Társadalomismeret érettségi

Ismertesse a család és életmód fogalmát, a család funkcióit, szerepét az emberi, társadalmi kapcsolatokban.

A család fogalma: A család elsődleges, társas kiscsoport. Életünk legmeghatározóbb közege, legfontosabb kiscsoportja. Itt formálódik személyiségünk, önazonosságunk, önmagunkhoz és a világhoz való viszonyunk.

A gyermekkori szocializációban kiemelkedő szerepe van a családi, rokonsági és kortárscsoportbeli kapcsolatoknak, a lakóhelyi környezetnek, az óvodának, iskolának. A szocializáció egy hosszú folyamat, amely szűkebb értelemben a születéstől a felnőtté válásig tart, első intézményei a család és az óvoda.

A család egyszerre lát el több feladatot, melyek nem különülnek el egymástól, kiegészítik és erősítik egymást.

Biológiai funkció: fajfenntartás.

Társadalmi funkció: a szociális tanulás színtere, a gyermek megismeri a családon belüli szerepeket, tapasztalatot szerez az emberek közötti viszonyokról. Fejleszti az alkalmazkodó és problémamegoldó képességet, a konfliktuskezelést, és együttműködésre nevel.

Gazdasági funkció: a család közös célokat tűz ki, ezért közös munkát végeznek. A gyerekek megtapasztalják a szülők munkához való viszonyát.

Gondozási funkció: a fizikai szükségletek kielégítése (étkezés, tisztálkodás, öltöztetés…), a személyiségfejlődés alapjának biztosítása.

Biztonság megteremtése: stabilitást ad a személyiségnek. Bizalom kialakulása => önbizalom kialakulása => megbízhatóság.

Identitás kialakítása: nemi szerep elsajátítása => pszichoszexuális nevelés

Önértékelés, önazonosság: képes megkülönböztetni magát a többiektől, tisztában van a saját értékeivel; hibáival. A legtöbb ismeretet a családban szerzi önmagáról (viszonyítási alap). Felelősségvállalást és önirányítást tanul.

Érzelmi kötődés: megbecsülés, szeretet, hovatartozás.

Önkifejezés: minden közösség ennek színtere.

Beszéd megtanítása: ezen elsőként az anyanyelv elsajátítását, használatát értjük. A gyermek beszédével alkalmazkodik a beszéd környezetéhez, szituációihoz, nyelvi kódot tanul, melynek jelentősége, hogy meghatározza a későbbi tanulási folyamatot. A nyelv elsajátításával és használatával a gyermek egybekapcsolja a kommunikáció különböző funkcióit, így fejlődik gondolkodása és szociális kompetenciája.

Interakciós tér biztosítása: az interakció más emberrel való kapcsolatteremtés, amelynek során az ember a másik embert észleli, és annak megnyilvánulásaira reagál. Az anya (gondozó) a legelső interakciós példa.

Modell szerep, irányító funkció: irányítja a gyermek viselkedését, magatartását. Erkölcsi érték és normarendszer átadása.

Értékközvetítő szerep: kulturális értékek közvetítése, az esztétikum felismerése és létrehozása.

A család típusai:

• származási család: amelybe az ember beleszületik

• nemző család: amelyikbe felnőttként lép be

• nukleáris család: együtt van a férj, a feleség és a gyerek

• csonkacsalád

• nagycsalád (kiterjesztett): több generáció él együtt

Az anya: a korai anya-gyerek kapcsolat döntő a harmonikus fejlődés szempontjából és a későbbi társas kapcsolatok alakulása szempontjából is. Az anyához való érzelmi kötődés az alapja a szabályok és a normák elsajátításának.

Az apa: az anyai gyengéséggel szemben a határozottságot képviseli, a gyermek, mint a külső valóság részét ismeri meg. Fiúgyermeknél modellként szerepel a nemi identitás kialakulásában, az anyához fűződő kapcsolata is mintául szolgál. Óvodában a fiúgyermekek modelljeként szolgálhat a lányokkal való bánásmódban.

A testvérek: a személyiség fejlődés szempontjából jobb, ha nagycsaládban nő fel a gyermek, mert több hatás éri. A testvér rendszerint biztonságot nyújt, ugyanakkor a testvérkapcsolat mindig rivalizálás is. A testvérek alakíthatnak maguk között saját szokásokat.

A nagyszülőknek akkor van jelentősebb hatásuk a gyermek fejlődésére, ha többgenerációs családként együtt élnek. Fontos szerepet kapnak az idősekkel való bánásmód kialakulásában, a nagyszülő-unoka kapcsolat érzelmi többletet ad. A három generáció értékrendjét, világnézetét nehéz összeegyeztetni, ám tudjuk, hogy a falusi emberek életében mekkora szerepe volt a szájhagyományozódás révén. Így tanultak meg énekeket, verseket, meséket a gyerekek a nagyszülőktől.

A családi rendszer olyan egység, amelynek jól felismerhető, egyedi sajátosságai vannak, meghatározott működésmódja, szabályai. A család nagysága, szerkezete, azok a szerepek, melyeket a családon belül betöltenek a tagok, az egyes viselkedések egyensúlyt fenntartó funkciói mind szerepet játszanak a gyerek fejlődésében.

A család külső és belső határainak minősége: a határok akkor töltik be funkciójukat, ha elválasztanak és összekötnek.

Ha a belső határok elmosódottak, a magánélet sérül. Az ilyen családokban mindenki mindenkiről mindent tud. A cél a családi egység mindenáron való fenntartása. Pozitívuma, hogy erős védettséget adnak. Ugyanakkor a túlzott törődés következtében a gyerek autonómiája sérül, önállótlanná válik.

Laza kapcsolatú családról beszélünk, ha a határvonalak túl merevek. Ekkor a tagok között alig van kommunikáció, nagyfokú az izoláció. A védőfunkció alig működik. A szülő nem tudja, mit csinál a gyereke, nem tud a problémáiról. A gyerek hamar kilökődik a családból, vagy rátanul, hogy valamivel felhívja magára a figyelmet (betegséggel, deviáns viselkedéssel,..)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.