Családtámogatási ellátások: családi pótlék, gyermekgondozási támogatás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás valamint: átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, rokkantsági járadék.
A gyermek- és ifjúságvédelem azt a tevékenységrendszert, jogszabályrendszert és intézményrendszert jelenti, amelynek célja a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségük megelőzése és megszüntetése, valamint azoknak a gyermekeknek a helyettesítő védelme és a nevelésükről-gondozásukról történő gondoskodás, akik hatósági intézkedés következtében kikerülnek vér szerinti családjukból.
A gyermekek védelmének általános szabályait, rendszerét a „Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény”- közkeletű elnevezéssel a gyermekvédelmi törvény határozza meg.
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével összhangban a gyermekvédelmi törvény a gyermek érdekeit és jogait helyezi előtérbe, elsőbbséget adva a családban történő nevelkedésnek. Ennek érdekében a különböző támogatások széles körét biztosítja a család és a gyermek számára és csak utolsó eszközként teszi lehetővé a családból való kiemelést, azonban ebben az esetben is kiemelt feladatként határozza meg a családba történő visszagondozást.
A gyermekvédelmi törvény határozottan elkülöníti egymástól a hatósági munkát és a szolgáltatásokat. Előbbi a gyermek és a család sorsát érintő hatósági döntéseket – pl. családból való kiemelés és visszahelyezés; gyám kijelölése, döntés az örökbefogadásról – jelenti, amit a gyámhatóság (jegyző, gyámhivatal) végez; utóbbi pedig azokat a különböző típusú szolgáltatásokat, amelyeket a rászoruló családok, gyerekek igénybe vehetnek.
Ugyancsak elválasztja egymástól a gyermekvédelmi törvény a szolgáltatások két körét: a minden család számára rendelkezésre álló gyermekjóléti alapellátásokat, és a családból kiemelt gyermekek gondozást biztosító gyermekvédelmi szakellátásokat.
A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat, melyben részt vesznek civil szervezetek, egyházi szervezetek, egyéni vállalkozók is.
A fenti szervezeteken túlmenően számos más szervezetnek is feladata a gyermekek védelme, melyek veszélyeztetettség észlelése esetén kötelesek jelezni ezt a kerületi gyermekjóléti szolgálatnak. E szervek közé tartozik többek között a gyermekegészségügyi szolgálat; a különböző közoktatási intézmények; a családsegítő szolgálatok; a rendőrség; az ügyészség; az áldozatsegítő szolgálat; a gyerekekkel kapcsolatba kerülő civil szervezetek; de bármely állampolgár is tehet, sőt köteles is bejelentést tenni, ha gyerekbántalmazást vagy más módon történő veszélyeztetést tapasztal.
A gyermekek védelmét pénzbeli és természetbeni ellátások; személyes gondoskodást nyújtó alapellátások; személyes gondoskodást nyújtó szakellátások; valamint hatósági intézkedések biztosítják.
Pénzbeli, természetbeni ellátások
A pénzbeli és természetbeni ellátások célja, hogy megelőzze és csökkentse a gyerekek anyagi típusú veszélyeztetettségét, megakadályozza azt, hogy egy gyereket kizárólag a család rossz anyagi helyzete miatt kelljen kiemelni a családból. Lehetőségei:
• Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
• Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
• Óvodáztatási támogatás
• Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
• Gyermektartásdíj megelőlegezése
• Otthonteremtési támogatás
• Gyermekétkeztetés és tankönyvtámogatás, tanszerellátás, tandíjtámogatás, egészségügyi ellátásért fizetendő térítési díj, stb.
A pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos részletes tájékoztatást elsősorban a kerületi gyermekjóléti szolgálatok, ill. az önkormányzatnál működő szociális irodák tudnak adni. Elérhetőségüket ld. Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kalauz.
1. Gyermekvédelem
A gyermekek védelmét pénzbeli és természetbeni ellátások; személyes gondoskodást nyújtó alapellátások; személyes gondoskodást nyújtó szakellátások; valamint hatósági intézkedések biztosítják.
Gyermekjóléti alapellátás
Célja, hogy a szociális munka eszközeivel hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez.
Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat vagy központ
A gyermekjóléti alapellátás biztosításának meghatározó szervezetei Budapesten a kerületi gyermekjóléti szolgálatok/gyermekjóléti központok. Részletes címlistájuk, elérhetőségeik a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kalauzban található meg.
A gyermekjóléti szolgálatok többek között
♦ Folyamatosan figyelemmel kísérik a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
♦ Az alapellátás keretében, önkéntes együttműködés alapján családgondozással segítik a támogatást kérő családokat, gyerekeket
♦ Ha a gyámhatóság egy gyerek védelembe vételéről dönt, akkor elkészítik a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, és biztosítják a kötelezően igénybe veendő családgondozást,
♦ szervezik a helyettes szülői hálózatot, nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről
♦ Felkérésre környezettanulmányt készít,
♦ A területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,
♦ Családgondozással segítséget nyújt a családjukból kiemelt gyermekek mielőbbi visszakerüléséhez a szülői házba
A fentieken kívül a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében különböző szolgáltatásokat nyújtanak: utcai és kórházi szociális munka, készenléti ügyelet.
A gyermekjóléti szolgálat által nyújtott szolgáltatások térítésmentesek.
Gyermekek napközbeni ellátása intézményei
♦ Bölcsőde (3 éves korig), sajátos nevelési igényű gyermek 6 éves korig, családi bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde
♦ Nappali gyermekfelügyelet (pl. betegség miatt a gyermek nem mehet közösségbe)
♦ Gyermekek átmeneti gondozása (ha a szülő akadályozott)
♦ Helyettes szülő
♦ Gyermekek Átmeneti Otthona (ha a gyermek felügyelet nélkül maradt)
♦ Családok Átmeneti Otthona (rászorultság mértékében)