Társadalomismeret érettségi

Magyarországon a földrajzi, társadalmi rétegződés okai, következményei, mutatói

  1. Magyarország társadalmának térbeli (földrajzi) rétegződése

    • a térbeli rétegződés okai, előzményei és következményei

        • mai magyar társadalom = a rendszerváltás óta (1990-től) a rendszerváltás átalakította a társadalom térbeli tagolódását megváltoztak:

            • a települések fejlődését/fejlesztését befolyásoló tényezők — pl. erőltetett iparosodás vége kiürülnek marginalizálódás

            • az állami beavatkozások helyét átveszi a piac előtérbe a gazdasági racionalitás

            • magángazdaságok, külföldi beruházók más szempontok a telephelyválasztásnál az ezeket befogadó területek gyorsabban fejlődnek

            • a szolgáltatóipar túlsúlyba kerül az iparral (főleg nehézipar) szemben a hagyományos nehézipar gyorsan összeomlik ezzel együtt az iparterületek is

        • új “területi depressziós” vidékek alakulnak ki a volt szocialista hagyományos központjai helyén: Ózd, Dunaújváros, Miskolc, Salgótrarján

            • Rákosi-kor: erőltetett iparosítás rendszerváltás nem éri meg az ipar fenntartása munkanélküléiség marginalizálódás szolgáltatások, életszínvonal csökkenése gettósodás — szubkulturláis határvonal, devianciák

            • megáll az idő” leértékelődő, nehezen eladható ingatlanok megszűnik a mobilizáció hosszabb időre, visszafordíthatatlanul “bezáródó” települések

        • az ország “nyertes és vesztes” régiókra oszlik

            • területi egyenlőtlenségek

                • főváros vidék

                • Ny-Magyarország K-Magyarország

                • fejlett városok aprófalvas vidékek, volt szocialista iparvárosok

            • vesztes” térségek: aprófalvas vidékek, falusi térségek nagy része (É-Mo., É-Alföld, stb.),

                • ezredfordulóra kialakul: falusi “underclass” — alsó társadalmi réteg

                  • szakképzettésg nélküli, munkahelyét a városaban/ipari településen elvesztett, alacsony iskolázottságú (átképzésre képtelen), végleg hazatérő falusi

                  • nem volt befolyásuk a privatizáció során

                  • tartósan nem tudnak bekapcsolódni a munkaerőpiacra depresszió, alkoholizmus kilátástalanság

                  • létfenntartási lehetőségek: alkalmi munka, segély

nincs lehetőség a kitörésre ez a falusi/városi alsótársadalmi réteg tartósan a magyar társadalom részévé vált

                  • szociális minták átöröklése a mobilitás hiánya miatt a fiatal generációk is nehezen törnek ki

  1. Magyarország társadalmának szerkezete

    • a társadalmi rétegződéssel kapcsolatos fogalmak

        • réteg: egyes szempontok/ismérvek alapján hasonlóan besorolhatóak csoportja

        • osztály: azonos termelőeszközökkel rendelkezőik csoporja — pl. munkásosztály

        • státusz: a társadalmi rétegekben való elhelyezkedés státuszcsoportok

            • státusszerep: a betöltött státuszhoz járuló szerep

            • státuszinkonzisztencia: a státuszok közötti mozgás

        • mobilitás: társadalmi rétegek közötti átjárhatóság

            • intragenerációs: egy generáción belüli változás — pl. forradalmakkor, egyéni esetekben

            • intergenerációs: generációk közötti változás — pl. első generációs értelmiségiek

        • elit: a társadalmi hierarchia csúcsán állók csoportja gazdasági és politikai hatalommal renelkezik

        • deprivált réteg: hiányban, megfosztottságban szenvedő, magát eltartani nehezen tudó társadalmi réteg

    • rétegképző szempontok

        • fogyasztás

        • kultúra, életmód

        • érdekérvényesítés — kapcsolati tőke, iskolázottság

        • lakás

        • lakókörnyezet

        • anyagi színvonal — jövedelmi viszonyok, vagyon, gazasági aktivitás

        • munkamegosztás — foglalkozási viszony vezető/beosztott

    • a társadalomszerkezet történeti áttekintése

        • 80-as évek: növekvő jövedelmi különbségek vállalkozói réteg szerveződik

        • 90-es évek közepe: lassan posztindusztriálissá váló társadalmi szerkezet alakul ki korlátozott polgáriasodás

        • meghatározó átrendeződési folyamatok

            • privatizáció: egykori állami tulajdon újraosztása/magánkézbe vétele

            • piacgazdaság: a termeléshez szükséges javak magántulajdonban

            • kialakuló meghatározó vállalkozói (kisvállalkozói) réteg > 1 millió fő

    • a társadalomszerkezet átalakulása

        • a középrétegek súlya mérséklődik

        • az elit terjedelme/befolyása nővekszik elitcsere a politikában

        • a nagypolgárság (jómódúak) régete megnő

        • új csoport: újgazdagok — tulajdonosi-vagyoni elit

        • a kispolgárság gyarapodik

        • a falusi egyéni gazdálkodói réteg növekszik

        • jelentős marginalizáció

        • csökkenő mobilitás

    • a magyar társadalom szerkezete és a rétegek jellemzése

        • elit = a legfelsőbb társadalmi osztály

            • foglalkozás, végzettség: kiugróan magas jövedelmű vezetők, politikusok, nagyvállalkozók/-tulajdonosok, topmenedzserek, értelmiségiek, jómódú középvállalkozók, felső vezetők

            • fogyasztás: korlátlan vagy az átlagosat meghaladó fogyasztás

            • megtakarítás: felhalmozó megtakarításra képesek

        • középréteg

            • foglalkozás, végzettség: magasan képzett, átlag feletti jövedelmű értelmiségiek, középvezetők, stabil megélhetéssel rendelkező hivatalnokok, tisztségviselők, közalkalmazottak, stabil közép- és kisvállalkozók

            • fogyasztás: kiegyensúlyozott fogyasztói magatartás

            • megtakarítás: változó mértékű megtakarításra képesek

        • alsó társadalom

            • foglalkozás, végzettség: középről lecsúszott beosztottak, alacsonyabb képzettségű hivatalnokok, közalkalmazottak, mikrovállalkozók, minimálbéresek, zsebbe fizetettek, magasabb nyugdíjúak

            • fogyasztás: a létfenntartási szükségleteket kielégíteni képes fogyasztás

            • megtakarítás: esetleges megtakarításra képesek

        • marginalizáltak/depriváltak

            • foglalkozás, végzettésg: képzetlen, alacsony jövedelmű munkások, feketemunkások, szociális segélyből élők, tartósan munkanélküliek, mélyszegények, gettódosó településen élők

            • fogyasztás: hiány, küzdelem a mindennapi létfenntartásért

            • megtakarítás: nem képesek megtakarításra

    • a magyar társadalmi modell

        • körte kicsi az elit réteg, nagy az alsó társadalom rétege

            • elit — 2%

            • felsőközép (rendszerváltás után privatizáció, kárpótlási jegyek) — 10% + feltörekvő fiatalok — 6% = 16%

            • vidéki értelmiség — 7%

              • stabil középosztály = 25%

            • sodródók (főváros) — 18%

            • kádári kisemberek = nyugdíjasok — 17%

            • munkások — 17%

            • leszakadó réteg 23%

        • ideális társadalmi modell: tojás (Ny-Európa egyes országai)

            • kb. 7% elit

            • széles középosztály stabil, nagy mobilitású, befogadó társadalom

            • kb. 7% deprivált kezelhető, arányos az elittel

    • a társadalom szerkezetéből adódó konfliktusok — a társadalmi rétegződés mutatói

        • válságos léthelyzetek: munkanélküliség tömeges elszegényedés

        • a rendszerváltás gazdasági-társadalmi ára: kiábrándultság, demokrácia-deficit

        • fokozódó előítéletesség és intoleranca célpontja a magyar cigányság

    • általános folyamatok — összegzés

        • átalakulnak a foglalkozási viszonyok

        • erősödnek a társadalmi egyenlőtlenségek elszegényedés

        • marginalizálódó, a foglalkoztatásból véglegesen kiszoruló társadalmi csoportok

        • különböző tőkefajták mentén rendeződő társadalom — pénz, vagyon, kutúra, kapcsolatok

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.