A fogyasztói társadalom fogalma és kialakulása
a fogyasztói társadalom fogalma
olyan társadalom, ahol (az egyre növekvő számú) javak és szolgáltatások fogyasztása az emberi élet társadalmilag elfogadott célja, valamint sokak személyes motivációja
a társadalmi struktúrák, mechanizmusok jelentős része a fogyasztói viselkedésben, struktúrában nyilvánul meg
jelenleg a gazdaságilag fejlett társadalmakra értendő
a fogyasztói társadalom kialakulása
a második világháború után az európai gazdaság újjáépítése — Marshall-segély → ’50-70-es évek alatt komoly gazdasági növekedés → keynesianus gazdaságpolitika: magas szociális kiadások → keresletélénkítés → középrétegesedés → a gazdaság motorjává a fogyasztás válik
A fogyasztói társadalom jellemzői
a kapitalista gazdaság eredményeként jön létre: tömegtermelés, megnövekedett bérek → létfentartáson felüli többletfogyasztás
állítás: a gazdaságnak folyamatosan növekednie kell — ez úgy lehetséges, ha az emberek egyre többet fogyasztanak → fogyasztásösztönzés: reklámok, csomagolások, akciók, leértékelések, gyorsan romló eszközök, hitelek, stb.
ma a fogyasztói társadalmakban a lakosság többsége nem küzd a napi létfenntartásért — legfeljebb az ilyen társadalmak alsó, szűk rétege
a fogyasztás már nem csak szükségletek kelégítése, hanem presztízskérdés, társadalmi státuszkülönbségek megjelenítője — “az vagy, amit megveszel/eszel” — pl. egy ember anyagi helyzetét tükrözheti az, hogy milyen autója van
különböző társadalmi rétegek között más-más fogyasztási kultúra alakul ki — ezeket nem csak az anyagi helyzet, hanem az iskolázottság, fogyasztás, lakóhely, származás és kulturális szokások is befolyásolják
a fogyasztási igények befolyásolói:
életfeltételekre épülő szükségleti hierarchia
a modernizációs fejlődés kínálata
a piacon folyamatosan új javak jelennek meg — pl. évente új iPhone
az új javak megvásárlására fogyasztásösztönzéssel (ld. feljebb), manipulációval késztetik a vásárlókat
először a legkedvezőbb körülmények között élők tudják birtokolni az új javakat → divatot teremtenek a többieknek — az alsóbb társadalmi rétegekhez késéssel érkeznek
a folyton változó, új javak megszerzésére késztető fogyasztást a termelők gazdasági érdeke mozgatja
amikor már szinte mindenki hozzájuthat valamely modenr eszközöhöz, akkor annak egy újabb funkciókkal felszerelt, minőségibb változatát dobják piacra → újrakezdődik a vásárlási láz — pl. évente új iphone, mosógép → automata mosógép, tévé → plazma tévé
aki hasonulni akar valamilyen társadalmi réteghez, olyan javakat is megszerez, ami nem tartozik a fogyasztási szükségletei közé, meghaladja az igényeit = presztízsfogyasztás
a fogyasztás forradalmasítása — cél: szórakoztató bevásárlás → a fogyasztási spirál fenntartása— pl. gyorséttermek, bevásárlóközpontok, hitelkártyák
A fogyasztói társadalom hatásai
a fogyasztói társadalom pozitív hatásai
folyamatos keresletnövekedés → új munkahelyek
gazdasági növekedés
jólét és kényelem
a fogyasztói társadalom negatív hatásai
környezetszennyezés, a fenntarthatóság problémája → ld. 27. és 28. témakör
folyamatos gazdasági növekedés
növekvő fogyasztás → túlnépesedés (több élelem kell → GMO-k kérdésköre), környezetszennyezés, növekvő ökológiai lábnyom
szűkös erőforrások — a megújuló energiaforrások lassan és fokozatsan kerülnek be a mindennapi használatba → mi lesz, ha kimerülnek a meg nem újuló energiaforrások?
a fogyasztói társadalom nincs tekintettel a környezetszennyezésre, mert
a hatások nem azonnaliak, hanem közvetettek, sokszor a távoli jövőben jelentkeznek — nincs szem előtt tartva a fenntartható fejlődés
a károkat a társadalom egésze elosztva viseli → nehezen számszerűsíthetőek → alábecsültek
okok és okozatok egymásól távol → gyakran nem egyértelmű, melyik cselekedettel hogyan szennyeződik a könyezet
a fogyasztói társadalom mélyíti a társadalmi különbségeket
új gazdasági folyamatok → nagy fogyasztás → tömegtermelés → gyermekmunka, embertelen körülmények a fejlődő országokban
a fogyasztás hatása a boldogságra
a fogyasztói társadalom alapvetése: termelés növekedése → társadalmi jólét növekedése — a fogyasztás boldogsághoz, elégedettséghez vezet
valójában a feltevés ellenkezője bizonyítható: a fogyasztás mértéke és a boldogság nem feltétlenül egyenesen arányos
pl. USA: 1940-70 között folyamatos reálbérnövekedés, mégis az elégedettségi szint az ’50-es évek végén tetőzött, onnantól kezdve folyamatosan csökkent
pl. Japán: 1960 és 1980 között a GDP több mint 100%-kal növekedett, az elégedettségi szint mégsem
pl. a gazdaságilag fejlett fogyasztói társadalmakban gyakoribb a depresszió, mint a korábbi, vagy fejletlenebb társadalmakban
a reklámok szerepének növekedése
klasszikus feltevés: a fogyasztók autonóm döntéseket hoznak — valójában a termelők aktívan befolyásolják a fogyasztást
a reklámok a fogyasztást, mint a boldogság megélésének alapvető eszközét mutatják be — pl. fogkrém = szépség, dezodor = csábítás, új telefon = sok barát, jó mosópor = boldog családi élet
a reklámok elsősorban tudatalatti vágyakat, motivációkat, félelmeket céloznak meg — pszichológiai eszközöket alkalmaznak
gyakran irreális vágyakat keltenek → frusztrációt okozhatnak
a kreativitás visszaszorulása
a fogyasztói oldalon visszaszorul a kreativitás — inkább a kész termékek megvásárlására késztetik az emberket — pl. gyerekeknél műanyag figurák, nem kreatív játékok
a termelői oldalon nő a kreativitás — állandó újdonságok megjenelése, reklámeszközök
a szociális kötelékek lazulása
a reklámok gyakran irreális vágyakat keltenek → frusztrációt okozhatnak
a fogyasztás alapvetése az egyéni boldogság keresése, önmegvalósítás → individualisztikus ideológia → lazítja a szociális kötődéseket
a fogyasztói társadalom anyagiasságra nevel
A fogyasztói társadalom érvényességi köre
a fogyasztói társadalom fogalma a fejlett/nyugati társadalmakra értendő
centrumországok: USA, Kanada, Ausztrália, Japán, Észak- és Nyugat-Európa + más fejlett társadalmak
a periférikus, harmadik világbeli országok ezeknek a társadalmaknak termelnek, vetik magukat alá — de nincs lehetőségük a fogyasztási színvonaluk emelésére → a létminimumon vagy alattta tengődnek