Társadalomismeret érettségi

Az információs társadalom jellemző jegyei, a mutatók magyarországi érvényesülése

  1. Az információs társadalom fogalma, kialakulása és főbb jellemzői

    • az információs társadalom fogalma

        • olyan korszak jelképes neve, amelyben a gazdaság, a társadalom és a kultúra alapvetően az információk gyártására, cseréjére és értékesítésére épül

        • felváltja az ipari forradalmat követően létrejött modern társadalmat információ-, kommunikáció- és tudásalapú társadalom

        • a termelési rendszer alapja az információ és a tudás magasabb színtű munkakörökben a rendszerezett információ előállítása és birtoklása a legfontosabb feladat ez a tudás és a megszerzésének gyorsasága a legfontosabb stratégiai erőforrás

        • az információs társadalom fogalma egy állapot nem lezárult jelenség

    • az információs társadalom kialakulása

        • Manuel Castells szociológus elmélete:

            • az 1970-es évek gazdasági krízise új gazdaságpolitika (gazdasági liberlizáció, dereguláció, privatizáció) a globalizáció felgyorsulása

            • a 20. század második fele: forradalmi változások az információfeldolgozás, -tárolás és -továbbítás terén cél az emberi elme kiterjesztése és felerősítése

            • napjainkra megváltozik a nyugati értékrendszer a kulturális sokféleség pozitív lesz megnő az önrendelkezés igénye az ellenkultúra társadalomformáló erő lesz

        • James R. Beniger történész és szociológus elmélete:

            • az információfeldolgozási és kommunikációs technika alkalmazkodik az anyagfeldolgozáshoz, energiafelhasználáshoz és az infrastruktúrához az információfeldolgozás egyre fejlettebb — ezek hatnak egymásra a folyamat tovább gyorsul: “pozitív ördögi kör”

    • az információs társadalom főbb jellemzői

        • világszerte hálózatba szervezi a társadalom egyes rétegeit

        • az információnak kitűntetett gazdasági szerepe van tudás alapú gazdaság “új gazdaság”

        • az információnak meghatározó szerepe van a globalizált világgazdaság egyensúlyának fenntartásában

        • az informatikai infrastruktúra magasan fejlett

        • informált társadalom a polgárok minden információhoz szabadon hozzáférnek

        • az információ-elmélet és az informatika az élet minden területére kiterjednek

        • anyag- és energiaközpontú világból információközpontú világ a technológiai és társadalmi haladás összekapcsolódása

        • a gazdaság az információs és kommunikációs technika (ICT) eszközeivel fejleszthető — pl. e-business, fogyasztókkal kiépített kapcsolatok (PR)

        • digitális kultúra és információs műveltség: hagyományos műveltség + számítástechnika és kommunikatív kompetenciák

        • információszabadság

        • egyszerűsödött közigazgatás: e-közigazgatás, e-ügyintézés

        • lifelong learning

        • egyéni és társadalmi hatások ld. 22. témakör

  1. Az információs társadalom mutatóinak magyarországi érvényesülése

    • jelenségek, mutatók

        • felemás helyzet, de folyamatos előrehaladás az információs társadalommá válásban

        • nyugathoz képest kicsit késve, az 1980-es években kezdődött meg az információrobbanás a rendszerváltás után, kb. az ezredforduló után lett központi kérdés

        • a 2000-es évek második felétől megtorpanás — okai:

            • politikai konszenzus hiánya

            • alacsony prioritás

            • forráshiány

            • fáziskésés

mentalitásbeli változásra lenne szükség

        • nemzetközi felmérések: Magyarország Kelet-Európában a középmezőnyhöz tartozik; előrelépés nincs

        • Magyarországon alacsony a lakossági IT-felhasználás — okai:

            • alacsony jövedelemszint

            • a nem használók bevonásának hiánya

            • az ICT szereplők érdektelensége

az innovációs motor a civil szféra lehetne — hátrányban vannak cégekkel és a kormányzattal szemben

        • erős digitális megosztottság — okai:

            • életkorbeli, iskolázottságbeli, vagyoni különbségek digitális szakadék

            • a lakosság egyharmada mélyszegénységben él

        • szociológusok véleménye: minél tovább tart a leghártányosabb helyzetű térségek internet nélkülisége, annál inkább elményülnek a mélyszegénysében élők mélyül a digitális szakadék

        • ellenben: dinamikusan nő az internet-előfizetések száma: kb. 5 millió Magyarországon több, mint 60%-os az internet-penetráció

    • fejlesztési tervek, programok

        • Nemzeti Informatikai Stratégia program (1995) — globális trendek kidolgozása: gazdaság, társadalom, oktatás, informatikai ipar, technológia célkitűzések és feladatok:

            • az informatikai ipar fejlesztése

            • a kormányzati szerepvállalás rendszerének kialakítása

            • informatikai infrastruktúra kiépítése

            • az informatika nemzetgazdasági, társadalmi méretű alkalmazása

            • szakértelem fejlesztése

        • Informatikai és Hírközlési Minisztérium (2002-2006 működik): Magyar Információs Társadalom Stratégia kidolgozása (2003)

            • cél: 10 éven belül Magyarország tudás alapú gazdaság, modern információs társdalom legyen

            • feladatok:

                • elekrtonikus tartalmak és szolgáltatások, infrastruktúra, tudás, ismeret, jogi-társadalmi környezet, kutatás, fejlesztés, esélyegyenlőség

        • Új Magyarországi Fejlesztési Terv (2006)

            • célok:

                • e-Magyarország — elektronikus szolgálgatások, nagy adatbázisok összekapcsolása

                • elekrtonikus azonosító-rendszer

                • digitális írástudás terjesztése

        • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2007): e-közigazgatás — ügyfélkapu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük