Társadalomismeret érettségi

A kisközösségek kultúrateremtő szerepe, illetve a közösségek zárt világának megítélése

  1. A közösség fogalma

    • közösség

        • olyan egyének összessége, akik valamilyen cél érdekében együtt tesznek lépéseket

            • közös pont, aqmihez a tagok egyaránt kötődnek

            • a tagok tartják magukat egy értékrendhez

            • hiearchia

            • rivális közösség

            • együttműködés

        • földrajzi és szociológiai fogalom: egy adott, körülhatárolható területen élők csoportja

        • csoportosítás

            • keletkezés:

                • természetes — pl. család

                • mesterséges — pl. osztály, iskola, munkahely

            • határolhatóság:

                • inklúzív — pl. egy ország lakosai

                • exklúzív — pl. gettó, cigánytelep

            • a szolidarítás minősége:

                • hasonlóság-elvű — pl. egyház értékrend, tánccsoport, civil szervezet, politikai közösség filozófia, ideológia

                • racionalitás — pl. nyelvtanfolyam, szobatárs

            • bekerülés:

                • beleszületés — pl. etnikai csoport, család, vallás (főleg régebben)

                • választás — pl. klubok, szabadidős tevékenységek, szubkultúrák

                • állapot — pl. iskola, munkahely

        • az egyén és a közösség viszonya

            • történetileg változó

                • 19. sz.: liberalizmus: az egyén a gondolkodás középpontjában

                • tradícionális társadalom: az egyén feladata a közösség céljaira és fennmaradására való törekvés

            • az egyén érdeke és célja befolyásolja a közösséget ellentmondás: az egyén szabadságának kérdései kinek a céljai fontosabbak? a szabadság kérdése a közösség elvesztése

    • kultúra

        • olyan ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek, szokások és hiedelmek összessége, melyet az egyén az őt felnevelő közegben a szocializáció során elsajátít

        • a nevelés és a nevelhetőség kérdése a közösségben

            • szocializáció: kommunikáció, tudás továbbadása, identitás-tükör kultúrateremtő érték

            • perszonalizáció: az egyén beépíti a saját személyiségébe a közösség normáit

    • a közösségek megítélése

        • előítélet: ítélkezés hallás vagy látás alapján minél jobban meg vagyunk győződve a helyességéről, annál nehezebb változtatni

        • sztereotípia: egy eset általánosítása egy csoportra — pl. a cigányok lopnak

        • stigmatizálás: címkézés, besorolás külső és belső tulajdonságok alapján

        • kettős mérce: másképp ítélkezünk, ha velünk szemben lépnek föl

        • bűnbakképzés: valami rossz, megfoghatatlan dolog esetén projetkálás egy személyre vagy csoportra — pl. zsidók a náci ideológiában

        • jelenségek társadalmi szinten:

            • diszkrimináció

            • szegregáció

            • genocídium

            • etnocítium

            • rasszizmus

            • xenofóbia

            • homofóbia

        • minél biztosabb, törvényeseb, demokratikusabb egy társadalmi környezet, annál kevesebb dologért lehet lázadni kevesebb előítélet, gyűlölködés

2. A kisközösségek

    • vallási közösségek

        • Magyarország

            • vallásszabadság alapvető emberi jog

            • érzékeny demográfiai adat: vallási hovatartozás

            • legnagyobb egyház/felekezet: katolikus egyház

            • második a református

            • 2013 új egyházi törvény: szabályozza, hogy milyen vallási felekezet számít egyháznak

                • ok: “megérte” egyházat alapítani, mert sok támogatást jelentett

                • feltételek:

                  • min. 100 éves történet

                  • min. 20 éve magyarországon

                  • min. a társadalom 0,2%-a tagja

                  • nemzetbiztonsági szempontból nem jelent veszélyt

                • 32 egyház van

                • ami nem minősül annak vallási szervezet ebből nagyon sok nem jár támogatás

            • a vallási közösségek hagyományokra, közös értékrendre épülnek kultúrateremtő érték

            • egyes vallási közösségek politikai befolyással is rendelkeznek — pl. Hitgyülekezet

    • szekták

        • a szó eredeti jelentése: követ

        • nem minősülnek vallási szervezetnek

        • kialakulás:

            • vallásból: egy csoport nem tud teljesen azonosulni a tanításokkal a vallással szemben saját út

            • transzcendens igénnyel

        • fő jellemzők

            • vezető — megkérdőjelezhetetlen tekintély

            • küldetéstudat kiválasztottság-érzés, csoportnyomás

            • könnyű belépni nehéz kilépni

            • rátelepszik a tagjaira, átveszi az irányítást felettük

            • társadalmi értékválság a társadalom szektásítása a cél

    • szubkultúrák

        • a szubkultúra a társadalom egy csoportjára jellemző sajátos szokások, szabályok, meggyőződések rendszere, mely speciális értékrendhez kötődik, a többségi társadalomtól eltérő kulturális jegyeket is hordoz

        • létrejöttük:

            • második világháború vége jóléti állam fogyasztói társadalom a kultúra közössé tétele: ingyenes múzeumok, oktatás, televízió, rádió a kultúra mainstream, általános irányzata

            • 1960-as évek: mozgalom az általános irányzat ellen ellenkultúra

                • egy egész generáció lázadása az értékrendszere ellen

                • mozgalmak: beat, rock, szexuális forradalom

            • van, aki sem a domináns kultúrával, sem az ellenkultúrával nem tud azonosulni szubkultúrák

        • jellemzőik:

            • nem feltétlenül egy egész generációt foglalnak magukba

            • lázadást fejezneki ki

                • politikai

                • kulturális, akár politikai vonallal

            • jellegzetes megjelenés ízlés csoportkohézió

            • életmódot feltételez

        • példák: punk, emo, gót

        • kérdések:

            • hol van a szubkultúrák határa?

                • foci-szurkolók/hulligánok?

                • drogosok?

            • miért van szükség a szubkultúrákra?

                • társadalmi sokszínűség

                • kis közösségek választás az egyén számára

                • önazonosulás vágya személyiségfejlődés

                • szabadség

                • kritikák kifejezése

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük