Rövid életrajz
1790-ben született Sződemeteren. Fiatalon elveszti nemesi származású szüleit, s nagybátyja neveli. Kis korában a feketehimlő megtámadta egy szemét, s később erre a szemére ez miatt megvakult. A Debreceni Kollégiumban tanul, majd jogot hallgat pesten. Ellenzi a feudalizmust. Kazinczyval levelezik, s barátságot kötnek. Bírálatot ír Kis Jánosról, Csokonairól, és Berzsenyiről is. Részt vesz a nyelvújítási mozgalomban, s a nép kultúra felé fordul. 1823-ban megírja a Himnuszt. Kazinczyval való barátsága megromlik, ez volt az ún. Íliász-per (Kölcsey elkezdte fordítani az Íliászt, majd ezt Kazinczy folytatta – Kazinczy később kiadta a fordítást, de Kölcsey nevét nem említette benne), ez volt az első magyar plágium-per (szellemi lopás). Megismeri Vörösmartyt, kinek dicséri munkásságát. Megfázik, s amúgy is gyenge szervezete miatt meghal 1838-ban.
Kölcsey Ferenc a reformkorban kialakult emberideál és tiszta, eszményi hazafiság megvalósítója; minden önösségtől mentes férfi, aki megtestesíti a reformkor összes nemesi tulajdonságát, anélkül, hogy a legkisebb engedményt is tenné céljai érdekében. Előnytelen külsejétől sokat szenvedett, hosszú évek teltek el míg társkereső vágyait végképp legyőzte magában és mint „homo politikus” a közért végzett nemes munkában kereste élete értelmét. Szemere Pállal való barátsága pótolta számára a barátságot, a családot, levelezésük igen szép férfibarátságot mutatott. Jogvégzettsége révén került Szatmár megye szolgálatába (országgyűlési képviselő).
Alkotói korszakai: -1810-es években bírálatokat ír (Berzsenyi, Csokonai)
-1820-as években a romantikus nemzetfelfogás érződik művein (tanulmányok)
-1830-tól pesszimista hangulatú verseket ír
Nemzet-és történelemszemlélet
Kölcsey értekező prózájában lesújtó véleményt alkotott a magyar nemességről. Ez az ítélete késztette arra, hogy nemzethalál gondolatát fejezze ki prófétáló verseiben
Zrínyi második éneke
A mű a Sors és a költő párbeszéde. A cím viszont azt sejteti, hogy Zrínyi könyörög a sorshoz. A Sors magasabb rendű, köztük alárendeltségi viszony van. A vers kérés-felelet formában íródott.
1. vsz: -megszólítja a a sorsot („Te lásd meg, ó sors”) ->ódai hangvétel
-megszemélyesíti a hazát („nyög”)
-romantikus túlzás („vérkönny”, „marja”)
– felsorolás, alliteráció („kígyó, kánya”) , („marja, rágja”)
k- kellemetlen hangzású betű
-„kebelét” – szívét; belülről rágja szét
-kiemeli az „egyedűl”-t (sor végén van, vesszővel elválasztva
-az utolsó 2 sorban azt sugallja, hogy még van reménye az országnak
-„itt az óra”- halál ideje; nemzethalál – sentencia-szerű végítélet
-a két felkiáltó mondat a versszak elején és végén keretbe foglalja az első strófát
-Himnuszban elhangzott kérésekhez hasonló
2. vsz: a sors válasza
-metafora: haza=anya
-szónoki, költői kérdés, mellyel megvetést, felháborodást fejez ki
-ítélet („gyáva fajt szűlt…”)
-ellentét: akinek életet adott a haza, az nem tesz érte semmit
-a sors a kérések elutasítását sejteti
3. vsz: -„de” – az író újra a sorshoz fordul, a kérés intenzitása folytatódik
-kéri, hogy a sors tartsa meg Magyarországot, de a bűnös népet pusztítsa el, hátha a jövőben megszületik egy új magyarság, mely jobb lesz. -> párhuzam a bibliai özönvízzel
4.vsz: -a sors végleges ítélete („Törvényem él.”)-rövid, tömör, kegyetlen kijelentés – ez nem enged további kérést, így nem folytatódhat a vers sem
-az ítélet szerint eltűnik a magyarság, s helyét új nép vesz át, mely kihasználja lehetőségeit (amiket a magyar nép elmulasztott).
Kölcsey nemzethalálában a magyar hon a magyarok bűnei miatt szűnik meg.
Huszt
Kölcsey egyik optimista verse. A nemzet számára van tanácsa, ezt az utolsó sor írja le. A vers cselekvésre szólító mű, mely szerint: az alapvető érték a jelen; cselekedni kell, s el kell vetni a múltat.
Műfaja epigramma (disztichonokból álló verses költemény). Az első verssor hexameter, a második verssor pentameter.
2 részre osztható: előkészítés és csattanó („Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derűl!”).
1 tömbből áll, a páros sorok bentebb kezdődnek. Nincs benne rím – >nem ez teszi dallamossá, hanem a mondatok modalitása, magánhangzók váltakozása. Felszólító, felkiáltó és kijelentő mondatok egyaránt találhatók benne (retorikai eszközök). Buzdítani akarja az embereket mind logikai, mind érzelmi meggyőzéssel.
-kísértet =múlt (a múlt kísérti az embereket, tehát szó szerint is lehet érteni)
-romantikus kísértetjárás
-vár: a vereség de a győzelem színhelye is
-3 idősík: múlt-jelen-jövő
-felsorolás („Hass, alkoss, gyarapíts”), mind felszólító módban
-legkiemeltebb: „a haza fényre derűl” – sor végén van, kettőspont van előtte
Kölcsey munkáiban a felvilágosult klasszicizmus és a romantika kettős hatása érvényesült. A legmaradandóbb írásaiban az ember s a nemzetsors végső céljáról értekezik.