A gazdasági növekedés és a környezetkárosítás összefüggései, a károkozás leküzdésének módjai

1. A gazdasági növekedés jellemzői és általános következményei

2. • jellemzők

     • • technológiai kötöttség

         • • a technológia válik az uralkodó módszerré a szükségletek kielégítésére

           • egyszerű, hatékony, sokrétű

           • mire a hátrányai kiderültek, már elterjedt, beágyazódott, érdekek kötődnek hozzá

       • pazarló fogyasztás

         • • a gazdasági fellendülés → tömegfogyasztás → emelkedő életszínvonal → pazarló fogyasztás

           • rossz minőségű, rövid használatra készített, eldobható termékek

           • lerövidül az idő, ami alatt a nyersanyagból szemét lesz

           • ma már az átlagos réteg is megengedheti magának a pazarlást

       • növekedési kényszer

         • • a gazdasági növekedés a társadalmi célok megvalósulásának alapvető feltétele

           • a társadalom ki van szolgáltatva a növekedési kényszernek

           • a folyamatos

           • fejlődés csak a fogyasztás kiterejedésével tartható fenn

1. • következmények

     • • a Föld lakossága 1900 óta több, mint háromszorosára nőtt

       • a termelés egyre gyorsabb ütemben bővül — pl. az ipari termelés ötvenszeresére bővült

       • a gazdaság növekedése határozza meg a társadalom fejlődésé → a társdalom működése elsősorban gazdasági céloknak van alárendelve

       • általános népességnövekedés → kényszer a gazdasági teljesítmény növelése, a termelés fogozása → a gazdasági növekedés elkerülhetetlen

2. A gazdasági növekedés által okozott globális, környezetkárosító problémák

1. • túlnépesedés, szegénység, éhezés

     • • népességnövekedés → nőnek az életszínvonal emelkedésére irányuló igények → nőnek a társadalmi különbségek

       • fokozódó strukturális munkanélküliség → társadalmi, politikai, ökológiai instabilitás

1. • lassuló élelmiszer-termelés, talajszennyezés

     • • csökkenő fakitermelés — a kitermelés mértéke meghaladja a megújulás, telepítés ütemét

       • talajszennyezés → termőföldek tönkremenetele

       • mezőgazdasági visszaesés — főleg a fejletlen régiókban — a népességnövekedés itt pont fejlődést igényelne

       • világszerte megtorpanás a művelhető területek terjeszkedésére

       • lelassult az öntözött területek növekedése és a műtrágyafelhasználás

       • lég- és vízszennyezés, árvizek, elsivatagosodás → romlik a természeti erőforrások minősége

   • az édesvízkészletek szűkössége, szennyezettsége

     • • a világ vízigénye gyorsabban nő, mint a népesség

       • a készlet szűkösségének okai: túlhasználat, szennezettség, süllyedő talajvíz

       • a vízkészlet átcsoportosístása kiélezi az ellenétet a víz kettős szerepében

         • • nyersanyag gazdasági célokra →← életfenntartás

→ a gazdasági növekedés → vízfelhasználás miatt kevesebb víz jut az ökoszisztéma fenntartására

1. • a biológiai változatosság veszélyeztetettsége

     • • esőerdők kiirtása → élővilág pusztítása, fák kiirtása — a fotoszintézis hiánya → környezetszennyezés

       • az élőhely területének csökkentése → az élő fajok száma csökken

       • a fajok sokfélesége, az élőlények génállománya pótolhatatlan → kipusztulásuk után elvész a lehetőség ezek felhasználására

       • ha nincs biológiai változatosság → nincs szelekció → nem válogatódnak ki az alkalmazkodni képes élőlények

   • a változó légkör káros következményei

     • • az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedés → klímaváltozás, globális felmelegedés

→ jéghegyolvadás → tengerszintemelkedés

→ veszélyeztetett partvidékek

→ csapadékcsökkenés

→ növekvő öntözési igény → csökenő termőterület

→ az ökoszisztéma veszélyeztettsége

1. • a hulladékmennyiség növekedése és veszélyessége

     • • e-hulladékok → nem megfelelő lerakás / újrahasznosítás → veszélyes gázok kibocsátása, nem lebomló anyagok → az ökoszisztéma veszélyeztetése

       • pl. hűtőberendezések — freonkibocsátás → az ózonréteg rombolása

   • a nem megújuló természeti erőforrások kimerülése

     • • az energia fontos — mind a gazdálkodás, mind a globális környezetre gyakorolt hatása miatt

       • fosszilis energiahordozók —kőszén, kőolaj → feldolgozásuk és kibocsátásuk szennyező hatású — pl. autók, repülők szén-dioxid kibocsátása

       • egyenlőtlen elosztás, olajfüggőség → az olajtermelő országok gazdasági és politikai instabilitása

       • a megújuló energiaforrások egyelőre nem vették át a vezető szerepet — még nem elég hatékonyak / drágák — pl. szélkerék, elektromos autó

   • az emberiség veszélyeztetett egészségi állapota

     • • a gazdasági fejlettségből adódó környezetszennyezés veszélyezteti az emberiség egészségi állapotát

       • légszennyezés — a nagyvárosi szmog

       • táplálékszennyezés — nem, vagy lassan lebomló szerves anyagok, GMO-k

       • modern élelmezés — tartósítószerek → korlátozzák a fontos ásványi anyagok felszívódását a szervezetben

3. A károkozás leküzdésének módjai

1. • az ökológiai lábnyom csökkentése

     • • ökológiai lábnyom = a popouláció egy bizonyos része (személy/ország) által önmaga fenntartására felhasznált ivóvíz, termőföld, tengervíz (természeti erőforrások) mennyisége

       • megmutatja a társadalom és az egyes ember környezetre gyakorolt hatását

       • egy ember ökológiai lábnyoma hat részből áll

         • • az a terület, amelyen a táplálkozásához szükséges gabona megtermelhető

           • annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához nélkülőzhetetlen

           • a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület

           • a tengeri élőlények fogyasztásának és a vízfelhasználásának megfelelő tengerterület

           • a lakhatáshoz szükséges földterület

           • az egyéni energiafogyasztással arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges erdőterület

1. • • • ha egyenlően osztozna a föld lakossága, kevesbb, mint 2 hektár jutna minen emberre a Földön

         • • átlagos lábnyom = 1,8 hektár/fő

           • legnagyobb lábnyom = USA, Egyesült Arab Emírségek, Kanada lakossága — kb. 9 hektár/fő

           • legkisebb lábnyom = Mozambik, Bangladesh, Nepál — kb. 0,5 hektár/fő

           • Magyarország lábnyoma átlagosan = 3,7 hektár/fő

       • ökológiai hiány = az ökológiai lábnyom és az eltartóképesség különbsége → pazarló életmód → a probléma a jövő nemzedékeire hárul

       • jelenleg az 1 év alatt elhasznált erőforrások megújítására az ökoszisztémának 1,5 évre van szüksége

       • ENSZ-előrejelzések

         • • 1990 és 2030 között a Föld lakosságának száma 3,7 milliárddal nő

           • az élelmiszerhiány megduplázódik

           • az ipari termelés és energiafelhasználás megháromszorozódik

           • a 2030-as évekre az emberiség fenntartására két Föld bolygó ökológiai kapacitására lenne szükség

1. • környezetbarát magatartásforma kialakítása — fenntartható fejlődés

     • • termelési oldalról

         • • környezetkímélő technológiák és megoldások

           • méltányos kereskedelem

           • szabályozás

             • • normatív szabályozás (közvetlen) — műszaki paraméterek, szabványosítás, a szennyezés szabályzása, szigorú engedélyeztetési eljárás → szankcionálás

               • gazdasági szabályozás (közvetett) — adók, támogatások

1. • • • fogyasztói oldalról

         • • környezetkímélő gazdaságból származó termékek előtérbe helyezése

           • újrahasznosítás

           • víztakarékosság — pl. fürdő helyett zuhany

           • energiatakarékosság — pl. izzók, természetes fény

       • lakóhelyek szempontjából

         • • tudatos várostervezés

           • fejlett, racionális közlekedési infrastruktúra

           • energiahatékony passzív házak

           • elekrtomos járművek fejlesztése

           • kerékpárhasználat

           • szmogriadós intézkedések — pl. páros-páratlan rendszámú autók engedélyezése felváltva

       • össztársadalmi szempontból

         • • ökológiai szempontú adóreformok

           • racionális népességpolitika

           • támogatások, ösztönzők

→ az globális problémák kezeléséért minden ember személyesen is felelős a saját országában, lakóhelyén és szűkebb környezetében → jelmondat: “Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”