Társadalomismeret érettségi

A női munkavállalás lehetőségei, egyéni és társadalmi problémái, következményei,

  1. A nők helyzetének rövid történeti áttekintése — női emancipációs mozgalmak

    • a nők helyzetének változása

        • a nők helyzetét meghatározó legfőbb tényezők a biológiai különbségek a történelem során mindkét nemnek más feladatok, felelősségek jutottak

            • férfi: a család biztonságáért felelős

            • nő: a hétköznapok nyugalmáért felelős

    • a nemi szerepek változása a történelem során

        • hagyományos társadalmak

            • férfi: kenyérkereső

            • nő: az otthont és a háztartást igazgatja (termelői értelemben)

        • az indusztriális polgári társadalom — különböző társadalmi rétegek

            • polgári család:

                • férfi: eltartó

                • nő: eltartott

            • munkáscsalád: mindkét nem lehet eltartó, de elsősorban a férfi

mindkettő partiarchális családmodell

ezekből fakadós különbségek a nemek társadalmi szerepvállalása között

        • a nőknek nincsenek politikai jogaik

        • a nők nem ugyanúgy részesülnek az oktatásból

        • a nők nem ugyanúgy részesülnek a tulajdonból/örökségből

        • a nőknek különböző jogaik, más jogi képviseletük van

    • női emancipációs mozgalmak

        • kezdetük: 1880-as évek, angol és amerikai középosztály

        • hatás: ipari forradalom, később az első világháború erősíti

        • követelések: választójog, jogi egyenlőség, oktatás, egyenlő munkabérek stb.

        • eredmények:

            • 1918 után választójog (utolsóként Svájc, 1972)

            • 1945 után munka és oktatás

            • 1960-70-es évek: előítéletek és diszkrimináció jogi megszűntetése

    • a női egyenjogúság aktuális kérdése

        • különbségek a nők és férfiak között

            • fizetésbeli eltérés

            • a nők politikai alulreprezentáltsága

            • férfisovinizmus”

            • üvegplafon ld. a női munkavállalás lehetőségi

            • társadalmi sztereotípiák

                • férfiak: pénz, vezető pozíciók, erő, műszai szakmák

                • nők: háztartás, adminisztráció

                • kevés nő a veztő pozíciókban

                • ezek elsődleges oka az, hogy a társadalom így kondicionálja a nemeket a gyerekkortól kezdve

        • változások

            • a nők pozitív diszkriminációja — pl. kvóták munkahelyeken

            • a nők elleni erőszak jogi tilalma

                • a családon belüli erőszak hetente 1 nő életét követeli

                  • lehet szexuális, gazdasági, verbális vagy lelki erőszak

                  • miért tűrik egyes nők? gyerekek, önbecsülés hiánya, beletörődés, szégyenérzet, bűntudat, szerelem, házastársi eskü

            • (válásnál) a férfiak is apaszerepben GYES, GYED

            • a férfiak korábban halnak”

  1. A női munkavállalás áttekintése, lehetőségei és problémái

    • áttekintés

        • a nők munkába állítása Magyarországon: az 1950-es években kezdődött

            • gazdasági kényszer: teljes foglalkoztatottság a nők is dolgoznak

            • ideológiai nyomás:

                • az állam szerepe a családi és magánéletben

                • csak a “dolgozó nő” a társadalom értékes tagja

        • a kereső tevékenység, a munka és a karrierépítés egyre fontosabbá válik a nők számára a 25-54 éves korosztály foglalkoztatottsága nagyjából megfelel az EU-s átlagnak — de ez csalóka:

            • az első gyerek születését követően ez hirtelen lezuhan

            • a közel azonos foglalkoztatottsági helyzet mögött eltérő társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok

        • Magyarországon 3 év a “szülési szabadság” — máshol jóval kevesebb — hagyományok és a munkanélküliség statisztikai mutatói miatt

    • lehetőségek

        • a munkavállalás fő háttere az anyagi kényszer, további motivációk: társadalmi megbecsülés, karrier, önmegvalósítás

        • módosult a férfi-női szerepek tradicionális felfogása megnőtt az anyagi kényszer nélkül is munkát vállaló nők aránya a dolgozó nő szerepe — de a karrierista nő szerepe még mindig nem széleskörűen elfogadott

        • jogi akadálya már nincs annak, hogy a nők is megfelelő szaktudással rendelkezzenek a nők sokszor magasabban képzettek, mint a férfiak, mégsem javul a munkaerőpiaci helyzetük

        • vannak elnőiesedett szakmák — pl. az oktatás területén tanítónők ezek presztízse csökkenni látszik

        • vannak a nők felé nem nyíló területek — pl. mérnöki, informatikai szakmák

        • alternatíva lehet a nőknek:

            • vállalkozási szféra — magánvállalkozás saját munkaidőbeosztás

            • távmunkavégzés — pl. online vállalkozások

        • női kvóta — pozitív diszkrimináció sok nő ellenzi

    • problémák

        • a családi élet és a karrier összeegyeztetése — szinte kizárólag a nők esetében merül fel

            • a gyermekvállalás kérdése karriertörés?

            • egyre nehezebb a gyermekvállalás után visszatérni a korábbi munkahelyre, vagy általában a munkaerőpiacra

                • a munkát vállaló nő kisgyermekes anya csökken a terhelhetőség

                • a kimaradt idő lemaradáshoz vezethet

                • GYES, GYED GYET ld. 18. témakör

        • a nők sokszor a társadalom gazdasági kellékei — amikor szükség van rájuk, munkába állítják őket — pl. világháborúk, szocializmus

        • üvegplafon: a női karrier megtorpan — nem lehet látni az akadályt, de egyértelműen külső gátak a női karrier egy bizonyos szint után nem tud fejlődni

        • piramiselv: viszonylag sok nő gazdasági középvezetőként – viszont kevés nő a felső vezető pozíciókban, felsőoktatásban és pártokban, ugyanolyan képzettséggel

            • pl. a női egyetemi hallgatók többségben, de a professzorok között sokkal több a férfi kevés a női példakép

        • kereseti egyenlőtlenségek

            • a világon mindenhol probléma

            • ahol nincs: egységes bérek esetén — pl. közalkalmazottak

            • Magyarországi adatok:

                • átlagosan 20%-kal keres többet egy férfi hasonló pozícióban

                  • ketchup és három gyermek esetén ez 40% is lehet

                • minél lejjebb haladunk a vállalati hierarchiában, annál nagyob mértékű a bérrés

                • a fővárosban dolgozó nők bére átlagosan 10%-kal magasabb, mint a vidéken dolgozóké

  1. A női munkavállalás egyéni és társadalmi hatásai

    • egyéni hatások

        • a karrier és a családi élet összeegyeztetése a kettős szerep beindíthat egy spirált: nincs idő a gyerekekre, házastársa, kikapcsolódásra lelki kimerülés rossz munkahelyi teljesítmény önbizalomhiány

        • gyermekvállalás karriertörés csalódottság, kilátástalan helyzet

        • értékrendváltozás: karrier helyezése a család elé karrierista nők

    • társadalmi hatások

        • a karrier és a család harmonizálásának konfliktusa házassági, párkapcsolati konfliktusok

            • nő a válások száma

            • későbbi házasodás későbbi/kevesebb gyerekvállalás demográfiai következmények

        • a karrier előtérbe helyezése változó családmodell

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük