Biológia érettségi

Táplálkozás és egészségtana

A táplálkozás jelentősége

A táplálkozás fedezi az ember anyag- és energiakészletét. A felvett táplálék megemésztése után felszívja a tápanyagokat, majd kiüríti a salakanyagokat. A nagymolekulájú tápanyagok az emésztőenzomek hatására kisebb molekulákra bomlanak, hogy a szervezet fel tudja szívni.

Tápanyag és táplálék

  • A táplálék a tápanyag és a számunkra emészthetetlen anyagok (pl. cellulóz) összessége, továbbá kísérőanyagokat is tartalmazhat (színező, ízesítő, illatosító).

  • A tápanyagok az életjelenségek fenntartásához szükséges anyagok (szénhidrátok, fehérjék, lipidek) és vitaminok, ásványi sók, víz.

Az emésztőrendszer részei

  • A szájüreggel kezdődik az előbél. A szájüreget felülről a szájpadlás és alulról a nyelv határolja. Benne találhatóak a fogmederben ülő gyökeres fogak, melynek segítségével történik a harapás és a rágás. Fél éves korban 20 db tejfogunk van, ezek 6-7 évesen lecserélődik 32 db maradandóra. A szájüregbe 3 pár nyálmirigy vezet, ezek váladéka a semleges kémhatású nyál, melyből napi 1,5 liter termelődik, a keményítőt bontja maltózra.

  • A garatnál keresztezi egymást a táplálék és a levegő útja. Nyeléskor a lágy szájpad zár az orrüreg felé.

  • A nyelőcső egy olyan 25-30 cm hosszú, izmos falú cső, melynek első harmada harántcsíkolt izom és a többi része simaizom, így a táplálék saját akaratunkkal juttatjuk be, utána akaratunktól függetlenül halad tovább.

  • A gyomor a test középvonalától balra helyezkedik el. Feladata az emésztés, a keverés, a raktározás és egyes monomerek felszívása. A szerv falában mirigysejtek vannak, melyek a savas kémhatású gyomornedvet termelik, naponta mintegy 1,5 litert. Ez tartalmaz sósavat (pH-t okozza), pepszint és mucint (védőréteget képez a gyomor belső falán).

  • A vékonybéllel kezdődik a középbél. Első szakasza a patkóbél, melynek hajlatában található a hasnyálmirigy és mellette a máj, második szakasza az éhbél és csípőbél. A vékonybél feladata az emésztés, ezért napi 1-2 liter bélnedvet termel, valamint a víz, a monomerek felszívása. Belül redőzött a nyálkahártya kesztyűujjszerű kitüremkedései, a bélbolyhok miatt, ezáltal növeli a felszívófelületet. Ezek folyamatosan összehúzódnak és elernyednek, miközben a víz, a glükóz és az aminosavak a vérbe, a zsírsavak és monogliceridek a nyirokba szívódnak; illetve idegeket tartalmaznak, melyek a bélperisztaltikát szabályozzák.

  • A máj váladékát, az epehólyagban tárolt epét bejutattja a vékonybélbe, ahol kifejti emésztő hatását, mely során a szírokat emulgeálja. A máj szerepet játszik még a méregtelenítésben, mert a felszívott tápanyagok először áthaladnak a májon, s a mérgező anyagokat közömbösíti. Emellett a felesleges glükózt raktározza glikogénként az inzulin hatására, szükség esetén az adrenalinnak köszönhetően visszaalakítja glükózzá. Ezen kívül jelentős mennyiségű energia termelődik itt. Továbbá a máj képes átalakítani egyes aminosavakat.

  • A hasnyálmirigy külső elválasztású része szintén a vékonybélba juttatja emésztő váladékát, a hasnyálat, mely számos enzimet tartalmaz a különböző molekulák bontására. Belső elválasztású része termeli az inzulin nevű hormont, ami a glükóz glikogénné való átalakulását teszi lehetővé.

  • A vastagbél az utóbél szakaszhoz tartozik, itt történik a maradék víz, ásványi sók és vitaminok felszívása és a székletképzés, emésztés nem zajlik itt. Jelentős mennyiségű baktérium alkotja a bélflórát, ezek szimbiózisban élnek velünk: az ebbe a szakaszba jutó monomereket rothasztással eltüntetik, cserébe vitaminokat képeznek nekünk.

  • A végbélben gyűlik össze a széklet, melynek ürítését akaratunkkal szabályozni tudjuk.

A máj szerepe

A máj alapvető feladatai a szervezetben:

a, méregtelenítés: A felszívott tápanyag a májkapuvénán keresztül először a májba kerül, és csak a májon keresztülhaladva kerül a keringési rendszerbe. A mérgező anyagokat megpróbálja közömbösíteni. Ez tartós hatás esetén májkárosodással járhat.

b, epetermelés: Az epe fontos, emésztőenzimeket nem tartalmazó emésztőnedv. A zsírok emésztését megelőző emulgálásban és emulzióban tartásában játszik fontos szerepet. Az epe epefestékekből, epesavakból és egyéb anyagokból áll. Az epefestékek a hemoglobin bomlásából származnak. Az epesavak csökkentik a felületi feszültséget, és szerepük van a zsírbontó enzimek aktiválásában is. Lúgos kémhatású.

c, raktározás: A vérplazma szabad glükózmennyiségét glikogén formájában raktározza.

d, energiatermelés: Sejtjeinek egy részében számos mitokondrium van, intenzív energiatermelés folyik bennük. Fontos szerepe van az izmokban keletkezett tejsav glükózzá történő visszaalakításában.

A fog részei, fogképletek

Tejfogak

metszőfog

szemfog

kisörlő

nagyörlő

2

1

0

2

2

1

0

2

Állandósult fogak

metszőfog

szemfog

kisörlő

nagyörlő

2

1

2

3

2

1

2

3

A fog betegségei és a szájápolás

A fogszuvasodást az okozza, hogy evés után a szájüregben maradt lepedék a fogra rakódik, a magas cukortartalom miatt a baktériumok megtelepednek és elszaporodnak. Ezek savas váladékot termelnek, ami feloldja a fog zománc- és dentinrétegét. Ekkor a fogon keletkezett lyukat be kell tömni, mert egyébként gyulladást okozhat. Megelőzni a táplálkozás utáni fogmosással, a túlzottan cukros ételek elkerülésével, a gyümölcs- és zöldségfogyasztással lehetséges. Valamint legalább fél évente el kell látogatni a fogorvoshoz.

Az emésztőnedvek

Szerv

Emésztőnedv

Kémhatás

Enzim

Mit bont?

Mire bontja?

nyálmirigyek

nyál

7 (semleges)

amiláz

keményítő

maltóz

gyomor

gyomornedv

2,2 (savas)

pepszin

fehérje

peptid

máj

epe

8 (lúgos)

zsír

emulgeálja

hasnyálmirigy

hasnyál

7,5 (lúgos)

amiláz

maltóz

glükóz

lipáz

zsír

zsírsav, monoglicerid

tripszin

peptid

kisebb peptid

nukleáz

nukleinsav

nukleotid

vékonybél

bélnedv

8 (lúgos)

erepszin

peptid

aminosav

maltáz

maltóz

glükóz

szacharáz

szacharóz

glükóz, fruktóz

lipáz

zsír

zsírsav, monoglicerid

nukleáz

nukleinsav

nukleotid

Az emésztőrendszer szabályozása

A táplákozási szervrendszer szabályozása idegi és hormonális úton történik. A táplálkozási központ a hipotalamuszban, az emésztési központ a nyúltagyban található.

Az éhségérzet oka a vér glükóz- és aminosav-tartalmának csökkenése. Ezt jelzi a korgás, ami a gyomor üres állapotú perisztaltikáját jelenti, ezt érzékelik a gyomorfal mechanoreceptorai.

A szomjúságérzet oka a vér ozmotikus koncentrációjának növekedése, a vértérfogat csökkenése, ez fokozza a vesékben a vízvisszatartást. A szomjúságot jelzi a szájüreg szárazsága.

A nyálelválasztás a táplálék szájba való kerülésekor, valamint a táplálék megpillantásakor (feltételes reflex) indul meg.

A nyelés reflexközpontja a nyúltagyban található. A kezdő lépés akaratlagos, utána már reflexes. A falatot a nyelv a nyelvgaratba tolja, a nyelv és a garat együttesen a nyelőcsőbe juttatja. A nyelőcső perisztaltikusan viszi a táplálékot a gyomorba, amit a bolygóideg serkent.

A gyomornedvtermelés a táplálék íze váltja ki, valamint befolyásolja a gyomortartalom és a hormonok.

A hányás egy reflexes folyamat, ez egy védekező reflex, központja a nyúltvelő. A gyomortartalom a nyelőcsőn, majd a szájüregen kereszül a külvilágba kerül.A kiváltó oka az, hogy a gyomor nyálkahártyáját egyes anyagok ingerlik.

A bélbolyhok szerepe

Vékonybélben vannak. Növelik a felszívó területet. Felszívás vérbe: cukrok, fehérjék monomerjei, és nyirokba: zsírok monomerjei.

Az éhezés típusai

  • A mennyiségi éhezés azt jelenti, hogy a tápanyaggal bevitt energia mennyisége kevés, azaz a szükségesnél kevesebb energiát veszünk fel.

  • A minőségi éhezés azt jelenti, hogy a felvett tápanyagok minősége, aránya nem megfelelő, azaz valamelyik fontos tápanyag hiányzik.

A tápanyagok természetes forrásai

A fehérjék elsősorban a húsban, a tejben, a tejtermékekben, a tojásban, a hüvelyesekben és a dióban találhatóak nagy mennyiségben. Viszont nem elegendő csak növényi fehérjét fogyasztani, mert számos aminosav hiányozhat belőle, ezért állati fehérjét is ennünk kell. A fehérjékből fedeznünk kell a napi energiaszükséglet 12 %-át.

A zsírok elsősorban a dióban, a mandulában, a napraforgóban, a földimogyoróban és az állati zsírokban találhatóak nagy mennyiségben. A zsírokból legfeljebb a napi energiaszükséglet 30 %-át fedezhetjük. A növényi olajok fogyasztása egészségesebb az állati zsíroknál.

A szénhidrátok a gyümölcsökben, a zöldségekben, a burgonyában, a gabonafélékben találhatóak nagy mennyiségben. Ezekből kell fedeznünk a napi energiaszükséglet 50-60 %-át.

A növényi rostok főleg a zöldségek, gyümölcsök fogyasztásakor kerül a szervezetünkbe. Ezek számunkra emészthetetlen anyagok, de kedvező hatást gyakorolnak a bélperisztaltika, valamint mérgező anyagok megkötésére is alkalmas.

Az ásványi anyagokat elsősorban a fűszeres, sós ételek fogyasztásával juttathatunk a szervezetünkbe.

A vitaminok kis mennyiségben fontosak az emberi szervezetnek, azonban kevés fajtáját vagyunk képesek előállítani. A zsírban oldódó vitaminok többségét a tojásban, a húsban találhatjuk meg, ezek elővitaminját vesszük fel. A vízben oldódó vitaminokat készen visszük be a szervezetbe, leginkább a gabonákban, zöldségekben, gyümölcsökben találhatjuk meg őket.

A tápcsatorna betegségei

  • A gyomorfekély azt jelenti, hogy a gyomorsav kimarja és átlyukasztja a gyomorfalat. Kiváltó okai a stressz, az alkohol, a gyógyszerek, a nikotin és a Helikobacter nevű betegség.

  • A fogyást, mint betegséget két csoportba sorolhatjuk: anorexia, bulémia. Az anorexia pszichés betegség, a beteg kövérnek látja magát, ezért nem eszik. A bulimiás beteg kórosan sokat eszik, viszont hánytatja magát.

  • A székrekedés esetén a béltartalom túl sokáig van a vastagbélben, ezalatt sok víz szívódik vissza. Megelőzhető a rostban gazdag táplálék fogyasztásával, testmozgással.

  • A hasmenés esetén túl gyors a perisztaltika a tápcsatornában.

  • Az aranyér a visszerek kidomborodását jelenti a bélüregben.

  • A májzsugorodás során a máj valójában nagyobb lesz. Azok a sejtek, melyek a máj funkcióit látják el, elpusztulnak, helyettük zsírszövet rakódik le. Oka az alkohol, méreganyagok, fertőzés.

Az étrendi elvárások változása

A fejlődésben lévő szervezetek és a nagyobb fizikai munkát végzők több energiát igényelnek. A terhes anyáknak a terhesség második felében minőségileg és mennyiségileg is más táplálkozásra van szükségük. Fontos, hogy több szénhidrátot, fehérjét, kalciumot vigyen be, magasabb vastartalmú ételeket kell fogyasztania, javasoltak a növényi ételek. Az idős emberek esetén csökkenteni kell a zsír- és szénhidrátbevitelt, sok vitamint, ásványi anyagot és kalcium kell bevennie.

Élelmiszer- és ételtartósítás

Az élelmiszer-tartósításnak két módszere van, a száraz és nedves tartósítás. A száraz tartósítást a víztartalom csökkentésével érik el (aszalás, szárítás, füstölés, sózás), míg a nedves tartósítás a hőkezelés eredménye (pasztőrözés, fagyasztás, sűrítés forralással, bepárlás). A tartósításhoz számos kémiai anyagot alkalmaznak: kénessav, ecetsav, hangyasav, benzoesav, szorbinsav, etil-alkohol.

A pasztőrözés részleges csírátlanítást jelent 100 °C alatt, ezzel tartósítják a tejet, a bort, a sört. Az ultrapasztőrözés 130-150 °C-on teljes csíramentességet eredményez, így tartósítják a tejet, a tejtermékeket. A sterilizálás során magas nyomáson, vízgőzzel telített zárt térben hőkezelnek 120 °C-on. A hűtés során az élelmiszereket -1 és 8 °C között, fagyasztásnál -5 és -15 °C között, mélyhűtéskor -18 °C alatt tárolják. A sózásnál kihasználják a konyhasó nedvszívó hatását. A pácolás elősegíti a szín- és ízanyagok kialakítását. A füstölés szárító hatású, kellemes íz- és aromakeltő.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.