Biológia érettségi

Keringési rendszer és egészségtana

A testfolyadékok

  • A vér egy zárt keringési rendszerben áramló folyékony kötőszövet, melynek két része a vérplazma és a sejtes elemek.

  • A szövetnedv vagy szövet közötti folyadék a szervezet belső környezete. Ezen keresztül veszik fel a sejtek az oxigént és a tápanyagot, ide adják le a szén-dioxidot és a sejtanyagcsere végtermékeit.

  • A nyirok a a hajszálerek falán átszűrődött folyadék, melynek összetétele a vérplazmáéhoz hasonló. Egy része visszaszívódik a vérbe, a maradék a nyirokerekben gyűlik össze. Nyirok- és falósejteket tartalmaz.

A vér általános jellemzői

A vér feladata a tápanyagok, a bomlástermékek, a hormonok, a légzési gázok szállítása, valamint a védelem. Az emberi szervezetben a normális vértérfogat kb. 5 dm3, a vér kémhatása enyhén lúgos (pH 7,4).

A vér összetétele

  • A vérplazma (56 %) sejtközötti állomány, melynek jelentős részét (90-92 %) víz alkotja. Továbbá találhatóak még benne szerves anyagok (szénhidrátok, lipidek, bomlástermékek), pozitív és negatív töltésű ionok (Ca2+, Na+, Cl, HCO3), plazmafehérjék. A plazmafehérjék közül az albuminok felelősek az ozmotikus nyomáskoncentráció fenntartásáért, valamint feladatuk a zsírsavak és epesavak szállítása is; a globulinoknak szállító és védekező szerepük van, az immunrendszer tagjai (baktériumokat és vírusokat pusztítanak el); a fibrinogén pedig a véralvadásban játszik fontos szerepet. A vérplazma feladata a transzportfolyamatok lebonyolítása, a szövetnedv kialakítása.

  • A sejtes elemeknek (44%) három fajtája van: vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék.

vörösvértestek

fehérvértestek

vérlemezkék

szám/mm3

4-5 millió

6-8 ezer

150-400 ezer

alak

szabályos korong

változó (állábak)

szabálytalan (törmelékek)

méret

közepes (7-8 μm)

legnagyobb (5-22 μm)

legkisebb (2-5 μm)

keletkezés

vörös csontvelőben

éretten, működés képesen jönnek ki

nyirokrendszerben érési folyamat

éretten, működés képesen jönnek ki

előfordulás

vérben

sejtek között, a nyirokrendszerben

szerep

O2-szállítás

belső védekezés

véralvadás

élettartam

120 nap

7-14 nap

8-9 nap

betegség

vérszegénység

leukémia, AIDS

vérzékenység

A vérzéscsillapítás, sebek ellátása

A vérzés akkor jön létre, ha külső erőhatásra megsérülnek az erek, ez lehet külső és belső is. A hajszáleres vérzés esetén a világospiros vér szivárog, ilyenkor a seb megtisztítása után fedőkötést kell tenni a sebre. A gyűjtőeres vérzés esetén a sötétvörös vér egyenletesen, patakszerűen folyik, ekkor nyomókötést kell tenni a sebre. Az ütőeres vérzés esetén az élénkpiros vér lüktetve, spriccelve tör elő a sebből, artériás nyomókötést kell a sebre helyezni. Minden vérzés esetén a sérültet le kell fektetni, a testrészt a szívnél magasabbra kell emelni. Belső vérzésnél azonnal kórházba kell juttatni a sérültet.

A vér betegségei

  • A vérszegénységről akkor beszélhetünk, ha a vérben csökken a vörösvértestek száma. Ezt okozhatja vérzés, csontvelőbetegség, vashiány, B12-vitamin hiánya (vészes), genetikai mutáció (sarlósejtes). Azért veszélyes, mert kevesebb lesz a szállított oxigén mennyisége.

  • A vérzékenység vagy hemofília azt jelenti, hogy a véralvadás lassan vagy egyáltalán nem következik be, így a sérült elvérezhet. Akkor következik be, ha a véralvadás 13 faktorából legalább 1 hiányzik, oka a DNS megsérülése (örökletes betegség).

  • A leukémia vagy fehérvérűség akkor lép fel, ha a vérben túl sok fehérvérsejt található, s ezek nem működnek megfelelően. Uralkodóvá válnak a vérben, visszafogják a vörösvértestek képzését, működését. Csontvelőátültetéssel lehet gyógyítani.

  • A trombózisról akkor van szó, ha a zárt érrendszeren belül is megalvad a vér, vérrög képződik. Következménye az erek elzáródása és az embólia.

A szív működése, részei

A szív a keringési rendszer központja. A férfiököl nagyságú szerv a mellüregben, a test középvonalától balra, a két tüdőfél között helyezkedik el. Két pitvarból és két kamrából áll, ezek között szívbillentyűk találhatóak, melyek egyirányúvá teszik a vér áramlását. A szívet kívülről a szívburok határolja, majd szívizomszövet (ami a bal kamránál a legvastagabb), végül szívbelhártya (ebből alakulnak ki a billentyűk). A szív két oldalát a szívsövény választja el.

A szívkoszorúerek vagy koronaartériák a szív saját táplálóerei, melyek végartériás rendszert alkotnak. Ezek az aortából erednek, így a szívnek jó az oxigén- és tápanyagellátása, hátránya, hogy csak ezen keresztül jut tápanyaghoz. Ha a koszorúerek elzáródnak, a szív nem jut oxigénhez, tápanyaghoz, ezért leáll (szívinfarktus).

A szívbillentyűk anyaga szívbelhártyakettőzet. Feladatuk a vér áramlásának egyirányúvá tétele. A zsebes billentyűk a tüdő- és testartériák kilépésénél, valamint a perifériákon a vénákban (láb), a vitorlás billentyűk a pitvar és kamra között találhatóak. A szív összehúzódásakor a zsebes billentyűk nyitnak és a vitorlásak zárnak, ezért a vér a kamrából az aortába áramlik. A szív elernyedésekor a vitorlás billentyűk nyitnak és a zsebesek zárnak, ezért a vér a vénából a pitvarba áramlik.

A két vérkör a nagy- és a kisvérkör. A kisvérkör vagy tüdővérkör a jobb kamrából indul, a vér a tüdőartérián keresztül a tüdő felé áramlik, ahol megtörténik a gázcsere, majd a tüdővénán keresztül a vér a bal pitvarba jut. A nagyvérkör vagy testvérkör a bal kamrából indul, a vér az aortába, majd az artériákba, majd a hajszálerekbe áramlik, ahol megtörténik a gázcsere, végül a vénákon keresztül visszajut a jobb pitvarba.

A nyirok és a szövetnedv

A vérnyomás hatására a hajszálerek vékony falán át a vérplazma folyadéktartalmának egy része kiszűrődik, így jön létre a nyirok. Ennek egy része később visszaszívódik a vérbe, hiszen a nyirok kipréselésével egyidőben a vérplazma ozmózisnyomása nő. A maradék a nyirokerekben gyűlik össze. A nyirok mennyisége állandó és folyamatosan újraképződik. A nyiroknak a sejtek közötti, szabadon lévő része a szövetnedv.

A nyirokkeringés

A nyirokkeringési rendszer áll a nyirokszervekből, a nyirokcsomókból, a nyirokerekből és a nyiroksejtekből. A nyirokszervekből megkülönböztetünk elsődlegeseket (vörös csontvelő, csecsemőmirigy) és másodlagosakat (lép, mandulák), ezek közül a legnagyobb a lép, mely a hasüregben, a gyomor mögött található. Sötétvörös színű, nyelv alakú szerv, ahol vörösvértestek raktározódnak és bomlanak le, valamint fehérvérsejtek termelődnek. Az emberi szervezetben mintegy 600-700 db nyirokcsomó található. Az idegen anyagokkal szemben itt termelődnek fehérvérsejtek, itt tudnak átlépni a vérerekből a nyirokerekbe.

A szöveti keringés, a hajszálerek

A hajszálerek az artériák és a vénák közötti érszakaszt jelentik, itt történik a tápanyag leadása, a salakanyag felvétele. Az artériás szakaszon a vérnymás nagyobb, mint a plazmafehérjék szívóhatása, ezért a fehérjementes vérplazma az erekből a szövetek közé áramlik. A vénás szakaszban a vérnyomás kisebb, mint a plazmafehérjék szívóhatása, ezért a szövetnedv a véráramba, illetve a nyirokerekbe áramlik.

A vérnyomás, vérnyomásmérés, pulzus

A vérnyomás a vérnek az érfalra kifejtett nyomása, melynek átlagos értéke 120/80 Hgmm (16/12 Kpa). Ez két értékből áll össze, a szisztoléból (kamra összehúzódásakor kifejtett nyomás) és a diasztoléból (kamra elerenyedéskor kifejtett nyomás). A vérnyomást befolyásolja a vegetatív idegrendszer, szimpatikus hatásre emelkedik és paraszimpatikus hatásra csökken.

A vérnyomásmérést általában a bal felkaron, a szív magasságában mérik egy felfújható gumimandzsettával. A bal kamra összehúzódásakor a vér egészen addig nem tud átjutni az elszorított érszakaszon, ameddig az artériában a vér nyomása kisebb a mandzsettaénál. A nyomás csökkentésével a szív átpréseli a vért a megszorított érszakaszon, áramlása megindul, a szisztolés nyomást mérjük. A szív elernyedésekor a mandzsetta nyomása nagyobb, mint az érben, így az ér megint összezárul, a fonendoszkópban először ekkor hallható egy hang, mely a szisztolés nyomást jelzi. Addig hallható, míg a mandzsetta nyomása nem csökken a diasztolés vérnyomásérték alá. Ekkor a külső nyomás már nem tudja a véreret összeszorítani, megindul a véráramlás.

A pulzus az artériákon hullámként végigterjedő nyomáskülönbség. Ezt a csuklónál és a nyaki verőérnél lehet a legkönnyebben kitapintani. A normális értéke percenként 72.

A lép

A lép a hasüreg bal oldalán, a gyomor mögött található hosszúkás szerv, egyben a legnagyobb nyirokszervünk. Szerepe a magzati életben a vörösvérsejtképzés, a születést követően immunsejtek érlelése és ellenanyagok képzése, valamint vörösvérsejt- és vasraktározás.

A véreloszlás megváltozása

A szervek tápanyag- és oxigénigénye nagyon változó. Felesleges lenne állandóan annyi vért keringetni, amennyi minden szövet maximális igényét kielégíti. Ehelyett a szervezet az egyik szerv igényeinek növekedésekor a másik szervtől, szervrendszertől vonja el a vért, azaz a keringés átrendeződik. A keringés átrendeződésének két alapvető, az egész szervezetre kiterjedő típusa van, de egyéb kombinációk is előfordulnak. Az egyik az úgynevezett szimpatikus hatás, amikor a szervezet erőit a menekülés érdekében mozgósítani kell (veszély, verseny, felelés). Ilyenkor a mozgásszervek, az érzékszervek, az idegrendszer kap több vért, a kültakaró a tápcsatorna, a szaporodási szervrendszer kevesebbet. A másik az úgynevezett paraszimpatikus hatás, amikor a szervezet energiatartalékai feltöltésére, pihenésre készül fel. Ilyenkor a kültakaró, a táplálkozás, a szaporodás szervrendszere kap több vért, az izmok, az agy kevesebbet.

A keringési rendszer betegségei

  • A visszértágulat azoknál jellemző, akik sok állómunkát végeznek. A vénák fala veszít a rugalmasságából, a vér nyomása kitágítja az ereket, a billentyűk nem záródnak, az erekben lelassul a vérkeringés (pl. az alsó végtagban). Sok mozgással, sétával megelőzhető.

  • Az érelmeszesedést az okozza, hogy az érfalra zsírtartalmú anyagok (koleszterin) rakódnak le, ezért az erek beszűkülnek, nő a vérnyomás, egyes szervek nem kapnak elég tápanyagot, oxigént.

  • A szívinfarktus a szívizomszövet elhalását jelenti, a koszorúerek elzáródása miatt következik be. Kialakulásának oka az elhízás, a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása, a stressz. Tünetei a erős, mellkasi fájdalom, verejtékezés, hányinger, légszomj.

  • A szívritmuszavar vagy aritmia a szívverések ütemének eltérése a szabályos időtartamtól. Kezelni a bőr alá ültetett és a szívbe vezetett elemes ritmuskeltő berendezéssel (pacemaker) lehet.

  • A vérnyomás-ingadozás esetén a vérnyomás gyakran eltér a normális értéktől. Erős fizikai megterhelés, idegesség hatására emelkedhet a vérnyomás. Az alacsony vérnyomás tünetei a szédülés, a fejfájás, az ájulás, míg a tartós magas vérnyomás sok más keringési betegség kialakulásához vezethet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.