Biológia érettségi

Szaporodás, egyedfejlődés és egészségtana

A szaporodás jelentősége

A szaporodás jelenti az élet folytonosságának fenntartását az élőlény saját információinak átadása útján. Az embert ivaros szaporodás, váltivarúság és ivari kétalakúság jellemzi, azaz a szaporodás ivarsejtekkel történik, amit az eltérően kinéző férfiak és nők termelnek.

A férfi szaporító szervrendszer

  • A here a herezacskóban elhelyezkedő páros szerv. A hasüregben fejlődnek, majd a magas testhőmérséklet miatt leszállnak. A csatornák közötti állományában Leydig-sejtek termelik a tesztoszteron nevű hormont. Feladata a másodlagos nemi jelleg kialakítása, a normál nemi működés kialakítása és a hímivarsejtek termelésének elősegítése. A csatornákban találhatóak a hímivarsejteket termelő őssejtek.

  • A mellékhere a herék csúcsán elhelyezkedő páros szerv, aminek szerepe a hímivarsejtek tárolása és ürítése. A spermiumok vagy távoznak, vagy elöregednek.

  • Az ondóvezetékek feladata a hímivarsejtek perisztaltikus továbbítása a mellékheréből a prosztatán át a húgycsőbe.

  • Az ondóhólyag páros szerv, ami a húgyhólyag hátsó felszínénél található. Mirigyei olyan fruktóz tartalmú váladékot ad a hímivarsejtek mellé, mely később energiaforrásként szolgál.

  • A prosztata vagy dülmirigy a húgyhólyag alatt található. Mirigyei lúgos kémhatású váladékot ad a hímivarsejtek mellé, kialakítva így az ondót. Ez védi és aktiválja a spermiumokat.

  • A Cowper-mirigyek által termelt lúgos váladék az ondó kilövellése előtt a húgycsövön keresztül távozik, miközben benedvesíti a makkot és a hüvelyt.

  • A hímvessző a férfi párzó szerv, feladata a vizelet és az ondó külvilágba juttatása. A barlangos testek az artériák hatására vérre telítődnek, így alkalmassá válik arra, hogy behatoljon a női párzó szervbe, ez az erekciónak. Az ejakuláció során az ondó távozik a húgycsövön keresztül. Elülső, kiszélesedő része a makk, ami vérekkel és idegekkel átszőtt és a fityma borítja.

A női szaporító szervrendszer

  • A petefészek páros szerv a női medencében, mandula alakú és méretű, kéreg- és velőállomány alkotja. A petefészkekben már születésükkor kb. 400 ezer tüsző található, amikből serdülőkortól a nemi ciklus alatt néhány megérik és hormont termel.

  • A petevezeték szintén páros szerv, ami egy olyan csatorna, ami simaizomzatból áll és csillós hengerhám borítja. Feladata a petesejt továbbítása, valamint itt történik a megtermékenyítés, illetve az zigóta fejlődése a hólyagcsíra-állapotig.

  • A méh körte alakú szerv, amibe a petevezetékek vezetnek. Belülről vastag nyálkahártya borítja, ami befogadja a megtermékenyített petesejtet. A nyálkahártya megújuló része minden ciklus során leválik, később újra termelődik.

  • A hüvely egy erősen redőzött nyálkahártyájú szerv, ami a női párzó szerv szerepét tölti be. Szüléskor a szülőcsatorna részévé válik. Benne tejsav-baktériumok találhatók, amik savassá teszik. A Bartholini-mirigyek a kisajkak belső oldalán találhatóak, benedvesítik a hüvelyt. A szeméremrést a kis- és nagyajkak fedik el.

  • A csikló a húgycső külső nyílása előtt található. Ingerülete váltja ki a nemi izgalmat, a nemi izgalomban merevedésre képes. Idegvégződésekben és vérerekben gazdag

Az ivarsejtek

  • A petesejt a petefészek tüszőjében alakul ki. Nagyobb az átlagos sejtméretnél, mozgásra nem képes. Az ovuláció során lökődik ki a petefészekből a petevezetékbe. A sejtmagban haploid kromoszómaszerelvényű DNS található, ami az anyai tulajdonságokat örökíti. A plazmájában lipideket, fehérjéket, szénhidrátokat tartalmaz, ami táplálja az embriót.

  • A hímivarsejtek a herékben termelődnek és a mellékherékben tárolódnak. Mérete kicsi, lúgos közegben aktív mozgásra képes. A feje tartalmazza a haploid kromoszómaszerelvényű DNS-t, ami az apai tulajdonságokat örökíti és megszabja az utód nemét. A nyakban energiatermelő mitokondriumok vannak. A farok végzi a mozgást.

A nem meghatározottsága

Az elsődleges nemi jelleget az ivarmirigyek és a párzó szerv határozza meg. A másodlagos nemi jelleget a termelt hormonok szabják meg, a férfiakét a tesztoszteron, a nőkét az ösztrogén határozza meg. Jelenti az eltérő testmagasságot, testsúlyt, a váll szélességét, a testszőrzet mennyiségét, a hang mélységét. A kromoszomális nem szerint a férfiak kromoszómája XY, a nőké XX. A pszichoszexuális nem jelzi a felnőtt személy szexuális magatartását és meghatározza a nemi identitást.

Az ember embrionális fejlődése

A megtermékenyítés jelenti a hímivarsejt és a petesejt egyesülését, ekkor a két haploid sejt kromoszómája összeolvad, kialakul a diploid zigóta. A zigóta gyorsan osztódni kezd, barázdálódik, majd kialakul belőle a szedercsíra, később hólyagcsírává (64 sejtes állapot). Ebben az állapotban ér el a méhbe, ahol beágyazódik a méhnyálkahártya nem megújuló részébe.

A beágyazódást követően folytatódik a sejtosztódás, kialakul az embrió. Megfigyelhető az embriócsomó, ami három részből áll: amnionüreg, szikhólyag, magzatvíz. Az embrió az amnionüregben fejlődik, táplálékát a szikhólyagból kapja. Kialakulnak a csíralemezek, amikből később a szervrendszerek fejlődnek. Az amnionüreget és a szikhólyagot körülveszi a belső magzatburok.

A 4. héten az embrió a köldökzsinóron keresztül kapcsolódik az anya méhlepényével. Ettől kezdve a magzat szervei sorban kialakulnak, egyre jobban megnő, egészen a 9. hónapig. A születés előtt átlagosan elérik az 50 cm-t, a 3-4 kg-ot.

A szülés

A szülés átlagosan a megtermékenyítés utáni 9. hónap végén történik. A tágulási szakasz több óráig tart, a méh simaizomzata egyre gyakrabban húzódik össze. A következő 1-2 órában folyik a kitolási szakasz, amikor is az oxitocin hatására a magzat a szülőcsatornán keresztül távozik, megszületik az újszülött. A szülés után megindul a tejelválasztás, a 4-6. hétben történik a szervezet regenerációja.

A szoptatás

Az anyatejet az emlő tejmirigyei termelik, összetétele és mennyisége folyamatosan változik a gyermek igényeinek megfelelően. A szoptatott gyermeknek fél éves koráig az anyatejen kívül más folyadékra, táplálékra nincs szüksége. Az anyatej speciális védelmet nyújt a kórokozókkal szemben.

A méhlepény

A kifejlődött méhlepény tányér nagyságú, koronghoz hasonló szerv, funkciói a gázcsere lebonyolítása, a hormontermelés, a tápanyagcsere, valamint a kiválasztás elvégzése. A külső magzatburokból és a méh nyálkahártyájából jön létre. Az anya és a magzat vérerei is ide vezetnek, az anyagokat diffúzióval, aktív transzporttal cserélik, a kettejük vére nem keveredik.

A magzatvíz

A magzatvíz víztiszta vagy enyhén opálos folyadék, ami biztosítja a magzat számára az ideális környezetet. A magzat növekedésével sejtjei a magzatvízbe jutnak, így ennek megvizsgálásával könnyen kiszűrhető a magzat genetikai állapota.

A posztembrionális szakasz

Posztembrionális szakasznak nevezzük a születés és a halál közötti fejlődést. A naptári életkor jelenti a betöltött évek számát, míg a biológiai kor az egyén fizikai állapotát, biológiai működésképességét.

Az 1-10. nap az újszülött kor, ekkor gyors az anyagcseréje, légzése nem szabályos, sokat alszik, gondozásra szorul. A csecsemőkor az első életév végéig tart, ebben az időszakban gyors fejlődést, növekedést tapasztalhatunk. Megjelennek az első tejfogak, a mozgás önállóbbá válik, elkezd beszélni, fejlődik az érzékelése.

A 2-6. év a kisgyermekkor, a növekedés üteme lassul, kialakul az összes tejfog, feltűnő az értelmi fejlődés, növekszik a beszédkészség, Megjelenik a szobatisztaság, az önálló étkezés. A 7-12. év a gyermekkor, ilyenkor jelentősek a méretváltozások, a fogak lecserélődnek, gyarapodik a szókincs, kialakul a kötelességérzet, magas az energiaszükséglet.

A 13-16. év a serdülőkor, ami a lányoknál előbb kezdődik. Fejlődik az idegrendszer és a hormonális rendszer, megindul a nemi hormonok termelése, erősödik a másodlagos nemi jelleg, növekszik a szellemi teljesítőképesség. Jellemző az ingerlékenység, a fáradékonyság, a társkeresés.

Az ifjúkor a 17-23. évig tart, kialakul a végleges testmagasság, befejeződik a csontosodás, megjelenik a bölcsességfog, kiteljesedik a szellem, jellemző a párválasztás, az önállósodás. A 24-65. év a felnőttkor, ekkor nincs jelentős változás, viszonylagos egyensúly áll be, ez a fizikai és szellemi teljesítőképesség csúcsa.

65 év felett már öregkorról beszélünk, ebben az időszakban általános a testi hanyatló jelleg, érzékszeri problémák jelentkeznek, a haj megőszül, lelassulnak az életfolyamatok. A 75. évtől már az aggkorban él, fizikai állapota jelentősen romlik, lassan leépül a szervezet.

A halál

A halál az utolsó életjelenség, melynek során az élőlények szervezettsége, egyedisége megszűnik. Van klinikai halál, amikor az életjelenségek átmenetileg megszűnnek, leáll a légzés, a szívműködés, de feléleszthető, és van biológiai halál, amikor a szervezet életképessége örökre megszűnik.

A szaporodás, egyedfejlődés egészségtana

  • A családtervezés során a szülők tudatosan megtervezik a születendő utódok számát és a születés idejét. A szülők mindent megtesznek, hogy a gyermekek egészségesek legyenek (tanácsadások, vizsgálatok).

  • A terhesség alkalmával elmarad a menstruáció, megnagyobbodnak az emlők, megnő a testsúly, megnő a méh, hormonális változások mennek végbe. A terhes nőknek nem szabad alkoholt fogyasztani, dohányozni, gyógyszert szedni, megbetegedni. Terhesség-gondozásra kell járnia. A terhesség-megszakítás veszélyes, mert ha túl sok nem megújuló méhnyálkahártyát távolítanak el, akkor akár meddővé is válhat.

  • A meddőség azt jelenti, hogy fogamzásgátlás alkalmazása nélkül, rendszeres nemi kapcsolat ellenére egy éven belül nem jön létre terhesség. A női meddőség okai a méh, a petefészek, a petevezeték gyulladása, a méh rendellenessége, a petesejt nem megfelelő érése, a hormonális zavarok, a kromoszóma-rendellenesség. A férfi meddőséget a herék betegségei, a közösülései képtelenség, a prosztatagyulladás, a hímivarsejtek zavara okozhatja. A meddőséget kezelni ovulációindukcióval, inszeminációval, lombikbébi-eljárással lehet.

  • A fogamzásgátlás módjai: fogamzásgátló tabletták, hőmérő módszer, megszakított közösülés, sterilizálás, gumióvszer, pesszárium, női óvszer

A nemi úton terjedő betegségek

Gyakori nemi betegség az AIDS, a szifilisz (vérbaj) és a gombás betegség. Ezeket megelőzni a szexuális partnert megválogatásával, a tartós kapcsolat kialakításával, óvszerrel és higiéniával lehet.

A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat

A rendszeres szűrővizsgálattal meg lehet győződni a szerves egészséges állapotáról, megelőzhetőek a betegségek (méhnyakrák, emlőrák), illetve az orvos a megfelelő fogamzásgátlót írja fel,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.