Kiválasztás és egészségtana

A kiválasztás és az elválasztás

• A kiválasztás során a szervezetből az anyagcsere-folyamatokból származó bomlástermékeket (húgysav, karbamid) és felesleges anyagokat (víz, ion, gyógyszer) távolítjuk el, ezzel fenntartjuk a homeosztázist.

• Az elválasztást a különböző mirigyek végzik, amikor olyan anyagot termelnek és ürítenek ki, amit a szervezet később felhasznál. Ez alapján megkülönböztetünk külső és belső elválasztású mirigyeket.

A kiválasztó szervrendszer részei

• A vese bab alakú páros szerv. A gerincoszlop ágyéki részén, a hasüreg hátsó részén, a hashártyán kívül helyezkedik el. Kötőszövet és zsírszövet védi, illetve rögzíti. Egy külső kéreg, a vesetok borítja a kéregállományt, ami körülveszi a velőállományt. A kéregállomány nefronokat tartalmaz, amiknek a feladata a kiválasztás. A vese középső része a vesemedence. Vesekapunak nevezzük a vese azon részét, ahol belép a veseverőér, illetve kilép a vesevéna.

• A húgyvezeték páros szerv, mely simaizomból épül fel. A vizeletet perisztaltikus mozgással viszi a veséből a húgyhólyagba.

• A húgyhólyag képes 2-3 dl vizeletet raktározni, de ez kortól, nemtől függően eltérő lehet.

• A húgycső a külvilágba vezető szakasz. A nőkben és a férfiakban eltérő hosszúságú. A gyűrűalakú záróizom első része simaizomszövetből, a további szakasza harántcsíkolt izomból áll.

A vese működése

A vesék kéregállományában mintegy 1 millió nefron található, ezek feladata a szűrletképzés, a visszaszívás és a kiválasztás. A nefron első része a vesetestecske vagy Malpighi-test, mely két részből áll: hajszálér-gomolyag és Bowman-tok. A bejövő vérér átmérője nagyobb, mint a kimeneti, így benne a nyomás 8 kPa-ra emelkedik. A fehérjementes vérplazma beszűrődik a vérérből a tokba. Ez a szűrlet, melyből naponta 180 litert hozunk létre. A koncetrációja megegyezik a vérplazmáéval. A nefron további szakaszaiban (elsődleges kanyarulatos csatorna, leszálló ág, hajtűkanyar, felszálló ág, másodlagos kanyarulatos csatorna) történik a különböző anyagok (víz, glükóz, ionok, karbamid) visszaszívása. A szűrletből vizelet képződik, mely csak vizet, ionokat, hormonokat, gyógyszereket és bomlástermékeket tartalmaz, ennek mennyisége 1-2 liter naponta. A keletkezett vizelet a gyűjtőcsatornán keresztül a vesemedencében tárolódik.

A vizelet összetételének és mennyiségének szabályozása

A vizelet mennyisége és összetétele függ a folyadékfelvétel mértékétől: kevés folyadékbevitel esetén nagyobb lesz az ionok, bomlástermékek koncentrációja, a vizelet sűrű lesz; nagy folyadékbevitel esetén kisebb lesz az ionok, bomlástermékek koncentrációja, a vizelet híg lesz. Függ a verejtékezés mértékétől is, hiszen ha sokat izzadunk, akkor a bomlástermékek, a víz egy része távozik a szervezetünkből, így kevesebb lesz a vizelet.

Mi nem lehet az egészséges ember vizeletében?

• Fehérje, mert amikor a vérplazma átszűrődik a nefronban, a sejtek közötti tér nem elég nagy ahhoz, hogy a fehérje áthatoljon rajta. Ha mégis van a vizeletben, az gyulladásra utalhat, hiszen akkor a sejtek nagyobb rést nyitnak a fehérvérsejtek számára, amin a fehérjék is át tudnak menni.

• Glükóz, mert a nefronban annak teljes mennyiségét visszaszívjuk. Ha mégis van a vizeletben, az cukorbetegségre utal, mivel az inzulin nem képes átalakítani, így annak távozni kell.

• Sejtes elemek, mert az nagy mérete miatt szintén nem képes áthatolni a vérből a nefronba, csupán gyulladásos megbetegedés esetén.

A kiválasztó szervrendszer betegsége: a vesekő

A vese üregrendszerében különböző sók kő formájában kicsapódhatnak, a húgyvezetékbe vagy a húgyhólyagba jutva elzárhatja a vizelet útját. A kikristályosodó anyagok többsége kalcium-oxalát-tartalmú. A tömény vizeletből gyakran válik ki kő, amit elősegítenek a gyulladások, a pangó vizelet a vesében, illetve a kevés folyadékbevitel. Legkönnyebben a sok folyadék fogyasztásával lehet megelőzni, valamint nem szabad túl sok tejet, tejterméket fogyasztani. A kisebb kövek a húgycsövön keresztül távoznak, a nagyobbakat műtét során távolítják el.

A művesekezelés

Ezt a kezelést a vese elégtelen működése esetén alkalmazzák, mely során a nefron feladatát helyettesítik. A beteg vérét átvezetik egy gépen, amiben egy féligáteresztő hártya található a vér és a dializáló oldat között. Mivel a dializáló oldat oldható anyag koncentrációja kisebb, a bomlástermékek eltávoznak a szervezetből. A művelet 4-8 órán keresztül folyik, általában 3-4 naponta kell ismételni.