Feleletem során Jókai Mór Az arany ember című romantikus regényét fogom elemezni.
Irodalmunk legtermékenyebb írója, a magyar romantika betetőzője. Az ő munkássága teremtette meg a modern értelemben vett olvasóközönséget. Jókai Mór regényeinek témáját tekintve két nagy csoportot különíthetünk el
Történelmi regények
a hazáért küzdő, magyarság hősiességét bemutató regények pl.: Erdély aranykora
a reformkor ábrázolása pl.: Egy magyar nábob
a nemzeti polgárosodás, a kapitalizálódás regényei pl.: Fekete gyémántok, Az arany ember
Szórakoztató, kalandos regények
Sárga rózsa
A mi lengyelünk
Regényeire jellemző a hangnemek sokszínűsége, hiszen találkozhatunk humorral, szatírával, eszmékért lelkesedő és lelkesítő pátoszokat, valamint váratlan fordulatokat. Jókai regények olvasmányossága az író mesélőerejének köszönhető, hiszen könnyen és sokat ír. Nagy a képzelőereje, regényeiben szinte bejárja az egész Nagy-Magyarországot. Meseszövése legtöbbször bonyolult, szélsőségesen romantikus. Kedveli a párhuzamos szálak egymás melletti haladását. Gyakoriak a meghökkentő fordulatok, a sok titoktartás, halmozza a hős elé tornyosuló nehézségeket. Jellemei összetett alakok, nem fejlődő, statikus hősök, egyéniségük meghatározója egy eszmei megszállottság.
Az író maga szerint is legremekebb műve Az arany ember, melyben a romantikus látásmód keveredik már a realista ábrázolással, azonban a romantika, mint stílusirányzat a dominánsabb. Magát realistának tartotta, azonban Gyulai Pál reakciója erre: „Nem az az igazi realista, aki a világot sötét színben látja.” Több értelmezés szerint Jókainak eme regénye egy vallomás-regény, hiszen nemcsak a kor nagy gondolatai, hanem politikai válságjelenségei tűnnek fel benne, valamint magánéletének több konfliktusa, házaséletének ekkori zavara: feleségének elhidegülése, féltékenykedése és egy késői romantikus szerelem. Ezenkívül nagymértékben tud azonosulni szereplői kínlódásaival. Szereplői egyszerű, hétköznapi emberek, hajókormányosok, kistisztviselők, hajóbiztosok.
Jókai életpályája
Komáromban született 1925-ben
apja Jókai József nemesi származású ügyvéd volt
anyja Pulai Mária, a két szülő közül a dominánsabb
gyermekkorában sokat betegeskedett, ennek ellenére szelíd, optimista természetű
csodagyereknek tartották fiatalon már versei jelentek meg, rendkívül jól rajzolt
1837-ben meghalt édesapja, melybe belebetegedett
nevelését ezután későbbi sógora, Vály Ferenc irányította, költőt akart faragni belőle
a pápai református kollégium fontos állomás tanulmányai szempontjából 1841-42-ben itt ismerkedett meg Petőfivel és kötöttek barátságot
1842-44-ig Kecskeméten tanult jogot, de nem lépett írói pályára
első regénye Hétköznapok címmel jelent, végleg úgy dönt, hogy író lesz
Pesten a Tízek társaságának tagjaként láthatjuk, megélhetését az Életkép c. újság szerkesztése biztosítja
aktívan részt vett 1848. márc. 15-én (12 pont megírása, illetve felolvasása)
ekkor szeretett bele a kor ünnepelt színésznőjébe, Laborfalvi Rózába édesanyja megfenyegette fiát, kitagadja a családból, ha elveszi a színésznőt, melyre augusztusban sor is került Róza asszony jó felesége volt Jókainak
a forradalomban lelkesen támogatta az ellenállást
Szegedre, majd Aradra menekül az üldözés korában, végül felesége kapcsolatai mentették meg
menetlevelet kapott, majd Tardonán húzta meg magát a helyzet rendeződéséig
művészete az 1850-es években bontakozott ki legigazibb témáját a reformkorban találta meg pl.: egy magyar nábob, Politikai divatok
1863-ben szoros barátságot köt Tisza Kálmánnal, aki ekkor parlamenti ellenzéki képviselő
1869-ben írja meg a Kőszívű ember fiait ez a hőseposz állít emléket a 48-49-es küzdelmeknek
ebbe a témakörbe tartozik másik nagyszabású regénye is pl.: És mégis mozog a Föld! a nemzeti polgárosodás vágyát fogalmazza meg
az 1872-ben keletkezett Arany ember a romantikus illúziókkal való leszámolás, a polgárosodás folyamatából való kiábrándulás
művészete 1857-től folyamatosan hanyatlik
Róza asszony halála után összetör
második házassága Nagy Bellával boldogtalan
élete végén kalandos regényeket írt pl.: Szeretve mind a vérpadig
utolsó műve a Sárga Rózsa
1904. május 5-én hal meg tüdővérzésben
Az arany ember elemzése
keletkezése: 1872-ben készül el, megírásának alapját egy féltékenységből elkövetett öngyilkossági történet szolgáltatta, melyet a nagyanyjától hallott
a regény témája: boldogságkeresés. Arra ad választ, hogy az egyéni boldogság fontosabb az üzleti sikereknél. A cím nem a jószívű, nemes lelkű embert jelenti, hanem az üzleti kereskedés által meggazdagodó főhőst jeleníti meg. Bármihez nyúl, abból hasznot húz.
rövid cselekmény
A főhős Tímár Mihály kereskedő a Dunán. Kezdetben becsületes, tisztességes ember. Élete akkor változik meg, amikor elsüllyed a búzát szállító Szent Borbála hajó. Vele utazik Ali Csorbadzsi, mert a szultán kincseskamrájából drága ékszereket lopott. Ezeket egy vörös félholddal jelölt búzászsákban rejtette el. A haldokló török a leányát Tímár Mihályra bízza, hogy a magyar rokonhoz, Brazovits Atanázhoz vigye. Tímár teljesíti a kérést, de közben becstelen módon vagyonra szerez (ellopja Tímea hozományát). Megvesztegeti a hadsereg élelmezéséért felelős tisztjeit és a vizes búzából süttet kenyeret. Megtalálja Ali kincseit is, melyet szintén vagyonosodáshoz használ. Míg karrierje felfelé ível, erkölcsileg süllyed. Megvesztegeti a pénzügyminisztert, segítségével tönkreteszi Brazovits Atanázt. Feleségül veszi Tímeát, aki csak hálát érez iránta, mert Kacsuka főhadnagyot szereti. Féltékeny, Athalival figyelteti feleségét, miközben a Senki szigetén szeretőt tart Tímár (Noémit, akitől gyermeke is születik). Miközben egyre mardosóbb lelkiismeret-furdalás gyötri, régi ellensége Krisztyán Tódor megzsarolja, A véletlen segíti a főhőst élete megoldásához. A Balatonba fulladt Krisztán Tódort Tímárnak vélik tavasszal, mikor már nem lehet felismerni a tetemet. A személyazonosságra csak abból következtethetnek, hogy K.T. a Tímártól lopott kabátot viselte T. irataival együtt.
szerkezete: felépítés szempontjából Jókai legösszetettebb alkotása. Sok szálon fut a cselekmény, melyek csomópontokban tetőznek
expozíció: megismerkedünk a szereplókke, helyszínekkel és azokkal a motívumokkal, amelyek rávilágítanak a hősök közti viszonyokra. Motívumok Tímár és Tímea találkozása a Szent Borbálán. Az első perctől látszódik, hogy Tímea csak hálát érez Tímár iránt, nem szerelmet. A Senki szigetének felfedezése: felsejlik Tímár és Noémi rokonszenve első találkozásukra. Felbukkan Krisztyán Tódor, a legfőbb konfliktus gerjesztője, akinek a megoldásban lesz szerepe. A vörös félhold megjelenése többféle értelmezést hordoz: hol a bűnre csábítás, hol a lelkiismeret-furdalás jelképe. A Duna képe: összekötő és elválasztó elem. A Brazovits ház légköre: a bevezetőben már érzékelhető a gyűlölködés és féltékenykedés.
bonyodalom: Tímár megtalálja a vörös félholddal jelölt zsákban a kincseket, majd csalással meggazdagodik (vizes búza). Tímeával való boldogtalan házassága miatt a Senki szigetére menekül.
kibontakozás: Tímár vívódását követhetjük nyomon. A küzdelem színtere a főhős lelke. Az arany ember vágyódik a komáromi gazdag világ után, de örökös hazugságban él. Döntenie kell a két élet között: a pénzt és a hűséget vagy a pénztelenséget és az igaz boldogságot választja. Krisztyán Tódor és Tímár heves párbeszéde a megoldás a kérdésre.
megoldás: Kr. T. a főhős ruhájában a Balatonba vész télen. Tímár így végleg a Senki szigetére menekülhet, megvallja kettős életét Noéminek, aki megbocsájt neki. Tímea feleségül mehet szerelméhez, de Athalie szavai miatt sejti, hogy férje él, így nem lehet felhőtlenül boldog.
a regény megoldása romantikus ábránd. Az ember nem léphet ki a saját világából. Jókai azt az idilli állapotot mutatja fel végső megoldásként, mely kiáltó ellentétben áll azzal a polgárosodó világgal, amit az író nem tudott elfogadni.
jelképek a műben
a sziget: a Senki szigete a bűnbe süllyedt világ utópikus ellentéte, hiszen nincs törvény, pénz állam, egyház. Hiányzik az álszemérem, nő-férfi viszonyát gúzsba kötő társadalmi szokások. A sziget képét Jükai a bibliai Paradicsom és a felvilágosodás rousseau-i természet filozófia elemeiből gyúrta össze. Jókai véleményét a pénzről Krisztyán Tódor mondja el: ˇAkinek pénze van, azt mind lopta. Akinek sok van, az sokat lopott. Akinek kevés van, az keveset. Aki nem maga lopott, annak az apja vagy a nagyapja lopott:”
a mű jellemei
Tímár Mihály: a regény elején akadályokat nem ismerő mesehős, aki bátorsággal menti meg a hajót és az utasokat. Erkölcsileg tisztaság jellemzi, mely akkor inog meg, mikor az ázott búzából kenyeret süttet. A második megingása, mikor ellopja Tímea örökségét. Mindeközben elhatalmasodik rajta az önvád, lelkiismeretének önostorozása egyre elviselhetetlenebb. Szerencsétlenebbé válik, és azzá teszi Tímeát is. Karrierje felfelé ível, de embersége megbicsaklik. Kettős életének a véletlen vet véget.
Tímea: összetett jellem, férjéhez hála köti, ezért erkölcsi meggyőződése miatt hűséges hozzá. Titkon Kacsukát szereti. Alázatos, türelmes, becsületes ember. Hiányzik belőle minden bosszúvágy. Tímár halála után nem lehet felhőtlenül boldog, mert rossz sejtése mindvégig kísért: lehet, hogy férje még életben van.
Noémi: a regény legeszményibb alakja, akiben Jókai az ideális nő képét rajzolta meg: Minden megtalálható benne: kedves és vonzó, hiányzik belőle minden, ami bántó.
Athalie: a regény gyűlölködő, bosszúálló nőalakja, aki képtelen megbocsájtani Tímárnak és Tímeának. Cselekedetei azt a célt szolgálják, hogy boldogtalanná tegye őket, mint amilyen boldogtalan ő volt az események során.