Az információs társadalom jellemző jegyei, a mutatók magyarországi érvényesülése

1. Az információs társadalom fogalma, kialakulása és főbb jellemzői

2. • az információs társadalom fogalma

     • • olyan korszak jelképes neve, amelyben a gazdaság, a társadalom és a kultúra alapvetően az információk gyártására, cseréjére és értékesítésére épül

       • felváltja az ipari forradalmat követően létrejött modern társadalmat → információ-, kommunikáció- és tudásalapú társadalom

       • a termelési rendszer alapja az információ és a tudás → magasabb színtű munkakörökben a rendszerezett információ előállítása és birtoklása a legfontosabb feladat → ez a tudás és a megszerzésének gyorsasága a legfontosabb stratégiai erőforrás

       • az információs társadalom fogalma egy állapot → nem lezárult jelenség

1. • az információs társadalom kialakulása

     • • Manuel Castells szociológus elmélete:

         • • az 1970-es évek gazdasági krízise → új gazdaságpolitika (gazdasági liberlizáció, dereguláció, privatizáció) → a globalizáció felgyorsulása

           • a 20. század második fele: forradalmi változások az információfeldolgozás, -tárolás és -továbbítás terén → cél az emberi elme kiterjesztése és felerősítése

           • napjainkra megváltozik a nyugati értékrendszer → a kulturális sokféleség pozitív lesz → megnő az önrendelkezés igénye → az ellenkultúra társadalomformáló erő lesz

       • James R. Beniger történész és szociológus elmélete:

         • • az információfeldolgozási és kommunikációs technika alkalmazkodik az anyagfeldolgozáshoz, energiafelhasználáshoz és az infrastruktúrához → az információfeldolgozás egyre fejlettebb — ezek hatnak egymásra → a folyamat tovább gyorsul: “pozitív ördögi kör”

   • az információs társadalom főbb jellemzői

     • • világszerte hálózatba szervezi a társadalom egyes rétegeit

       • az információnak kitűntetett gazdasági szerepe van → tudás alapú gazdaság → “új gazdaság”

       • az információnak meghatározó szerepe van a globalizált világgazdaság egyensúlyának fenntartásában

       • az informatikai infrastruktúra magasan fejlett

       • informált társadalom → a polgárok minden információhoz szabadon hozzáférnek

       • az információ-elmélet és az informatika az élet minden területére kiterjednek

       • anyag- és energiaközpontú világból információközpontú világ → a technológiai és társadalmi haladás összekapcsolódása

       • a gazdaság az információs és kommunikációs technika (ICT) eszközeivel fejleszthető — pl. e-business, fogyasztókkal kiépített kapcsolatok (PR)

       • digitális kultúra és információs műveltség: hagyományos műveltség + számítástechnika és kommunikatív kompetenciák

       • információszabadság

       • egyszerűsödött közigazgatás: e-közigazgatás, e-ügyintézés

       • lifelong learning

1. • • • egyéni és társadalmi hatások → ld. 22. témakör

2. Az információs társadalom mutatóinak magyarországi érvényesülése

1. • jelenségek, mutatók

     • • felemás helyzet, de folyamatos előrehaladás az információs társadalommá válásban

       • nyugathoz képest kicsit késve, az 1980-es években kezdődött meg az információrobbanás → a rendszerváltás után, kb. az ezredforduló után lett központi kérdés

       • a 2000-es évek második felétől megtorpanás — okai:

         • • politikai konszenzus hiánya

           • alacsony prioritás

           • forráshiány

           • fáziskésés

→ mentalitásbeli változásra lenne szükség

1. • • • nemzetközi felmérések: Magyarország Kelet-Európában a középmezőnyhöz tartozik; előrelépés nincs

       • Magyarországon alacsony a lakossági IT-felhasználás — okai:

         • • alacsony jövedelemszint

           • a nem használók bevonásának hiánya

           • az ICT szereplők érdektelensége

→ az innovációs motor a civil szféra lehetne — hátrányban vannak cégekkel és a kormányzattal szemben

1. • • • erős digitális megosztottság — okai:

         • • életkorbeli, iskolázottságbeli, vagyoni különbségek → digitális szakadék

           • a lakosság egyharmada mélyszegénységben él

       • szociológusok véleménye: minél tovább tart a leghártányosabb helyzetű térségek internet nélkülisége, annál inkább elményülnek a mélyszegénysében élők → mélyül a digitális szakadék

       • ellenben: dinamikusan nő az internet-előfizetések száma: kb. 5 millió → Magyarországon több, mint 60%-os az internet-penetráció

1. • fejlesztési tervek, programok

     • • Nemzeti Informatikai Stratégia program (1995) — globális trendek kidolgozása: gazdaság, társadalom, oktatás, informatikai ipar, technológia → célkitűzések és feladatok:

         • • az informatikai ipar fejlesztése

           • a kormányzati szerepvállalás rendszerének kialakítása

           • informatikai infrastruktúra kiépítése

           • az informatika nemzetgazdasági, társadalmi méretű alkalmazása

           • szakértelem fejlesztése

       • Informatikai és Hírközlési Minisztérium (2002-2006 működik): Magyar Információs Társadalom Stratégia kidolgozása (2003)

         • • cél: 10 éven belül Magyarország tudás alapú gazdaság, modern információs társdalom legyen

           • feladatok:

             • • elekrtonikus tartalmak és szolgáltatások, infrastruktúra, tudás, ismeret, jogi-társadalmi környezet, kutatás, fejlesztés, esélyegyenlőség

1. • • • Új Magyarországi Fejlesztési Terv (2006)

         • • célok:

             • • e-Magyarország — elektronikus szolgálgatások, nagy adatbázisok összekapcsolása

               • elekrtonikus azonosító-rendszer

               • digitális írástudás terjesztése

       • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2007): e-közigazgatás — ügyfélkapu