A bioszférában a víz igen fontos környezeti tényező. Elsősorban azért, mert az élet megjelenésének alapvető feltétele, valamint jelentősen befolyásolja a fajok elterjedését. Minden élőlény egy részét víz alkotja.
Víz hatása a növényekre
A változó vízállapotú növények vízháztartása nagyban függ a környezet víztartalmától. Az ide tartozó növények kiszáradástűrőek, mert száraz időben kiszáradnak, de nedves időben felélednek. Pl. zuzmók, mohák.
Az állandó vízállapotú növények jó vízmegtartó képessége, és szabályozható párologtatása teszi egyenletessé vízháztartásukat. Víz igényük alapján csoportosíthatók: vízi növények (hínárok, békalencse, tavirózsa), mocsári növények (nád, gólyahír, gyékény), közepes vízellátottságúak (gabonafélék, termesztett növények) és szárazságtűrő növények (kaktusz).
Víz az állatok számára
Az állatok más és más féleképpen alkalmazkodnak a vízhiányhoz. A gerincesek sokkal kevésbé tűrik a vízhiányt, mint a gerincesek. Egyes állatok úgy alkalmazkodnak a vízhiányhoz, hogy visszatartják az anyagcsere-folyamatok során keletkezett víz nagy részét, és ezt újra felhasználják.
Vizek öntisztulása:
Az a folyamat, mely során egy természetes víz a beléje kerülő szennyező anyagoktól külső beavatkozás nélkül megszabadul. Ez rendszerint egy biológiai folyamat, amelyben élőlények vesznek részt. Az öntisztulásban baktériumok, gombák, szivacsok, csalánozók egyes férgek vesznek részt. Üteme függ a szennyezés mértékétől, a víz oxigéntartalmától, hőmérsékletétől és az élővilágtól.
Vizek szennyezésének típusai
Az eutrofizáció olyan folyamat, mely során a vizekbe növényi és állati maradványok kerülnek, amiket a növények felvesznek, így elszaporodnak. Okai: szerves anyagban gazdag hulladék bejuttatása, szennyvíz bevezetése.
A mérgek a koncentrációjúknak megfelelően pusztítanak a vízbe kerülve. Főként a növényvédő szerek, a mosószerek és a nehézfémek veszélyesek, ugyanis ha az állatok vagy a növények felveszik, nagymértékben károsodik a szervezetük.
Az olajszennyeződés azért veszélyes, mert az olaj fajsúlya könnyebb a vízénél, ezért a víz felszínén elterül, ezzel elzárva az élőlényeket a levegőtől és a fénytől.
Ivóvíz nyerésének módjai
Ivóvizet főként a parti szűrésű kutakból, valamint a sarkvidéki jégből nyerjük. Viszont sok iható víz származik még az artézi kutakból, a karsztvízből, ásott és fúrt kutakból.
Mára már felszínen folyó vizeink néhány hegyi pataktól eltekintve nem ihatóak. Sőt a felszín alatti vizek többsége is erősen szennyezett. Talajvíz, mintegy 20 méteres mélységig ivóvízellátásra nem alkalmas.
A közműolló a vezetékes ivóvízzel való ellátottság és a csatornázottság mértékének összevetése.
Mechanikai és a biológiai víztisztítás lényege
Természetes vizek mechanikai tisztítása a lebegő anyagok eltávolításával kezdődik. Ez ülepítéssel, derítéssel, végül szűréssel történik. A biológiai szennyvíztisztításban az algák nélkülözhetetlen szerepet játszanak. Az algák fotoszintéziséből származó oxigén felhasználásával a baktériumok oxidálják a vízben lévő szerves anyagokat.
Szennyezés fajtája | Természete | Forrása |
Hőszennyezés | meleg víz | atomerőművek |
Mikrobiológiai szennyezés | baktériumok, vírusok, gombák | városi szennyvizek, állattenyésztés, élelmiszeripar |
Bakteriálisan lebontható szerves anyagok | cukrok, fehérjék, zsírok | kommunális szennyvizek, mezőgazdaság, élelmiszer- és faipar |
Trágyák | nitrátok, foszfátok | mezőgazdaság |
Fémek, toxikus fémhulladékok | Hg, Ca, Pb, Al, Ar | ipar, mezőgazdaság, füst, savas esők |
Növényvédő szerek | rovarölők, gombaölők, gyomirtók, növényvédő szerek | mezőgazdaság, ipar |
Mosószerek | kommunális szennyvizek | |
Szénhidrogének | nyersolaj és származékai | ipar, kőolaj-finomítók, közlekedés |
Szerves klórvegyületek | poliklórozott bifenilek, klórozott szénhidrogének | ipar |
Műanyagok | óriásmolekulák | ipar |