A kultúra és a globalizáció kapcsolata, előnyei és hátrányai

A kultúra és a globalizáció fogalma

• a kultúra fogalma

  • • olyan ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek, szokások és hiedelmek összessége, melyet az egyén az őt felnevelő közegben a szocializáció során elsajátít

• a globalizáció fogalma

  • • a gazdaságban, a társadalomban és a technikában végbemenő folyamatok világméretűvé válása

    • a nyugati civilizációból ered

    • kulcsa az integráció → a virtuális és valós hálózatokkal összekapcsolja a világ összes országának gazdaságát, társadalmát és kutúráját

    • a folyamat:

      • • a Hanza-kereskedelemel és a nagy földrajzi felfedezésekkel kezdődött

        • a világkereskedelem és a világpiac létrejöttével folytatódott

        • az elmúlt 20 évben vált valóban világméretűvé

    • fajtái: gazdasági, pénzügyi, kulturális, információs, nyelvi

A kulturális globalizáció előfeltételei, hordozói és jelenségei

• a kulturális globalizáció előfeltételei

  • • kommunikációs és információs forradalom → megszűnik az információtól való elszigetelődés, az ebből fakadó hátrányok

    • az angol, mint világnyelv: közös verbális kommunikációs csatorna

    • a tudástőke fontossága → beindul a globális tudásipar informatikai eszközök és rendszerek — pl. GPS, e-mail általános használata → kikényszeríti a tudásközpontok (= egyetemek) fejlesztését

• a kulturális globalizáció hordozói

  • • az internet → sokrétűen használható

    • multinacioznális kommunikációs és információs vállalatok

• a kulturális globalizáció jelenségei

• • • kialakul az információs társdalom → ld. 22. és 23. témakörök

    • megjelenik a tömegkommunikáció

      • • az üzenet áramlása egyirányú → a közlő és a befogadó a közlés során nem cserélnek szerepet

        • az üzenet továbbítása a modern hírközlő eszközök útján történik — televízió, rádió, Internet

        • a közlő és a befogadó között térbeli vagy időbeli távolság van

        • egy adott információ átadása viszonylag egységesen történik (kevéssé torzul, ellentétben a személyes kommunikációval)

        • a közlemények elsősorban társadalmi jelentőségű eseményeket tartalmaznak

A kulturális globalizáció előnyei és hátrányai

• a kulturális globalizáció előnyei

  • • gyors információáramlás és kommunikációs lehetőség

• • • a kulturálisan elmaradt területek felzárkóztatása

    • a tudástőke felértékelődése → a tudás könnyen és gyorsan szinte bárki számára elérhetővé válik — pl. e-enciklopédiák, U-tunes — egyetemi előadások csatornája, Coursera — nagy egyetemek online kurzusai, könyvtárak digitalizálása

    • a tudomány népszerűsítése — pl. tévécsatornák — pl. National Geographic Channel, Discovery Channel

    • növeli a munka- és karrierlehetőségeket

    • a világ bármely pontján egyformán elérhetővé tesz bizonyos fontos szolgáltatásokat

    • technikai vívmányok, kultúrák exportja, széleskörű elterjedése, különböző kultúrák találkozása → toleranciára nevelés → kölcsönös előnyök átvétele, az egész emberiségre kiterjedő szolidaritási formák — pl. terrortámadáskor Facebook-profilkép megváltoztatása

    • saját értékek terjesztésének lehetősége — pl. ír vagy görög népzene felfutása, a Matyó-hímzés világsikere

    • (a szabályozás és ellenőrzés fejlett rendszere — pl. veszélyes termékek forgalmazása)

• a kulturális globalizáció hátrányai

  • • a tömegkultúra egységessé válása, értékrendváltozás — pl. Coca-Cola, hollywood-i filmek, valóságshow-k → a helyi értékek kiszorulhatnak a kultúrából, a “nemzeti értékek” eltűnése

    • negatív és defenzív attitűdök megjelenése a globalizáció ellen → létrejön egy “panaszkultúra” a lehetőségek kihasználása helyett — pl. a saját kultúra elvesztésének rémképe, a kultúra amerikanizálódása, az anyanyelv, tradíciók elvesztése

    • felszínre törő civilizációs konfliktusok

    • a digitális szakadék mélyülése → hátrányos helyzetűek további lemaradása

    • rövidülő reakcióidő → kiszélesedő választék, kínálat

    • a tudás rossz felhasználása könnyebb lesz, szélesebb körben elterjed — pl. bombakészítés

    • a nyelv romlása

      • • magyar megfelelő nélküli szakszavak — pl. pendrive

        • angol tulajdonnevek — pl. Facebook, YouTube

        • a köznyelvbe angolul beépülő szavak — pl. lájkolni, bannolni

        • helyesírásromlás — pl. sms-nyelv → ékezetek, írásjelek elhagyása

        • szlenges igénytelenség

• • • (a helyi válságok (gazdasági, politikai, háborús) válságok világméretűvé válnak → általánossá válhat a terrorizmus veszélye is)

A Magyarországot érintő globalizációs és kultúrális kihívások

• gazdasági kihívások

  • • a multinacionális cégek szerepe nő → profitkivitel, a magyar gyártók és termékek háttérbe szorulása

    • piaci kereslet-kínálat-probléma → olcsó kínai vs. drágább magyar termékek

    • megváltozik a fogyasztás szerkezete, módosul a preferenciarendszer és a fogyasztói kosár

• társadalmi kihívások

  • • migráció: Magyarországra érkező (gazdasági) bevándorlók/menekültek → a különböző kultúrák keveredése és egymásra hatása

    • multikulturális diverzitás: más (nem európai) kultúrájú emberek érkeznek → a magyar társadalom xenofób

    • a mobilitás növekedése → kivándorló értelmiség → pl. orvos- és nővérhiány → romló egészségügy

• munkaerőpiaci és oktatási kihívások

  • • megváltozott munkakultúra → nincs helyhez és időhöz kötve — pl. home office, Skype

    • kivándorló értelmiségi, ambiciózus fiatalok → csökken az értékes hazai munkaerő

• kulturális kihívások

  • • a tömegkultúra egységessé válása, értékrendváltozás — pl. Coca-Cola, hollywood-i filmek, valóságshow-k → a helyi értékek kiszorulhatnak a kultúrából, a “nemzeti értékek” eltűnése

    • amerikanizálódás— pl. McDonalds, Starbucks

    • nyelvi változások → ld. feljebb: az angol mint világnyelv; a nyelv romlása

    • repülőtéri művészet — szuvenírek → mindenhol ugyanazt lehet kapni