Társadalomismeret érettségi

A fogyasztói társadalom hatása és érvényességi köre

  1. A fogyasztói társadalom fogalma és kialakulása

    • a fogyasztói társadalom fogalma

        • olyan társadalom, ahol (az egyre növekvő számú) javak és szolgáltatások fogyasztása az emberi élet társadalmilag elfogadott célja, valamint sokak személyes motivációja

        • a társadalmi struktúrák, mechanizmusok jelentős része a fogyasztói viselkedésben, struktúrában nyilvánul meg

        • jelenleg a gazdaságilag fejlett társadalmakra értendő

    • a fogyasztói társadalom kialakulása

        • a második világháború után az európai gazdaság újjáépítése — Marshall-segély ’50-70-es évek alatt komoly gazdasági növekedés keynesianus gazdaságpolitika: magas szociális kiadások keresletélénkítés középrétegesedés a gazdaság motorjává a fogyasztás válik

  1. A fogyasztói társadalom jellemzői

    • a kapitalista gazdaság eredményeként jön létre: tömegtermelés, megnövekedett bérek létfentartáson felüli többletfogyasztás

    • állítás: a gazdaságnak folyamatosan növekednie kell — ez úgy lehetséges, ha az emberek egyre többet fogyasztanak fogyasztásösztönzés: reklámok, csomagolások, akciók, leértékelések, gyorsan romló eszközök, hitelek, stb.

    • ma a fogyasztói társadalmakban a lakosság többsége nem küzd a napi létfenntartásért — legfeljebb az ilyen társadalmak alsó, szűk rétege

    • a fogyasztás már nem csak szükségletek kelégítése, hanem presztízskérdés, társadalmi státuszkülönbségek megjelenítője — “az vagy, amit megveszel/eszel” — pl. egy ember anyagi helyzetét tükrözheti az, hogy milyen autója van

    • különböző társadalmi rétegek között más-más fogyasztási kultúra alakul ki — ezeket nem csak az anyagi helyzet, hanem az iskolázottság, fogyasztás, lakóhely, származás és kulturális szokások is befolyásolják

    • a fogyasztási igények befolyásolói:

        • életfeltételekre épülő szükségleti hierarchia

        • a modernizációs fejlődés kínálata

            • a piacon folyamatosan új javak jelennek meg — pl. évente új iPhone

            • az új javak megvásárlására fogyasztásösztönzéssel (ld. feljebb), manipulációval késztetik a vásárlókat

            • először a legkedvezőbb körülmények között élők tudják birtokolni az új javakat divatot teremtenek a többieknek — az alsóbb társadalmi rétegekhez késéssel érkeznek

    • a folyton változó, új javak megszerzésére késztető fogyasztást a termelők gazdasági érdeke mozgatja

        • amikor már szinte mindenki hozzájuthat valamely modenr eszközöhöz, akkor annak egy újabb funkciókkal felszerelt, minőségibb változatát dobják piacra újrakezdődik a vásárlási láz — pl. évente új iphone, mosógép automata mosógép, tévé plazma tévé

    • aki hasonulni akar valamilyen társadalmi réteghez, olyan javakat is megszerez, ami nem tartozik a fogyasztási szükségletei közé, meghaladja az igényeit = presztízsfogyasztás

    • a fogyasztás forradalmasítása — cél: szórakoztató bevásárlás a fogyasztási spirál fenntartása— pl. gyorséttermek, bevásárlóközpontok, hitelkártyák

  1. A fogyasztói társadalom hatásai

    • a fogyasztói társadalom pozitív hatásai

        • folyamatos keresletnövekedés új munkahelyek

        • gazdasági növekedés

        • jólét és kényelem

    • a fogyasztói társadalom negatív hatásai

        • környezetszennyezés, a fenntarthatóság problémája ld. 27. és 28. témakör

            • folyamatos gazdasági növekedés

                • növekvő fogyasztás túlnépesedés (több élelem kell GMO-k kérdésköre), környezetszennyezés, növekvő ökológiai lábnyom

                • szűkös erőforrások — a megújuló energiaforrások lassan és fokozatsan kerülnek be a mindennapi használatba mi lesz, ha kimerülnek a meg nem újuló energiaforrások?

            • a fogyasztói társadalom nincs tekintettel a környezetszennyezésre, mert

                • a hatások nem azonnaliak, hanem közvetettek, sokszor a távoli jövőben jelentkeznek — nincs szem előtt tartva a fenntartható fejlődés

                • a károkat a társadalom egésze elosztva viseli nehezen számszerűsíthetőek alábecsültek

                • okok és okozatok egymásól távol gyakran nem egyértelmű, melyik cselekedettel hogyan szennyeződik a könyezet

            • a fogyasztói társadalom mélyíti a társadalmi különbségeket

                • új gazdasági folyamatok nagy fogyasztás tömegtermelés gyermekmunka, embertelen körülmények a fejlődő országokban

        • a fogyasztás hatása a boldogságra

            • a fogyasztói társadalom alapvetése: termelés növekedése társadalmi jólét növekedése — a fogyasztás boldogsághoz, elégedettséghez vezet

            • valójában a feltevés ellenkezője bizonyítható: a fogyasztás mértéke és a boldogság nem feltétlenül egyenesen arányos

                • pl. USA: 1940-70 között folyamatos reálbérnövekedés, mégis az elégedettségi szint az ’50-es évek végén tetőzött, onnantól kezdve folyamatosan csökkent

                • pl. Japán: 1960 és 1980 között a GDP több mint 100%-kal növekedett, az elégedettségi szint mégsem

                • pl. a gazdaságilag fejlett fogyasztói társadalmakban gyakoribb a depresszió, mint a korábbi, vagy fejletlenebb társadalmakban

        • a reklámok szerepének növekedése

            • klasszikus feltevés: a fogyasztók autonóm döntéseket hoznak — valójában a termelők aktívan befolyásolják a fogyasztást

            • a reklámok a fogyasztást, mint a boldogság megélésének alapvető eszközét mutatják be — pl. fogkrém = szépség, dezodor = csábítás, új telefon = sok barát, jó mosópor = boldog családi élet

            • a reklámok elsősorban tudatalatti vágyakat, motivációkat, félelmeket céloznak meg — pszichológiai eszközöket alkalmaznak

            • gyakran irreális vágyakat keltenek frusztrációt okozhatnak

        • a kreativitás visszaszorulása

            • a fogyasztói oldalon visszaszorul a kreativitás — inkább a kész termékek megvásárlására késztetik az emberket — pl. gyerekeknél műanyag figurák, nem kreatív játékok

            • a termelői oldalon nő a kreativitás — állandó újdonságok megjenelése, reklámeszközök

        • a szociális kötelékek lazulása

            • a reklámok gyakran irreális vágyakat keltenek frusztrációt okozhatnak

            • a fogyasztás alapvetése az egyéni boldogság keresése, önmegvalósítás individualisztikus ideológia lazítja a szociális kötődéseket

            • a fogyasztói társadalom anyagiasságra nevel

  1. A fogyasztói társadalom érvényességi köre

    • a fogyasztói társadalom fogalma a fejlett/nyugati társadalmakra értendő

        • centrumországok: USA, Kanada, Ausztrália, Japán, Észak- és Nyugat-Európa + más fejlett társadalmak

        • a periférikus, harmadik világbeli országok ezeknek a társadalmaknak termelnek, vetik magukat alá — de nincs lehetőségük a fogyasztási színvonaluk emelésére a létminimumon vagy alattta tengődnek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük