Társadalomismeret érettségi

A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai; az Alkotmánybíróság feladata, működése

  1. Az Alaptörvény

    • fogalma és szerepe

        • Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás

        • az alkotmányban az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, biztosítékot ad szabadságuk tiszteletben tartására és védelmére, megszabja a hatalom gyakorlásának alkotmányos keretit és formáit

        • az alkotmány elfogadása és módostíása is törvényalkotás ehhez az összes képviselő kétharmadának szavazata kell

    • alkotmánytípusok

        • chartális (írott) alkotmány

        • történeti alkotmány — az ország államszervezetét meghatározó jogforrások

    • története

        • 1949 nem szuverén nép jogakarata, hanem szovjet mintára létrehozott alkotmány

        • 1989-90 Ellenzéki Kerekasztal: az 1949-es Alkotmány módosítása — tartalmilag demokratikus — eredetileg ideiglenesre tervezett

        • 2011 Alaptörvény megszavazása kétharmaddal 2012. január 1. óta hatályos azóta 5 + 1 módosítás

a módosításhoz a sarkalatos törvényekhez hasonlóan az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára van szükség — más jogforráshoz hasonlóan történik a módosítás folyamata

    • szerkezete

        • 6 fő fejezetcím

        • 98 cikk

        • részei:

            1. alapvető jogok, kötelezettségek

            2. Magyarország intézményrendszere

            3. az ország műkédési zavara; rendkívüli esetben történő felhatalmazások

        • alapvető emberi jogok — Magyarországra vonatkozó nemzetközi kötelezettségek

            • emberi mivoltunkhoz kötődő jogok

                • élethez való jog

                • emberi méltósághoz való jog (méltóság = akarat, érzés, test, lélek, ambíció)

                • emberi bánásmódhoz való jog

                • tesi épséghez való jog

                • helyváltoztatáshoz való jog

                • egészséghez való jog

                • stb.

            • tulajdonhoz való jog

            • véleménnyilvánításhoz való jog

                • szólásszabadság

                • információhoz való jog

                • sajtószabadság

            • politikai jogok

                • politikai párt alapításához való jog

                • gyülekezési jog

                • választójog

                • választhatósághoz való jog

            • kultúrához/művelődéshez való jog

                • oktatás

                • vallásszabadság

            • oktatáshoz/szórakozáshoz való jog

            • családdal kapcsolatos jogok

                • szabad párválasztáshoz való jog

                • szabad neveléshez való jog

                • a gyerek családban való nevelkedéshez való joga

                • örökbefogadáshoz való jog

a jogszabályok ezekből táplálkoznak nem mondhatnak ellent az Alaptörvénynek

        • fejezetek és cikkek

            1. Nemzeti hitvallás (Preambulum)

            2. Alapvetés — cikkek jelölése: latin nagybetűk

                • pl. Magyarország államformája, a hatalom megosztása, a hivatalos nyelv, stb.

            1. Szabadság és felelősség — cikkek jelölése: római számjegyek

                • alapvető emeri jogok

            1. Az állam — cikkek jelölése: arab számjegyek

                • Az országgyűlés

                • Országos népszavazás

                • A köztársasági elnök

                • A kormány

                • Önálló szabályozó szervek (pl. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság)

                • Az alkotmánybíróság

                • A bíróság

                • Az ügyészség

                • Az alapvető jogok biztosa

                • A helyi önkormányzatok

                • A közpénzek

                • A magyar honvédség

                • A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok

                • Döntés katonai műveleteken való részvételről

            1. A különleges jogrend (azóta kibővítve) — cikkek jelölése: arab számjegyek

                • A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok

                • A rendkívüli állapot

                • A szükségállapot

                • A megelőző védelmi helyzet

                • A váratlan támadás

                • A vészhelyzet

                • A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok

            1. Záró rendelkezések

    • módosítások

        • 0. (nem számozott) módosítás — harmonizáció

        • 1. módosítás: a köztársasági elnök javadalmazásának kiterjesztése a volt köztársasági elnökre; az átmeneti rendelkezések Alaptörvénybe emelése

        • 2. módosítás: kísérlet az átmeneti rendelkezések módosítására az Alkotmánybíróság megsemmisíti

        • 3. módosítás: a földtörvény sarkalatossá tétele

        • 4. módosítás: 22 cikkes módosítás kompatibilitási problémák a nemzetközi és az EU joggal nemzetközi szervezetek, Európai Bizottság: csorbírja a demokráciát

        • 5. módosítás: nemzetközi szervezetek által kifogásolt pontok módosítása azok kérése alapján

        • 2016. április — 6. módosítás benyújtása — az alkotmány kiegészítése új különleges jogrenddel: terrorveszélyhelyzet

            • a terrorveszélyhelyzet kihirdetése után a kormány intézkedéseket vezethet be

            • ezek eltérhetnek a közigazgatásról, a Magyar Honvédségről, vagy a rendvédelmi szervekről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényektől

            • ezekről csak a köztársasági elnököt és az országgyűlés illetékes bizottságait kell tájékoztatnia

            • az így bevezetett intézkedések hatálya a döntésig, de legfeljebb 15 napig tartana

            • intézkedések pl. határok lezárása, kijárási tilalom, a média korlátozása, tévék és rádiók elfoglalása, internet- és postaforgalom ellenőrzése, tömegrendezvények betiltása, közúti közlekedés betiltása, külföldi személyekkel való kapcsolat tilalma, kitelepítés, a hadsereg bevetése

            • a kormány más törvényeket felfüggesztő rendeleteket alkothatna, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhatna

rendkívüli jogszűkítés, lényegében teljhatalom a kormánynak

2. Az Alkotmánybíróság

    • fogalma: az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve

    • feladata:

      • a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata nem lehet alkotmányellenes jogszabályt hozni

      • az alkotmányos rend és az alkotmányban biztosított alapjogok védelme

    • hatásköre:

      • csak a jogszabályok vizsgálata normakontroll

      • előzetes normakontroll:

        • a köztársasági elnök megküldhet alkotmányellenesnek ítélt törvényjavaslatot

        • elfogadott, de még ki nem hirdetett jogszabályok vizsgálata

      • utólagos normakontroll

        • a legáltalánosabb, közvetlenül az Alaptörvényből következő hatásköre

        • kezdeményezheti: a kormány, országgyűlési képviselők1/4-e, az alapvető jogok biztosa

      • jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata

        • Magyarország jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog és az EU általánosan elismert szabályait

        • biztosítja a magyar és a nemzetközi jog összhangját

      • alkotmányjogi panasszal bárki élhet, akinek az alkotmányban biztosított joga egy alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával sérült

      • a köztársasági elnök felelősségre vonása

    • felépítése

      • 15 tagból áll

      • az országgyűlési képviselők 2/3-a választja

      • 12 évre

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük