Irodalom érettségi

Verstani ismeretek

Időmértékes verselés:A vers ritmusát a hosszú és a rövid szótagok szabályos  váltakozása adja.
Rövid szótag:rövid a benne lévő magánhangzó, utána legföljebb egy  mássalhangzó áll. Jele: 
Hosszú szótag:hosszú a benne lévő magánhangzó, vagy rövid ugyan a  magánhangzó, de több mássalhangzó következik utána.
Jele: –
A szótag típusának megállapításakor nemcsak a szó hangzóit kell figyelembe  venni, hanem az utána következő szó kezdőhangját is. Tehát a „Hol vagyon…”  sor 

„hol” szótagja hosszúmert a rövid magánhangzó után két mássalhangzó  következik. A kétjegyű mássalhangzó természetesen egy mássalhangzónak  számít. 

Így a „va-„ szótag rövid. A szótagok verslábakat alkotnak. Egy versláb  általában két vagy három szótagból áll.

A verslábak fajtái:

daktilus:egy hosszú és két rövid szótagból áll. Képlete: – ∪ ∪
jambus:egy rövid és egy hosszú szótagból áll.Képlete: 
pirrichius:két rövid szótagból áll. Képlete: ∪ ∪
spondeus:két hosszú szótagból áll. Képlete: – –
trocheus:egy hosszú és egy rövid szótagból  áll. Képlete: – 
anapesztus:két rövid és egy hosszú szótagból.  áll.Képlete: ∪ ∪
 

Az időmértékes verselésben vannak kötött sor- és strófa / versszak / szerkezetek.

 A legjelentősebbek:

Hexameter:hat verslábból áll, daktilusok és spondeusok fordulnak elő benne.  Az ötödik versláb csak daktilus, a hatodik csak spondeus lehet.∪∪|–|-∪∪|–|-∪∪|–|
Pentameter:öt verslábból áll, azaz négy teljes és két csonka verslábból. Mindig  a harmadik és a hatodik versláb csonka.–|-∪∪|-|-∪∪|–|-|
Disztichon:egy hexameterből és egy pentameterből álló sorpár.
Szapphói strófa:Három szapphói és egy adoniszi sorból álló versszak.szapphói sor:

 –|-|-∪∪|-|-|

adoniszi sor:

∪∪|-|

Alkaioszi strófa:négy sorból áll, két alkaioszi /11 szótagos/ sorból, egy 9  szótagos ötödfeles jambusból és egy pindaroszi daktilusból.alkaioszi sor(11)

-|-|-|∪∪-|-|

ötödfeles jambus(9)

-|-|-|-||

pindaroszi daktilus (10)

∪∪|-∪∪|-|-|

 

Aszklepiádészi strófa:három aszklepiádészi és egy glükóni sorból áll.aszklepiádészi sor(12)

∪∪|-∪∪|-∪∪-||

glükóni sor(8)

|-∪∪-||

 

Leonínusz:olyan disztichonban írt vers, amelyben rímeket is találunk.
Szonett:tizennégy soros, négy versszakból áll. Az első két versszak négysoros, a  harmadik és negyedik háromsoros. Jambikus.
 

Hangsúlyos magyar verselés

A ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja. A hangsúlyos verselésű vers  ritmusát a szótagszám és a hangsúlyos szótagok száma alapján  tudjuk meghatározni.

Legjellemzőbb ritmusfajták:

 

Kétütemű nyolcas:„Júliámra | hogy találék”4\4
Kétütemű hatos:„Amott | kerekedik

Egy fekete | felhő,

Amott száll, | amott száll

Egy fekete | holló”

2\4

4\2

3\3

4\2

Háromütemű kilences:”Ezt a kerek | erdőt | járom én”4\2\3
Háromütemű tizes:4\4\2
4\3\3
4\2\4
Háromütemű tizenegyes:„A magyarok | istenére | Esküszünk.”4\4\3
Négyütemű tizenkettes:„Tüzesen | süt le a | nyári nap | sugára”3\3\3\3
Kettős ritmus:

(szimultán versritmus):

a versszöveg egyszerre hangsúlyos és  időmértékes verselésű is.
 

Hangsúlyos verselésű strófaszerkezetek

 

Balassi-versszak:9 soros, a sorok szótagszáma és ríme a  következő:6a
6a
7b
6c
6c
7b
6d
6d
7b
 
Himfi-versszak:tizenkétsoros magyar strófaszerkezet, rímképlete:

amelyben az a, c és e sorok  nyolcasok, a b, d és f sorok kétütemű hetesek.

a b a b c d c d e e f f

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük