Magyarországon a földrajzi, társadalmi rétegződés okai, következményei, mutatói

1. Magyarország társadalmának térbeli (földrajzi) rétegződése

2. • a térbeli rétegződés okai, előzményei és következményei

     • • mai magyar társadalom = a rendszerváltás óta (1990-től) → a rendszerváltás átalakította a társadalom térbeli tagolódását → megváltoztak:

         • • a települések fejlődését/fejlesztését befolyásoló tényezők — pl. erőltetett iparosodás vége → kiürülnek → marginalizálódás

           • az állami beavatkozások helyét átveszi a piac → előtérbe a gazdasági racionalitás

           • magángazdaságok, külföldi beruházók → más szempontok a telephelyválasztásnál → az ezeket befogadó területek gyorsabban fejlődnek

           • a szolgáltatóipar túlsúlyba kerül az iparral (főleg nehézipar) szemben → a hagyományos nehézipar gyorsan összeomlik → ezzel együtt az iparterületek is

       • új “területi depressziós” vidékek alakulnak ki a volt szocialista hagyományos központjai helyén: Ózd, Dunaújváros, Miskolc, Salgótrarján

         • • Rákosi-kor: erőltetett iparosítás → rendszerváltás → nem éri meg az ipar fenntartása → munkanélküléiség → marginalizálódás → szolgáltatások, életszínvonal csökkenése → gettósodás — szubkulturláis határvonal, devianciák

           • “megáll az idő” → leértékelődő, nehezen eladható ingatlanok → megszűnik a mobilizáció → hosszabb időre, visszafordíthatatlanul “bezáródó” települések

       • az ország “nyertes és vesztes” régiókra oszlik

         • • területi egyenlőtlenségek

             • • főváros ⟷ vidék

               • Ny-Magyarország ⟷ K-Magyarország

               • fejlett városok ⟷ aprófalvas vidékek, volt szocialista iparvárosok

1. • • • • • “vesztes” térségek: aprófalvas vidékek, falusi térségek nagy része (É-Mo., É-Alföld, stb.),

             • • ezredfordulóra kialakul: falusi “underclass” — alsó társadalmi réteg

                 • szakképzettésg nélküli, munkahelyét a városaban/ipari településen elvesztett, alacsony iskolázottságú (átképzésre képtelen), végleg hazatérő falusi

                 • nem volt befolyásuk a privatizáció során

                 • tartósan nem tudnak bekapcsolódni a munkaerőpiacra → depresszió, alkoholizmus → kilátástalanság

                 • létfenntartási lehetőségek: alkalmi munka, segély

→ nincs lehetőség a kitörésre → ez a falusi/városi alsótársadalmi réteg tartósan a magyar társadalom részévé vált

1. • • • • • • • • szociális minták átöröklése a mobilitás hiánya miatt → a fiatal generációk is nehezen törnek ki

2. Magyarország társadalmának szerkezete

1. • a társadalmi rétegződéssel kapcsolatos fogalmak

     • • réteg: egyes szempontok/ismérvek alapján hasonlóan besorolhatóak csoportja

       • osztály: azonos termelőeszközökkel rendelkezőik csoporja — pl. munkásosztály

       • státusz: a társadalmi rétegekben való elhelyezkedés → státuszcsoportok

         • • státusszerep: a betöltött státuszhoz járuló szerep

1. • • • • • státuszinkonzisztencia: a státuszok közötti mozgás

1. • • • mobilitás: társadalmi rétegek közötti átjárhatóság

         • • intragenerációs: egy generáción belüli változás — pl. forradalmakkor, egyéni esetekben

           • intergenerációs: generációk közötti változás — pl. első generációs értelmiségiek

       • elit: a társadalmi hierarchia csúcsán állók csoportja → gazdasági és politikai hatalommal renelkezik

       • deprivált réteg: hiányban, megfosztottságban szenvedő, magát eltartani nehezen tudó társadalmi réteg

1. • rétegképző szempontok

     • • fogyasztás

       • kultúra, életmód

       • érdekérvényesítés — kapcsolati tőke, iskolázottság

       • lakás

       • lakókörnyezet

       • anyagi színvonal — jövedelmi viszonyok, vagyon, gazasági aktivitás

       • munkamegosztás — foglalkozási viszony → vezető/beosztott

   • a társadalomszerkezet történeti áttekintése

     • • ’80-as évek: növekvő jövedelmi különbségek → vállalkozói réteg szerveződik

       • ’90-es évek közepe: lassan posztindusztriálissá váló társadalmi szerkezet alakul ki → korlátozott polgáriasodás

       • meghatározó átrendeződési folyamatok

         • • privatizáció: egykori állami tulajdon újraosztása/magánkézbe vétele

           • piacgazdaság: a termeléshez szükséges javak magántulajdonban

           • kialakuló meghatározó vállalkozói (kisvállalkozói) réteg → > 1 millió fő

1. • a társadalomszerkezet átalakulása

     • • a középrétegek súlya mérséklődik

       • az elit terjedelme/befolyása nővekszik → elitcsere a politikában

       • a nagypolgárság (jómódúak) régete megnő

       • új csoport: újgazdagok — tulajdonosi-vagyoni elit

       • a kispolgárság gyarapodik

       • a falusi egyéni gazdálkodói réteg növekszik

       • jelentős marginalizáció

       • csökkenő mobilitás

   • a magyar társadalom szerkezete és a rétegek jellemzése

     • • elit = a legfelsőbb társadalmi osztály

         • • foglalkozás, végzettség: kiugróan magas jövedelmű vezetők, politikusok, nagyvállalkozók/-tulajdonosok, topmenedzserek, értelmiségiek, jómódú középvállalkozók, felső vezetők

           • fogyasztás: korlátlan vagy az átlagosat meghaladó fogyasztás

           • megtakarítás: felhalmozó megtakarításra képesek

       • középréteg

         • • foglalkozás, végzettség: magasan képzett, átlag feletti jövedelmű értelmiségiek, középvezetők, stabil megélhetéssel rendelkező hivatalnokok, tisztségviselők, közalkalmazottak, stabil közép- és kisvállalkozók

           • fogyasztás: kiegyensúlyozott fogyasztói magatartás

           • megtakarítás: változó mértékű megtakarításra képesek

       • alsó társadalom

         • • foglalkozás, végzettség: középről lecsúszott beosztottak, alacsonyabb képzettségű hivatalnokok, közalkalmazottak, mikrovállalkozók, minimálbéresek, zsebbe fizetettek, magasabb nyugdíjúak

           • fogyasztás: a létfenntartási szükségleteket kielégíteni képes fogyasztás

           • megtakarítás: esetleges megtakarításra képesek

       • marginalizáltak/depriváltak

         • • foglalkozás, végzettésg: képzetlen, alacsony jövedelmű munkások, feketemunkások, szociális segélyből élők, tartósan munkanélküliek, mélyszegények, gettódosó településen élők

           • fogyasztás: hiány, küzdelem a mindennapi létfenntartásért

           • megtakarítás: nem képesek megtakarításra

   • a magyar társadalmi modell

     • • körte → kicsi az elit réteg, nagy az alsó társadalom rétege

         • • elit — 2%

           • felsőközép (rendszerváltás után privatizáció, kárpótlási jegyek) — 10% + feltörekvő fiatalok — 6% = 16%

           • vidéki értelmiség — 7%

             • stabil középosztály = 25%

           • sodródók (főváros) — 18%

           • kádári kisemberek = nyugdíjasok — 17%

           • munkások — 17%

           • leszakadó réteg 23%

       • ideális társadalmi modell: tojás (Ny-Európa egyes országai)

         • • kb. 7% elit

           • széles középosztály → stabil, nagy mobilitású, befogadó társadalom

           • kb. 7% deprivált → kezelhető, arányos az elittel

   • a társadalom szerkezetéből adódó konfliktusok — a társadalmi rétegződés mutatói

     • • válságos léthelyzetek: munkanélküliség → tömeges elszegényedés

       • a rendszerváltás gazdasági-társadalmi ára: kiábrándultság, demokrácia-deficit

       • fokozódó előítéletesség és intoleranca → célpontja a magyar cigányság

   • általános folyamatok — összegzés

     • • átalakulnak a foglalkozási viszonyok

       • erősödnek a társadalmi egyenlőtlenségek → elszegényedés

       • marginalizálódó, a foglalkoztatásból véglegesen kiszoruló társadalmi csoportok

       • különböző tőkefajták mentén rendeződő társadalom — pénz, vagyon, kutúra, kapcsolatok