok vissza tudják rántani a csontokat. Kezelni csak borogatással és pihentetéssel kell.
Az ízületi gyulladás során az ízületeken piros, meleg duzzanat látszik, fájdalommal és magas lázzal jár. Orvoshoz kell fordulni. Általában megerőltetés hatására jön létre.
A lúdtalp vagy bokasüllyedés jelenti a lábboltozat lesüllyedését. Ez csökkenti a járás rugalmasságát, lábszár-, csípő- és derékfájást okozhat. Megelőzhető és kezelhető a mezítláb és a lábbujjon való járással, a megfelelő formájú és méretű cipővel, valamint lúdtalpbetéttel lehet gyógyítani.
A gerincferdülést a testtartási hibák okozzák, ennek során a gerincoszlop oldalirányban elhajlik. Megelőzni a gerinc egyenletes terhelésével, rendszeres testedzéssel és helyes testtartással lehet. Kezelni gyógytornával, úszással lehet.
A porckorongsérv azt jelenti, hogy a csigolyák közötti porckorong kiboltozódik, elmozdul, s ez nyomja a gerincvelőt, az idegeket. Kezelni pihenéssel, súlyfürdővel vagy műtéttel lehet.
A csípőficam egy fejlődési rendellenesség, amikor a csípőízület nem megfelelően fejlődik ki. Ilyenkor a a combcsont fejecse mindig elhagyja a medence vápáját. Tünetei a kacsázó járás, a medence és a gerinc deformáltsága, a csontok érintkezésekor fellépő fájdalom. Elkerülése érdekében a csecsemők szűrésen esnek át. Ha szükséges, akkor Pavlik-kengyellel lehet kezelni, ez merőlegesen tartja a combcsontot, nem engedi, hogy elmozduljon, kb. 1-3 hónap alatt normálisan kifejlődik a csípőízület.
A mozgás hatása a szervezetre
A rendszeres testmozgás során erősödnek a vázizmok, a szívizmok és a légzőizmok, valamint jobb lesz a testtartás, megőrizhető az ideális testsúly, csökken a vérzsírszint.
A bemelegítéssel a szervezet felkészül a nagyobb igénybevételre, javul az izmok vízellátása és oxigénellátottsága. Hiánya húzódáshoz, szakadáshoz, sérüléshez, izomlázhoz vezet.
Az edzés növeli az izomtömegeket, fokozza az állóképességet.
A táplálékkiegészítőket nem előnyös használni, ugyanis számos mellékhatása, hátránya van: növelheti a pulzusszámot és a vérnyomást, csak rövid távon fokozzák a teljesítményt, a szervezet működését háttérbe szorítják egyes anyagok bevitelével.