Hulladékgazdálkodás

A hulladék

A hulladék az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatás, és a lakosság mindennapi tevékenysége során keletkező olyan anyagok összessége, amelyek a keletkezésük helyén és idejében feleslegesek, hasznavehetetlenek. Azonban máskor és máshol még értékesek, hasznosak lehetnek, ezért lehetnek újrahasznosíthatóak.

A hulladék típusai

A hulladékok eredetük, összetételük és környezetre gyakorolt hatásuk szerint csoportosíthatók.

• A kommunális hulladékot a háztartásokban, intézményekben, települések utcáin keletkező hulladék a szennyvíztisztítók iszapjával együtt képezi. Ezen belül is meg kell különböztetni normál és veszélyes hulladékot.
• A termelési hulladék az iparban vagy a mezőgazdaságban keletkezik. Ebben a típusban még sugárzásveszélyes anyagok is szerepelhetnek (atomerőművek esetén).
• A mezőgazdasági hulladék magába foglalja a növénytermesztés és állattartás hulladékait a takarmányoktól a trágyáig.

A hulladék egyéb csoportosításai

• Vannak egynemű /tiszta/ (fémforgács, fűrészpor, hígtrágya): könnyebben kezelhető; és vegyes összetételű (fém-, fa-, papír- és textilhulladék, étkezési maradék) hulladékok
• Lehet halmazállapot szerint is csoportosítani a hulladékot: folyékony, szilárd.
• Anyagminőség alapján is különböző hulladékokról beszélhetünk, mint papír, üveg, műanyag, fém.
• A hulladék mintegy 5%-a „veszélyes hulladék”, ez azt jelenti, hogy a környezetre és az egészségre ártalmas, ezért különleges kezelést igényel. Veszélyes hulladékok a mérgező (festékek, vegyszerek), a fertőző (gyógyszergyári hulladékok, kórházi hulladékok), a sugárzó hulladékok (atomerőművek kiégett fűtőelemei).

A szelektív hulladékgyűjtés

A keletkezett hulladék részben újrahasznosítható, részben környezetbarát módon kezelhető, azonban csak akkor, ha nem vegyes összetételű. A szerves anyagok (lehullott levél, ételmaradék) komposztálhatók. Ez nagyüzemi komposztálás O₂ dús körülmények között zajlik. Papír, fém, textilhulladék jelentős hányada újrahasznosítható, ezért van nagy jelentősége a szelektív hulladékgyűjtésnek. A vegyes települési hulladéknak csak mintegy harmada égethető el, és nyerhető belőle energia. A maradék lerakóhelyekre kerül, ám ezek környezetbarát kezelése költséges. Ha megtelnek a lerakóhelyek, előbb földelik, majd rekultiválják, azaz erdőt telepítenek rá.

A hulladék ártalmatlanítása

A különböző hulladékokat más-más módon kell kezelni. A hulladéktárolókba gyűjtött hulladékot először tömörítik, majd vékonyan talajjal fedik be, ennek előnye, hogy egyszerű és olcsó, azonban sok helyet igényel. A hulladékokat égetés révén is kezelhetjük, ilyenkor a felszabaduló energiát hasznosíthatjuk, a salakanyag térfogata pedig kicsi, ellenben szennyezi a levegőt. A veszélyes hulladékok tárolása okozza a legnagyobb gondot, mert mennyisége a fejlődéssel együtt növekszik, tárolása költséges és körülményes, valamint el kell szigetelni a levegőtől, a víztől és a talajtól.

A hulladékkezelés problémái és megoldása

Sok helyet elfoglal, a radioaktív hulladékot sokáig kell tárolni. Bemosódnak a vizekbe és eutrofizációt okoznak, szennyezik a talajt. Ezeket a problémákat a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a csomagolások csökkentésével, a fogyasztási szokások megváltoztatásával lehet megoldani.

Hulladékgazdálkodás

• a hulladék mennyiségét és veszélyességét a lehető legkisebbre kell csökkenteni

• számolni kell a hulladék környezeti kockázatával

• a termékek előállítói, forgalmazói, felhasználói felelőséggel tartoznak a hulladékért

• a hulladékot a lehető legkisebb szállítással, a lehető legközelebb kell ártalmatlanítani

• a termékek csomagolásának mennyisége és anyaga megváltoztatható

• a lakosság újrafelhasználhatja számos anyagát, így nem kell új termékek vásárlásával új hulladéknak keletkeznie (pl. bevásárlótáska)

• változtatni kell a fogyasztói szokásokon: termékbetétdíj alkalmazása (pl. üveg a műanyagpalack helyett), a használt termékek visszaváltásának lehetősége új termék vásárlásakor stb.