Kültakaró és egészségtana

Az emberi kültakaró funkciói

Kívülről határolja és több hatás ellen védi a szervezetet (hő, mechanikai, bakteriális). Az irhában található receptorok felfogják a külvilág ingereit. Részt vesz a kiválasztásban, ugyanis a bőrön keresztül távozik a vesék által kiválasztott anyagok 5-10 %-a. Szerepe van a hőszabályozásban: a verejtékezéssel, illetve az erek beszűkülésével-kitágulásával tartja fenn az állandó testhőt.

A bőr rétegei

  • A hámréteg, mely egy többrétegű elszarusodó laphám. A hengerhámban lévő osztódósejtek felelősek a hám megújulásáért, a felső réteg folyamatosan kopik, ezt az elhalt bőrt pótolják alulról az osztódósejtek (1 hónap alatt a teljes hámréteg megújul). Ebben a rétegben találhatók még a bőr színét adó melanociták (festékképzősejtek), melyek melanint termelnek – mennyisége függ a genetikától, az UV-sugárzástól. Vérereket, idegeket nem tartalmaz. A tápanyagot az alsóbb rétegekből kapja diffúzióval. Vastagsága eltérő a testfelületen, a nyomásnak kitett helyen (talp, tenyér) vastagabb. Az irhához hullámos felülettel kapcsolódik, ami nagy szakítószilárdságot eredményez, valamint kialakítja a bőrlécrendszert (ujjlenyomat).

  • Az irha, melynek legnagyobb része kötőszövet. A benne futó hajszálerek dús érhálózatot alkotnak, ezek táplálják a kültakarót, illetve részt vesznek a hőszabályozásban (melegben kitágulnak, hidegben beszűkülnek). Kétféle idegvégződések találhatók benne: tokkal körülvett végűek (hőmérséklet, nyomás, tapintás érzékelésére) és csupasz végűek (fájdalom érzékelésére). Különböző külső elválasztású mirigyeket is tartalmaz: verejtékmirigyek, faggyúmirigyek, tejmirigyek. A verejtékmirigyek kivezetései a hámban vannak, két típusa van: az egyik az egész testfelületen megtalálhatóak kiskortól, feladatuk a hőszabályozás és a kiválasztás; a másik a serdülőkortól működő a hónalj és nemi tájék környékén található, feladata a párválasztás (feromonok termelése). A faggyúmirigyek kivezetései a szőrszálak és hajszálak mentén találhatók, feladatuk a bőr puhántartása, a zsírsavköpeny kialakítása (baktérium- és gombaölő szerepű). Az emlőben lévő tejmirigyek módosult verejtékmirigyek. Tartalmaz szőrszálakat és hajszálakat is.

  • A bőralja, mely zsírszövetből áll. Ez a réteg hő- és mechanikai védelmet, valamint tartaléktápanyagot nyújt. Nem egyenletes, egyes helyeken vastagabb, máshol vékonyabb réteget alkot. Az izmokhoz, csontokhoz kapcsolódik kötőszövettel.

A bőr hajszálereinek szerepe a hőszabályozásban

Az arc nyáron is és télen is kipirulhat. Ez a jelenség a bőr hőszabályzó működésével van összefüggésben. Nyáron fokozott izomműködéskor nő a hőtermelés. A hőleadás egyik módja, hogy a melegebb vér a bőr felszínének hajszálereibe jutva hőt ad le. Ezért , ha kimelegszünk, több vér folyik át a bőr hajszálerein, és minél nagyobb felületen próbálnak az erek hőt leadni. Télen fordított a helyzet. Ilyenkor a külső hideg hatására a bőr felszíne károsan lehűl. Ezért a melegebb testrészek felől vér kerül a hajszálerekbe, hogy felmelegítsék a bőrt.

A napsugárzás hatása a bőrre

A napsugarak három tartománya közül a bőrre leginkább az UV-sugárzás hat. Hatására a bőrben létrejön a D-vitamin elővitaminja, ami a májban válik aktívvá, ezért fontos, hogy napozzunk. Azonban a túlzott napozás leégéshez, majd bőrrákhoz is vezethet. Ha UV-sugárzás éri a bőrt, fokozódik a melanintermelés, ami védelmet nyújt a további káros sugaraktól. Fontos, hogy csak óvatosan napozzunk, fokozatosan növelve a napon töltött idő mennyiségét.

Az ápoltság alapja a tisztaság. A tisztálkodás legtermészetesebb eszköze a víz. A hideg vizes mosakodás, zuhanyozás üdítő hatású, edzi a bőrt, de a szennyeződéseket a meleg víz jobban oldja. A lúgos szappanok eltávolítják a bőr savas védőrétegét, ezért az száraz, repedezett lesz, a nedvességet kenőcsökkel lehet pótolni. Kerülni kell az antibakteriális tisztítószereket, mert a hasznos baktériumok is elpusztulnak. A bőr ápolásánál fontos az életkor, a bőrtípus figyelembe vétele. Mosakodás után szükséges az alapos törölközés, hogy elkerüljük a gombás fertőzéseket. Gondot kell fordítani a helyes köröm- és hajápolásra, valamint az arc gyakori tisztítására, illetve kerülni kell a túlzott sminkhasználatot.

A bőr betegségei

  • Az anyajegyek festékes, esetleg szőrszálakat tartalmazó kiemelkedések, melyek akkor jön létre, ha a bőr melanintermelése nem egyenletes. A legtöbb jóindulatú, viszont ha színük vagy méretük gyorsan megváltozik, el kell távolítani.

  • A szemölcsöket vírusfertőzés okozza, másoknak könnyen átadható, a testen bárhol megjelenhet. Eltávolítására a vérehulló fecskefű alkalmas, egyes esetekben fagyasztással tüntetik el.

  • A mitesszer a faggyúmirigy váladéka által eltömődött szőrtüsző. Kezelése kamillás gőzöléssel, steril kézzel történik.

  • A pattanás akkor jön létre, ha a mitesszerben elszaporodnak a gennykeltő baktériumok. Túlzott mértékű megjelenése esetén kozmetikust, bőrgyógyászt kell felkeresni. Megelőzhető a sok zöldség- és gyümölcsfogyasztással, a zsíros, olajos ételek elkerülésével.

  • A vízhólyag erős, hirtelen fellépő nyomás, dörzsölés hatására alakul ki, a hám és az irha között felszaporodik a sejtközötti folyadék, ami csökkenti a nyomást, majd felszívódik. Nem szabad kiszúrni, felvágni.

  • A vérhólyag ütés hatására jön létre, a hajszálerekből vér kerül s hám és az irha közé. A sérülés begyógyulása után felszívódik.

A bőr égési sérülései

Az égési sérülésnek három típusát különböztetjük meg. Az elsőfokú égés bőrpírt jelent, aminek érintésére fájdalom lép fel. A másodfokú égés már a bőr felhólyagosodását, a harmadfokú égési sérülés a bőrszövet elhalását jelenti. Kisebb égési sérülést több percig hideg víz alatt kell tartani, nagyobb sérülés esetén orvoshoz kell fordulni, kezelése sterilkötéssel történik, ami megakadályozza a fertőzés kialakulását.

Hasonló

  • Immunrendszer és egészségtana

    Az immunrendszer jelentősége Az immunrendszer feladata a sejtek, a szervezet védelme, mely a saját és az idegen anyagok megkülönböztetésén alapul. Az immunrendszer az a rendszer, mely természetes körülmények között védi a szervezetet a betegségektől. Az immunitás, az antigének és az antitestek Az immunitás jelenti a belső védettséget a testidegen anyagok, mérgek, kórokozók ellen. Lehet természetes…

  • Táplálkozás és egészségtana

    A táplálkozás jelentősége A táplálkozás fedezi az ember anyag- és energiakészletét. A felvett táplálék megemésztése után felszívja a tápanyagokat, majd kiüríti a salakanyagokat. A nagymolekulájú tápanyagok az emésztőenzomek hatására kisebb molekulákra bomlanak, hogy a szervezet fel tudja szívni. Tápanyag és táplálék A táplálék a tápanyag és a számunkra emészthetetlen anyagok (pl. cellulóz) összessége, továbbá kísérőanyagokat…

  • Környezet- és természetvédelem

    Természetvédelem A természetvédelem céltudatos, intézményesített társadalmi tevékenység. Célja a természet élettelen (barlangok, földfelszíni formák, vizek stb.) és élő (egyedek, populációk, életközösségek) értékeinek eszmei és tudományos feltárása és szakszerű megőrzése. A természetvédelem mellett szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érvek Az élőlényeket természetvédelmi értékeknek tekintjük. Az utóbbi évtized ökológiai kutatásainak egyszerű érvrendszere sokkoló, de igaz: a…

  • Az ember egyedfejlődése

    A megtermékenyített petesejt sorozatos osztódásával indul el a barázdálódás folyamatában. Megközelítőleg a harmadik napon éri el a szedercsíra állapotot, az ötödik napon éri el a méh üregét, ekkora már a hólyagcsíra állapotában van. Itt az első hét végére beágyazódik a méhnyálkahártya megvastagodott részébe. A beágyazódása közben megindul az embrió kialakulása. A körülötte kialakuló magzatburok sejtjei…

  • Hulladékgazdálkodás

    A hulladék A hulladék az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatás, és a lakosság mindennapi tevékenysége során keletkező olyan anyagok összessége, amelyek a keletkezésük helyén és idejében feleslegesek, hasznavehetetlenek. Azonban máskor és máshol még értékesek, hasznosak lehetnek, ezért lehetnek újrahasznosíthatóak. A hulladék típusai A hulladékok eredetük, összetételük és környezetre gyakorolt hatásuk szerint csoportosíthatók. A kommunális hulladékot…

  • Levegő jelentősége és szennyezése

    A légkör A légkör a bioszféra legsebezhetőbb része. Összetételének arányai természetes módon változnak, de ezt az emberi tevékenység felgyorsította. A szennyező forrás környékén a szennyeződésnek nagy a koncentrációja, ami egészségkárosodást okoz. A szennyeződés a levegőben térben könnyen terjed. A szennyeződés forrása lehet ipari, mezőgazdasági, közlekedési vagy háztartási. Legfontosabb légszennyező anyagok A kén-dioxid kéntartalmú tüzelőanyagok révén…