Társadalomismeret érettségi

A várható életkor és a születésszám változásának jellemzői és társadalmi következményei

  1. Demográfia

    • a népességfejlődést vizsgáló tudomány

    • története: tudományként a 17. századtól — londoni halálozási statisztikák vizsgálata; a 20. századtól jelentős

    • Magyarország

        • 1869 első népszámlálás innentől 10 évenként

        • olykor csúszások (pl. 1921)

    • célja

        • a népesség számának, összetételének, állapotának és változási folyamatainak vizsgálata

            • szempontok: nem, kor, nyelv, vallás, etnikum, területi elhelyezkedés, társadalmi-gazdasági összetétel

            • befolyásoló tényezők: születés és termékenység, halálozás és halandóság, házasság és válás, vándorlás

    • fogalmak

        • fertilitás = termékenység: születések szintje egy adott népességen belül egy év során

        • mortalitás: a halálozások szintje egy adott népességen belül egy év során

        • kivándorlás = emigráció: tartós, végleges letelepedési szándékú nemzetközi vándorlás

        • vándorlás = migráció: olyan helyváltoztatás, hogy a személy már nem képes korábbi munkahelyére járni

        • természetes szaporulat/fogyás: a születések és a halálozások egyenlege

            • fertilitás > mortalitás természetes szaporulat

            • fertilitás < mortalitás természetes fogyás

        • tényleges szaporulat/fogyás: a természetes szaporulat/fogyás + a vándorlási különbözet egyenlege

        • születéskor várható átlagos élettartam: megmutatja, hogy a halandósági viszonyok változatlan fennmaradása esetén átlagosan mennyi ideig élne a népesség

2. Magyarország demográfiai jellemzői

    • romló népesedési helyzet

        • okok

            • a társadalom egyes csoportjainak általános magatartásváltozása

                • a gyermekek szerepének megváltozása

                • a nők szerepfelfogásának átalakulása

            • a rendszerváltással együtt járó elbizonytalanodás új alkalmazkodási stratégiák

            • a rendszerváltás után nemzetközi migráció kivándorlás azóta is

            • trend a ’90-es évek végétől: késői házasodás és alacsony termékenység (minta: Ny-Európa); gyakori válások, jó életszínvonalra törekedés későbbi, kevesebb gyerek születése

            • szülésszabályozás fogamzásgátlás, abortusz

            • a nők várható élettartama nagyobb, mint a férfiaké

            • ellensúly:

                • halandóság folyamatos csökkenése

                • technológiai fejlődés orvostudomány fejlődése

                • Magyarország migrációs célország

        • jelenségek, mutatók

            • taratós elöregedés 60+ generáció térnyerése, 15- generáció térvesztése

            • nőtöbblet: több férfi születik, de 50 év felett nőtöbblet lesz

            • az 1980-as évek óta népességfogyás — 30 év alatt több, mint 7%-os csökkenés

            • várható élettartam — 2012

                • országos

                  • férfiak: 71,5 év

                  • nők: 78,4 év

                • Budapest

                  • férfiak: 73,4 év

                  • nők: 79,3 év

                • Borsod-Abaúj-Zemplén megye

                  • férfiak: 69 év

                  • nők: 76,8 év

ez az uniós átlagokhoz képest alacsony

a rendszerváltás óta a nők értéke romlott, a férfiaké javult

            • a születésszám változása

                • befolyásoló tényezők

                  • a szülőképes korú nők száma

                  • a nők termékenysége

                • csökkenő tendencia

                  • az 1990-as években nő a szülőképes korú nők száma, de csökken a születéseké

                  • 1970 és 2011 között a szülőképes korú nők száma 11%-kal, a születésszám 42%-kal esett vissza

                • évente kb 90 ezer gyermek születik

                • egy szülőképes korú nőre átlagosan 1,34 gyermek jut — EU-s átlag: 1,69 gyermek

                • változó gyermekvállalási magatartás

                  • az első gyermek átlagosan 29 évesen

                  • az anyák több mint fele 30 év fölötti

megszűnhet a kétgyermekes családmodell

                  • 100 szülésre 65 abortusz jut

                • a születésszám csökkenésének okai

                  • kevesebb házasságkötés, egytagú háztartások

                  • az első gyermekvállalás későbbre tolódása

                  • a tanulási idő meghosszabbodása későbbi önállósulás

        • következmények

            • elöregedés

fenntarthatatlan nyugdíjrendszer teher a fiatal generációra

kevésbé innovatív társadalom

felgyorsult, megváltozott világ az időseknek kevés a tapasztalatuk az idős lét társadalmi értéke csökken

kevesebb aktív és munkavállaló állampolgár 38% alatt összeomlik a társadalom

            • kivándorlás

magasan kvalifikált, ambiciózus emberek elmennek

külföldön adóznak

itthon kevesebb gyerek születik

nincs, aki az idős generációt eltartsa

    • korfák jellemzői

        • 1900-as évek — piramis

            • nagy termékenység, de csecsemőhalandóság, korai halálozás

            • fiatal társadalom a népesség többsége 30 év alatti

        • 1950-es évek

            • aki túlélt egy nagy népességcsökkenést, az meg tud öregedni

            • a férfiak korábban halnak

        • 2000-es évek — amorf/hagyma

            • az idősebb korosztályban több a nő

            • a Ratkó-korszak (gyermektelenségi adó, abortusz-tilalom baby boom) gyerekei (60 év) és az ő gyerekeik (30 év) sokan

            • kevés gyerek születik

        • 2050-es évek

            • nagy népességfogyás

            • idős/elöregedett társadalom

              • Ratkó-unokák (75 év)

              • rendszerváltás utáni baby boom (60 év)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.