A légkör
A légkör a bioszféra legsebezhetőbb része. Összetételének arányai természetes módon változnak, de ezt az emberi tevékenység felgyorsította. A szennyező forrás környékén a szennyeződésnek nagy a koncentrációja, ami egészségkárosodást okoz. A szennyeződés a levegőben térben könnyen terjed. A szennyeződés forrása lehet ipari, mezőgazdasági, közlekedési vagy háztartási.
Legfontosabb légszennyező anyagok
- A kén-dioxid kéntartalmú tüzelőanyagok révén (barnaszén, kőolaj) elégetése során keletkezik és kerül a levegőbe. A növények leveleinek gázcsere-nyílásain keresztül a sejtekbe jut és a klorofill molekulákat elroncsolja. Vízben jól oldódik, így gyorsan kénessavvá alakul, könnyen von el a környezetéből oxigént, ezért roncsoló hatású. Oxidálódva kénsavvá alakul, és csapadékcseppekben, savas esőként jut vissza a felszínre. Lucfenyő, a kocsánytalan tölgy különösen érzékeny a savas esőre. Zuzmók, érzékeny indikátor fajok a kén-dioxiddal szemben.
- A szén-monoxid a szén tökéletlen égése során a lakóházak kéményeiből és a gépjárművek kipufogójából jut a légkörbe. A szén-monoxid azért veszélyes, mert az emberi szervezetben hemoglobinhoz kötődve megakadályozza annak oxigén felvételét.
- A szén-dioxid a légkörben 0,03%-ban van jelen. A levegőbe a geológiai események és az élőlények légzési folyamatai során kerül. A fosszilis energiahordozók egyre növekvő felhasználásával, a fűtéssel, gépjárművek általánossá válásával, rendkívül módon megnőtt a szén-dioxid kibocsátás mértéke. Ennek következtében fokozódik az üvegházhatás. CO2 belégzése során szaporább nehézlégzés alakul ki, mert a megnövekedett szén-dioxid koncentráció ingerli a belégző központokat. Nagy koncentrációban fulladásos halált okoz.
- A nitrogén-oxidok természetes körülmények között nem fordulnak elő. Elemi nitrogén oxidációja során zivatarok villámlásainak hatására keletkeznek. Legtöbbjük jól oldódik vízben, ezért a csapadékkal a talajba is bemosódnak. Levegőbe nitrogén-műtrágyázás miatt kerülhetnek. Környezetszennyező hatásúak. Nitrogén- oxidoknak egészségkárosító hatásuk is van, akadályozzák a vér oxigén szállítását, valamint a tüdőbe lélegezve salétromsavvá alakulnak, ezáltal tüdőödémát okoznak.
- Az ólom nehézfém, ezért mérgező. Az emberi szervezetbe ólomgőzök, ólompor formájában kerül. A felhalmozódott ólom, mérgezést okoz, károsítják a vörösvérsejteket.
- A por a légkörbe kerülő szilárd anyag. 1-500 mikrométer nagyságú. Légzéssel a tüdőbe kerülve károsító hatású.
- A korom a fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen elégés során keletkezik, a füst szilárd alkotórésze. Különböző rákkeltő anyagokat is tartalmazhat.
- A pernye éghetetlen anyagokat is tartalmazó tüzelőanyagok elégetése során visszamaradó hamu.
- A szmog akkor jön létre, ha a szennyező anyagok feldúsulnak, és helyben maradnak a talaj közelében lévő légrétegekben. Két típusa van: redukáló szmog (ősszel vagy télen tartósan borús, szélcsendes napok esetén kialakuló) és oxidáló szmog (szélcsendes, meleg nyári napokon keletkezik).
- A freonok az ózonpajzs károsodását okozzák.
Az üvegházhatás
Az elnyelt energia hatására a talaj a levegővel szemben hőkazánként viselkedik, belőle infravörös sugarak indulnak. Ha van elnyelő közeg (szmog, köd), akkor részben elnyelődik, részben visszaverődik. Ezt üvegházhatásnak nevezzük.
A szmogriadó
Akkor lép életbe, ha a levegő szennyező anyagok legfontosabb összetevői meghaladják a megszabott határértékeket.
A levegő szennyeződése csökkenthető
környezetvédelmi előírások létrehozásával és betartásával: ez hatással van a technológiai fejlesztésekre
tiltások, adók, határértékek megadása és betartásuk ellenőrzése
bírságok kiszabása, polgári peres eljárás a szennyezőkkel szemben
környezettudatos magatartás
világméretű összefogás szükséges