A gazdasági növekedés és a környezetkárosítás összefüggései, a károkozás leküzdésének módjai

  1. A gazdasági növekedés jellemzői és általános következményei

    • jellemzők

        • technológiai kötöttség

            • a technológia válik az uralkodó módszerré a szükségletek kielégítésére

            • egyszerű, hatékony, sokrétű

            • mire a hátrányai kiderültek, már elterjedt, beágyazódott, érdekek kötődnek hozzá

        • pazarló fogyasztás

            • a gazdasági fellendülés → tömegfogyasztás → emelkedő életszínvonal → pazarló fogyasztás

            • rossz minőségű, rövid használatra készített, eldobható termékek

            • lerövidül az idő, ami alatt a nyersanyagból szemét lesz

            • ma már az átlagos réteg is megengedheti magának a pazarlást

        • növekedési kényszer

            • a gazdasági növekedés a társadalmi célok megvalósulásának alapvető feltétele

            • a társadalom ki van szolgáltatva a növekedési kényszernek

            • a folyamatos

            • fejlődés csak a fogyasztás kiterejedésével tartható fenn

    • következmények

        • a Föld lakossága 1900 óta több, mint háromszorosára nőtt

        • a termelés egyre gyorsabb ütemben bővül — pl. az ipari termelés ötvenszeresére bővült

        • a gazdaság növekedése határozza meg a társadalom fejlődésé → a társdalom működése elsősorban gazdasági céloknak van alárendelve

        • általános népességnövekedés → kényszer a gazdasági teljesítmény növelése, a termelés fogozása → a gazdasági növekedés elkerülhetetlen

  1. A gazdasági növekedés által okozott globális, környezetkárosító problémák

    • túlnépesedés, szegénység, éhezés

        • népességnövekedés → nőnek az életszínvonal emelkedésére irányuló igények → nőnek a társadalmi különbségek

        • fokozódó strukturális munkanélküliség → társadalmi, politikai, ökológiai instabilitás

    • lassuló élelmiszer-termelés, talajszennyezés

        • csökkenő fakitermelés — a kitermelés mértéke meghaladja a megújulás, telepítés ütemét

        • talajszennyezés → termőföldek tönkremenetele

        • mezőgazdasági visszaesés — főleg a fejletlen régiókban — a népességnövekedés itt pont fejlődést igényelne

        • világszerte megtorpanás a művelhető területek terjeszkedésére

        • lelassult az öntözött területek növekedése és a műtrágyafelhasználás

        • lég- és vízszennyezés, árvizek, elsivatagosodás → romlik a természeti erőforrások minősége

    • az édesvízkészletek szűkössége, szennyezettsége

        • a világ vízigénye gyorsabban nő, mint a népesség

        • a készlet szűkösségének okai: túlhasználat, szennezettség, süllyedő talajvíz

        • a vízkészlet átcsoportosístása kiélezi az ellenétet a víz kettős szerepében

            • nyersanyag gazdasági célokra →← életfenntartás

→ a gazdasági növekedés → vízfelhasználás miatt kevesebb víz jut az ökoszisztéma fenntartására

    • a biológiai változatosság veszélyeztetettsége

        • esőerdők kiirtása → élővilág pusztítása, fák kiirtása — a fotoszintézis hiánya → környezetszennyezés

        • az élőhely területének csökkentése → az élő fajok száma csökken

        • a fajok sokfélesége, az élőlények génállománya pótolhatatlan → kipusztulásuk után elvész a lehetőség ezek felhasználására

        • ha nincs biológiai változatosság → nincs szelekció → nem válogatódnak ki az alkalmazkodni képes élőlények

    • a változó légkör káros következményei

        • az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedés → klímaváltozás, globális felmelegedés

→ jéghegyolvadás → tengerszintemelkedés

→ veszélyeztetett partvidékek

→ csapadékcsökkenés

→ növekvő öntözési igény → csökenő termőterület

→ az ökoszisztéma veszélyeztettsége

    • a hulladékmennyiség növekedése és veszélyessége

        • e-hulladékok → nem megfelelő lerakás / újrahasznosítás → veszélyes gázok kibocsátása, nem lebomló anyagok → az ökoszisztéma veszélyeztetése

        • pl. hűtőberendezések — freonkibocsátás → az ózonréteg rombolása

    • a nem megújuló természeti erőforrások kimerülése

        • az energia fontos — mind a gazdálkodás, mind a globális környezetre gyakorolt hatása miatt

        • fosszilis energiahordozók —kőszén, kőolaj → feldolgozásuk és kibocsátásuk szennyező hatású — pl. autók, repülők szén-dioxid kibocsátása

        • egyenlőtlen elosztás, olajfüggőség → az olajtermelő országok gazdasági és politikai instabilitása

        • a megújuló energiaforrások egyelőre nem vették át a vezető szerepet — még nem elég hatékonyak / drágák — pl. szélkerék, elektromos autó

    • az emberiség veszélyeztetett egészségi állapota

        • a gazdasági fejlettségből adódó környezetszennyezés veszélyezteti az emberiség egészségi állapotát

        • légszennyezés — a nagyvárosi szmog

        • táplálékszennyezés — nem, vagy lassan lebomló szerves anyagok, GMO-k

        • modern élelmezés — tartósítószerek → korlátozzák a fontos ásványi anyagok felszívódását a szervezetben

  1. A károkozás leküzdésének módjai

    • az ökológiai lábnyom csökkentése

        • ökológiai lábnyom = a popouláció egy bizonyos része (személy/ország) által önmaga fenntartására felhasznált ivóvíz, termőföld, tengervíz (természeti erőforrások) mennyisége

        • megmutatja a társadalom és az egyes ember környezetre gyakorolt hatását

        • egy ember ökológiai lábnyoma hat részből áll

            • az a terület, amelyen a táplálkozásához szükséges gabona megtermelhető

            • annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához nélkülőzhetetlen

            • a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület

            • a tengeri élőlények fogyasztásának és a vízfelhasználásának megfelelő tengerterület

            • a lakhatáshoz szükséges földterület

            • az egyéni energiafogyasztással arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges erdőterület

        • ha egyenlően osztozna a föld lakossága, kevesbb, mint 2 hektár jutna minen emberre a Földön

            • átlagos lábnyom = 1,8 hektár/fő

            • legnagyobb lábnyom = USA, Egyesült Arab Emírségek, Kanada lakossága — kb. 9 hektár/fő

            • legkisebb lábnyom = Mozambik, Bangladesh, Nepál — kb. 0,5 hektár/fő

            • Magyarország lábnyoma átlagosan = 3,7 hektár/fő

        • ökológiai hiány = az ökológiai lábnyom és az eltartóképesség különbsége → pazarló életmód → a probléma a jövő nemzedékeire hárul

        • jelenleg az 1 év alatt elhasznált erőforrások megújítására az ökoszisztémának 1,5 évre van szüksége

        • ENSZ-előrejelzések

            • 1990 és 2030 között a Föld lakosságának száma 3,7 milliárddal nő

            • az élelmiszerhiány megduplázódik

            • az ipari termelés és energiafelhasználás megháromszorozódik

            • a 2030-as évekre az emberiség fenntartására két Föld bolygó ökológiai kapacitására lenne szükség

    • környezetbarát magatartásforma kialakítása — fenntartható fejlődés

        • termelési oldalról

            • környezetkímélő technológiák és megoldások

            • méltányos kereskedelem

            • szabályozás

                • normatív szabályozás (közvetlen) — műszaki paraméterek, szabványosítás, a szennyezés szabályzása, szigorú engedélyeztetési eljárás → szankcionálás

                • gazdasági szabályozás (közvetett) — adók, támogatások

        • fogyasztói oldalról

            • környezetkímélő gazdaságból származó termékek előtérbe helyezése

            • újrahasznosítás

            • víztakarékosság — pl. fürdő helyett zuhany

            • energiatakarékosság — pl. izzók, természetes fény

        • lakóhelyek szempontjából

            • tudatos várostervezés

            • fejlett, racionális közlekedési infrastruktúra

            • energiahatékony passzív házak

            • elekrtomos járművek fejlesztése

            • kerékpárhasználat

            • szmogriadós intézkedések — pl. páros-páratlan rendszámú autók engedélyezése felváltva

        • össztársadalmi szempontból

            • ökológiai szempontú adóreformok

            • racionális népességpolitika

            • támogatások, ösztönzők

→ az globális problémák kezeléséért minden ember személyesen is felelős a saját országában, lakóhelyén és szűkebb környezetében → jelmondat: “Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

Hasonló