Madách: Az ember tragédiája – eszmék, 1 szín bemutatása

Madách Imre Az ember tragédiája című romantikus művében egyetemes emberi problémákat feszeget: az emberi lét értelmére és a történelem céljára kérdez rá.

Szerkezet:

Az alkotás Korban a romantika és a realizmus határán áll; műfaja drámai költemény vagy lírai dráma. 19. századi alkotás, azonban gyökerei visszanyúlnak Milton Elveszett Paradicsomáig (1667). Sajátos vonása a filozófiai jellege, az amögött rejlő tépelődés és útkeresés. 

A világ keletkezését Madách a Biblia, a keresztény mitológia alapján képzeli el. A 15 színből álló mű első 3, illetve utolsó színét bibliai keretszíneknek nevezzük, mert keretbe foglalják a középső 11 színt. A 4-14. színig történeti színeket olvashatunk: 4-10.-ig a múlt (ókor, középkor), 11.-ben Madách jelenének, a 12-14.-ig pedig a jövőnek a színeit. 

Eszmék:

A történeti színek belső logikáját a hegeli dialektika határozza meg, mely szerint minden színben megvalósul egy eszme (tézis), majd az a megvalósulás során eltorzul, s Ádám kiábrándul belőle (antitézis). Ádám menekül az eszme elől, melyből kiábrándult és a szín végén új eszme jelenik meg, amelyért rajongani kezd (szintézis). 

-Egyiptom: „milliók egy miatt” eszme, amelyből Ádám Éva szavaira és az „egy milliók miatt” elv jegyében felszabadítja a rabszolgákat.

-Athén: Szabadság-egyenlőség eszme az athéni demokráciában, azonban ellentétbe kerül a tömeg és az egyén, így ez is megbukik.

-Róma: A kiábrándult Ádám az élvezetek világába menekül (hedonizmus), ahonnan Péter apostol szabadítja ki, megjelenik a kereszténységi szeretet eszméje. 

-Konstantinápoly: A kereszténység gyakorlata nem hozza vissza Ádám lelkesedését, az előző szín végén megjelent kereszt a gyűlölet és a nem megértés jelképe lesz.

-Prága: Ádám a tudományokba menekül, ahol Keplerként az ég titkait kutatja, miközben a megélhetés gondjával küzd. A szín végén Ádám álomba merül.

-Párizs: Álom az álomban. Minden eddig megfigyelt és uralkodó eszme megjelenik a forradalom jelszavában, azonban a forradalmi terror eltorzítja ezeket.

-Prága II: Ádám nem ábrándul ki, egyszerre látja az esemény „bűnét és erényét”. 

-London: A szabadságeszme realizációja, azonban rá kell jönnünk, hogy a szabadság korlátok nélkül felszámolja önmagát és ezeket a korlátokat nem tudja kirakni elénk az élet. 

-Falanszter: Az utópia a tökéletes világ jelenik meg, amely ugyan leveszi az ember válláról az egyéni döntés felelősségét, azonban meg is fosztja attól, ami igazivá teszi az életet. 

-Az űr: Ádám az ember szabadságát, a szabad akarat végső bizonyítékát keresi, de rá kell jönnie, hogy az emberi szabadságnak társadalmi és természeti határai is vannak. Hirdeti a küzdelem fontosságát.

-Jéggel borított világ (Eszkimó szín): Az ember küzdelme a természet ellen szinte már csak a megélhetésért folyik, az ember vereséget fog szenvedni.

Választott szín, amit bemutatok:

15.szín: A paradicsomon kívül

Ez a szín egy bibliai keretszín, amelyben Ádám végérvényesen kiábrándul a jövőjéből, illetve az emberi létből. Lucifer úgy hiszi, hogy sikerült bebizonyítania Ádámnak, Isten teremtménye tökéletlen. Ádám egyetlen értéke a szabad akarata. Meg akarja akadályozni mindazt, amit az emberiség jövőjével kapcsolatban látott. Ádám öngyilkos akar lenni. Lucifer cinikusan megjegyzi, hogy az egyén szabad, azonban az emberiség nem, Éva pedig rájön, hogy Isten ellen nem lehet küzdeni. Azonban az Úr kegyelmes lesz, s újra kegyeibe fogadja Ádámot és Évát, ezzel Lucifernek nem sikerül győznie az Úr felett. Ádám nem kap egyértelmű választ a kérdéseire és azt gondolja az Úr nélkül nem képes a helyes útra. Az Úr viszont azt mondja neki, hogy hallgasson a lelkiismeretére, így egyfajta önállóságot adva Ádámnak, illetve ott lesz neki Éva, aki a helyes útra tudja terelni akkor is, ha éppen az úr szavát nem hallja meg Ádám. A vég nem tragikus. („Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!”)