Immunrendszer és egészségtana

Az immunrendszer jelentősége

Az immunrendszer feladata a sejtek, a szervezet védelme, mely a saját és az idegen anyagok megkülönböztetésén alapul. Az immunrendszer az a rendszer, mely természetes körülmények között védi a szervezetet a betegségektől.

Az immunitás, az antigének és az antitestek

  • Az immunitás jelenti a belső védettséget a testidegen anyagok, mérgek, kórokozók ellen. Lehet természetes és mesterséges.

  • Az antigénnek vagy immunogénnek nevezünk minden idegen anyagot, amely aktiválja az immunrendszert, azaz amik immunválaszt váltanak ki. Ezek az anyagok veszélyeztetik a belső állandóságot.

  • Az antitestnek vagy immunglobulinnak nevezzük az antigének ellen termelt anyagokat, azaz az immunválasz során képződő ellenanyagok.

Az aspecifikus immunválasz

Nem fajlagos védekezés. Bármilyen testidegen anyagot talál a szervezetben, az ellen védekezik vagy elpusztítja. Azonnali, helyi védekezés. A folyamat mindig azonos módon zajlik le, az ismételt támadás nem fokozza vagy gyorsítja a védelmi reakciót. Emléknyom nem marad, nem képződnek memóriasejtek. Először a hisztamin hatására a vérből a sejtek közé áramolnak.

A gyulladás az immunrendszer láncreakción alapuló válasza egy fertőzésre. A környező szövet gyulladásba jön. A gyulladás jellemzői a duzzanat, a vöröses szín, a fájdalom és a melegség.

A specifikus immunválasz

Fajlagos védekezés. Lényege, hogy sokféle immunsejtet alakítunk ki, melyek mindegyike egy adott anyagra specializálódik, ezek a limfociták. Sejtes immunválaszra alkalmasak, közvetlenül elpusztítják az antigéneket. Memóriasejteket képeznek, melyek megőrzik az immunogének emléknyomait és újabb fertőzés esetén gyorsan immunválaszra alkamas limfocitává válnak.

Az immunizálás típusai

  • A természetes és aktív immunizálás azt jelenti, hogy az ember szervezetébe bejutnak egyes antigének, melyek ellen a szervezet maga védekezik. Miután kigyógyult ebből a betegségből, többé nem kaphatja el. Ez a szerzett immunitás. Például ilyen a bárányhimlő.

  • A természetes és passzív immunizálás azt jelenti, hogy a szervezetbe természetes úton, immunválasz nélkül jutnak be az antitestek, amik fellépnek a fertőzések esetén. Jó példa erre az, amikor a csecsemő az anyatejjel megkapja az immunanyagokat.

  • A mesterséges és aktív immunizálás azt jelenti, hogy a szervezetbe legyengített vagy elölt kórokozót juttatunk be, amik előidézik a fertőzést, ami ellen fellép a saját immunrendszerünk, s azt a betegséget soha nem kapjuk majd meg. Ilyen például a BCG és a Di-Per-Te nevű védőoltások.

  • A mesterséges és passzív immunizálás azt jelenti, hogy kész ellenanyaggal időlegesen megelőzzük egy járvány felvételét. Ilyen az influenza elleni oltás.

A láz szerepe

Az ember normál testhőmérséklete 36-37,2 °C között van, anyagcserénk ezen a hőmérsékleten működik a legjobban. A láz a fertőzésekre, sérülésekre beinduló védekezési reakció. A testhőmérséklet növelésével az immunrendszer energiatöbbletet kap, hatékonyabban pusztítja el a kórokozókat, melyek szaporodását is gátolja a megemelkedett testhő. Ez 37,5 °C esetén a leghatékonyabb, ezért mérsékelt lázat felesleges csillapítani, csak magas láz esetén hűtőfürdővel, borogatással, injekcióval, gyógyszerekkel csökkenteni a test hőmérsékletét.

Kötelező védőoltások hazánkban

Oltás neve

Mi ellen?

Mikor?

Mi okozza?

BCG

tuberkolózis (TBC)

0-6. hét

baktérium

Di-Per-Te

szamárköhögés, torokgyík, vérmérgezés

3-5. hónap

MMR

mumpsz, rózsahimlő, kanyaró, járványos gyermekbénulás

15. hónap

vírus

Hepatitis B

májgyulladás

14. év

A védőoltások története

  • Louis Pasteur, francia vegyész volt a mikrobiológia megalapítója. Kísérleteivel véglegesen megcáfolta az életerő tanár. Felfedezte az erjedést, valamint azt, hogy a fertőző betegségeket kórokozók idézik elő. Kidolgozta a pasztörizálást, új módszereket hozott létre az élelmiszer-vegyészetben és a borászatban. Oltóanyagot készített a juhok lépfenéje, a baromfipestis és a veszettség ellen. Párizsban létrehozta a Pasteur Intézetet, ami a mesterséges immunizálás központja lett.

  • Semmelweis Ignác, magyar orvos az „anyák megmentője”. Ő is felismerte, hogy a fertőzéseket kórokozók okozzák. Rájött, hogy a szülő anyák azért halnak meg gyakran, mert a sebészek a boncolás után nem fertőtlenítették a kezüket a műtét előtt. Miután elrendelte a fertőtlenítést, jelentősen lecsökkentette az ún. gyermekágyi láz nevű betegséget.

Az allergia

Az allergia jelenti az immunrendszer túlzott működését, az ártalmatlan testidegen anyagokkal szembeni túlérzékenységét. Az allergiás reakciót kiváltó anyagot allergénnek nevezzük. A leggyakoribb allergének a háziporatka, a penészgomba, az állati szőrök, a virágpor (pollen), a fémek, színezékek, tartósítószerek, az időjárási tényezők. Az allergiában szenvedők száma a környezetszennyezéssel egyenes arányban nő.

Hasonló

  • Víz jelentősége és szennyezése

    A bioszférában a víz igen fontos környezeti tényező. Elsősorban azért, mert az élet megjelenésének alapvető feltétele, valamint jelentősen befolyásolja a fajok elterjedését. Minden élőlény egy részét víz alkotja. Víz hatása a növényekre A változó vízállapotú növények vízháztartása nagyban függ a környezet víztartalmától. Az ide tartozó növények kiszáradástűrőek, mert száraz időben kiszáradnak, de nedves időben felélednek….

  • Mozgás és egészségtana

    Az ember mozgásszervrendszere két részből áll, egy vázrendszerből és egy izomrendszerből. A csontváz alkotja a passzív, míg a harántcsíkolt izmok az aktív részt. A csontváz jelentősége A csontvázrendszer adja testünk szilárd vázát, ehhez tapadnak az izmok. Emellett meghatározza a test alakját, magasságát, hordozza a test tömegét, biztosítja a mozgást, illetve védi a belső szerveket. Szerepe…

  • Ízeltlábúak törzse

    Az ízeltlábúak az ősszájúak fejlődési vonalán az evolúció egyik csúcsának tekinthetők. Ezt bizonyítja az, hogy a mai élővilág fajokban és egyedszámban is a leggazdagabb törzse. Kialakulásuk az ősi féreglábúakból indult ki és térhódításuk a külső váz kialakításával, a végtagokkal történő mozgás megvalósításával és a testszelvények számának optimálisra történő redukálásával magyarázható. A szilárd váz kialakulása a…

  • Hulladékgazdálkodás

    A hulladék A hulladék az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatás, és a lakosság mindennapi tevékenysége során keletkező olyan anyagok összessége, amelyek a keletkezésük helyén és idejében feleslegesek, hasznavehetetlenek. Azonban máskor és máshol még értékesek, hasznosak lehetnek, ezért lehetnek újrahasznosíthatóak. A hulladék típusai A hulladékok eredetük, összetételük és környezetre gyakorolt hatásuk szerint csoportosíthatók. A kommunális hulladékot…

  • Humángenetika, vércsoportok és egészségtana

    A genetikai alapfogalmak A genetika az öröklődéssel foglalkozó tudomány. A gén az örökítőanyag olyan szakasza, mely egy fehérjét, tulajdonságot határoz meg, a lókusz az a génhely, ahol a gén a kromoszómán elhelyezkedik. Az allél jelentése génváltozat, biztosítja a genetikai változékonyságot. Megkülönböztetünk domináns (A, B, C…) és recesszív (a, b, c…) allélokat. Ha két domináns vagy…

  • Táplálkozás és egészségtana

    A táplálkozás jelentősége A táplálkozás fedezi az ember anyag- és energiakészletét. A felvett táplálék megemésztése után felszívja a tápanyagokat, majd kiüríti a salakanyagokat. A nagymolekulájú tápanyagok az emésztőenzomek hatására kisebb molekulákra bomlanak, hogy a szervezet fel tudja szívni. Tápanyag és táplálék A táplálék a tápanyag és a számunkra emészthetetlen anyagok (pl. cellulóz) összessége, továbbá kísérőanyagokat…