| Időmértékes verselés: | A vers ritmusát a hosszú és a rövid szótagok szabályos váltakozása adja. | |
| Rövid szótag: | rövid a benne lévő magánhangzó, utána legföljebb egy mássalhangzó áll. Jele: ∪ | |
| Hosszú szótag: | hosszú a benne lévő magánhangzó, vagy rövid ugyan a magánhangzó, de több mássalhangzó következik utána. Jele: – | |
| A szótag típusának megállapításakor nemcsak a szó hangzóit kell figyelembe venni, hanem az utána következő szó kezdőhangját is. Tehát a „Hol vagyon…” sor „hol” szótagja hosszúmert a rövid magánhangzó után két mássalhangzó következik. A kétjegyű mássalhangzó természetesen egy mássalhangzónak számít. Így a „va-„ szótag rövid. A szótagok verslábakat alkotnak. Egy versláb általában két vagy három szótagból áll. | ||
| A verslábak fajtái: | ||
| daktilus: | egy hosszú és két rövid szótagból áll. | Képlete: – ∪ ∪ |
| jambus: | egy rövid és egy hosszú szótagból áll. | Képlete: ∪ – |
| pirrichius: | két rövid szótagból áll. | Képlete: ∪ ∪ |
| spondeus: | két hosszú szótagból áll. | Képlete: – – |
| trocheus: | egy hosszú és egy rövid szótagból áll. | Képlete: – ∪ |
| anapesztus: | két rövid és egy hosszú szótagból. áll. | Képlete: ∪ ∪ – |
| Az időmértékes verselésben vannak kötött sor- és strófa / versszak / szerkezetek. A legjelentősebbek: | ||
| Hexameter: | hat verslábból áll, daktilusok és spondeusok fordulnak elő benne. Az ötödik versláb csak daktilus, a hatodik csak spondeus lehet. | –∪∪|–|-∪∪|–|-∪∪|–| |
| Pentameter: | öt verslábból áll, azaz négy teljes és két csonka verslábból. Mindig a harmadik és a hatodik versláb csonka. | –|-∪∪|-|-∪∪|–|-| |
| Disztichon: | egy hexameterből és egy pentameterből álló sorpár. | |
| Szapphói strófa: | Három szapphói és egy adoniszi sorból álló versszak. | szapphói sor: –∪|-∪|-∪∪|-∪|-∪| adoniszi sor: –∪∪|-∪| |
| Alkaioszi strófa: | négy sorból áll, két alkaioszi /11 szótagos/ sorból, egy 9 szótagos ötödfeles jambusból és egy pindaroszi daktilusból. | alkaioszi sor(11) ∪-|∪-|∪-|∪∪-|∪-| ötödfeles jambus(9) ∪-|∪-|∪-|∪-|∪| pindaroszi daktilus (10) –∪∪|-∪∪|-∪|-∪|
|
| Aszklepiádészi strófa: | három aszklepiádészi és egy glükóni sorból áll. | aszklepiádészi sor(12) ∪∪|-∪∪∪|-∪∪-|∪∪| glükóni sor(8) –∪|-∪∪-|∪∪|
|
| Leonínusz: | olyan disztichonban írt vers, amelyben rímeket is találunk. | |
| Szonett: | tizennégy soros, négy versszakból áll. Az első két versszak négysoros, a harmadik és negyedik háromsoros. Jambikus. | |
| Hangsúlyos magyar verselés A ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja. A hangsúlyos verselésű vers ritmusát a szótagszám és a hangsúlyos szótagok száma alapján tudjuk meghatározni. Legjellemzőbb ritmusfajták:
| ||
| Kétütemű nyolcas: | „Júliámra | hogy találék” | 4\4 |
| Kétütemű hatos: | „Amott | kerekedik Egy fekete | felhő, Amott száll, | amott száll Egy fekete | holló” | 2\4 4\2 3\3 4\2 |
| Háromütemű kilences: | ”Ezt a kerek | erdőt | járom én” | 4\2\3 |
| Háromütemű tizes: | 4\4\2 4\3\3 4\2\4 | |
| Háromütemű tizenegyes: | „A magyarok | istenére | Esküszünk.” | 4\4\3 |
| Négyütemű tizenkettes: | „Tüzesen | süt le a | nyári nap | sugára” | 3\3\3\3 |
| Kettős ritmus: (szimultán versritmus): | a versszöveg egyszerre hangsúlyos és időmértékes verselésű is. | |
| Hangsúlyos verselésű strófaszerkezetek
| ||
| Balassi-versszak: | 9 soros, a sorok szótagszáma és ríme a következő: | 6a 6a 7b 6c 6c 7b 6d 6d 7b |
| Himfi-versszak: | tizenkétsoros magyar strófaszerkezet, rímképlete: amelyben az a, c és e sorok nyolcasok, a b, d és f sorok kétütemű hetesek. | a b a b c d c d e e f f |