Társadalomismeret érettségi

Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői

Fogalmak:

jogegyenlőség: Az alapvető emberi és állampolgári jogok mindenkit egyenlő mértékben megillető jellege, a törvény előtti egyenlőség joga és az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő jog. A jogegyenlőség alkotmányos alapelve tiltja a hátrányos megkülönböztetést a jogi normák megalkotása és alkalmazása során.

jogorvoslat: Minden olyan kérelem, amely egy jogszabály alapján hozott döntés megváltoztatására irányul. (Elnevezése szerint a jogszabályok az egyes eljárások jogorvoslatára többféle nevet használnak: fellebbezés, kifogás, panasz, felülvizsgálati kérelem, felszólalás, észrevétel stb.)

büntetések: Megrovás, előmeneteli várakozási idő meghosszabbítása, köztisztviselő előmeneteli rendszerben visszavetése, köztisztviselői juttatás csökkentése vagy megvonása, címtől való megfosztás, vezetői megbízatás visszavonása, köztisztviselő hivatalvesztése, közalkalmazott elbocsátása.

A büntetőeljárás az azzal szorosan összefonódó fogalom, a büntető eljárásjog útján határozható meg: a büntető eljárásjog az a jogág (jogterület), amely a tág értelemben felfogott büntetőjog körében helyezkedik el, és amely többek között szabályozza: a bűncselekmény és a büntetőjogi jogkövetkezmények megállapításának rendjét; azt, hogy büntetőeljárás mely okok és feltételek alapján indítható; az eljárásnak melyek a szakaszai, a hatóságok és magánszemélyek milyen eljárási cselekményeket jogosultak és köteles elvégezni; az eljárásban milyen határozatok hozhatók; és milyen esetleges jogorvoslatok vehetők igénybe

 

A jog állami kényszereszközökkel kikényszeríthető általános magatartási szabály.

Jogrendszer: egy adott állam tételes jogszabályainak összessége

Jogforrások:

¨ Alkotmány

¨ Törvények (Országgyűlés alkotja)

¨ Kormányrendeletek

¨ Miniszterelnöki, miniszteri rendeletek, MNB elnökének rendelete

¨ Önkormányzati rendeletek (csak az ÖK területén hatályos)

 

A polgári ügyekben eljáró bíróságok

I. helyi bíróságok

Első fokon:

– helyi bíróságok

– törvényszékek (régen megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) pl.: olyan vagyonjogi

perekben, amelyeknél a pertárgy értéke meghaladja az ötmillió Ft-ot.

Másodfokon:

– helyi bíróságokhoz tartozó ügyekben: törvényszékek

– megyei bírósághoz tartozó ügyekben az ítélőtábla

– az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Kúria

II. törvényszékek

III. Ítélőtáblák

IV. Kúria

Melyek az igazságszolgáltatás alapelvei?

1. A bírói függetlenség elve: nagyon szigorú alkalmassági feltételnek kell megfelelnie annak, aki bíró szeretne lenni, és pályája során például nem vállalhat semmilyen politikai tisztséget.(…) a bírók e tisztségüktől csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében mozdíthatók el, megbízatásuk az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szól. A bírókat mentelmi jog illeti meg.

2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve: A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.

3. Az igazságszolgáltatás egységének elve azt jelenti (…) a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak.

4. A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve: (…) a bírák nem egyedül, hanem tanácsban, ítélkeznek.

5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve:(…)a tárgyalásokat bárki megtekintheti.

6. Az anyanyelv használatának elve

7. Az ártatlanság vélelmének elve: senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg

a bíróság, jogerős határozatban meg nem állapította azt.

8. A védelem joga (…) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. Szabadon választhat ügyvédet, de ha nem él ezzel a lehetőséggel, akkor kötelező jelleggel hivatalból rendelnek ki számára egy védőt.

9. A jogorvoslati jogosultság elve: bárkinek lehetősége van jogorvoslattal élni (vagyis, kérni, hogy az adott ügyet vizsgálják meg még egyszer)

10. A tisztességes eljárás elve: mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság, ésszerű határidő keretében, tisztességes eljárás keretében bírálja el.

A büntetési nemek

Főbüntetések :

Szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés (Btk.40-52.§§)

Mellékbüntetések:

Közügyektől, foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, kitiltás,

kiutasítás, pénzmellékbüntetés

 

A fogvatartás Magyarországon elítéltenként körülbelül kétmillió forintjába

kerül a költségvetésnek. Fejenként és évente. Ebből a pénzből három

munkanélkülit lehetne minimálbéren foglalkoztatni. Az Egyesült Államokban

egy elítéltre többet kell költeni, mintha a legdrágább és legjobb amerikai

egyetemre járatnák teljes tandíjjal. Ezek a költségek bizonyos

aggályokat keltenek a börtönbüntetés ésszerűségével kapcsolatban. S

ezek a kétségek csak fokozódnak, ha meggondoljuk, hogy a börtönből

kikerülők jelentős része megmarad a bűnözői pályán. A betöréses

bűncselekmények elkövetőinek kétharmada bűnismétlő, harminc százaléka

visszaeső.

 

Bírósági eljárás szereplői és főbb szakaszai:

A bíróságok az igazságszolgáltatást gyakorló, más hatalmi ágaktól független, politikailag és világnézetileg semleges, önálló hatóságok. A bíróságok védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait, ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét és büntetik a bűncselekmények elkövetőit.A bíróságok feladatait a bírók és egyéb bírósági alkalmazottak látják el. A bírókat a köztársasági elnök nevezi ki határozatlan időre, és adott esetben ő is menti őket fel. A bírák kinevezésének feltétele a büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga, legalább három év joggyakorlat és legalább egy év bírósági titkárként, ügyvédként, közjegyzőként stb.A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el. A legmagasabb szintű bíróság Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság (2012. január 1-jétől: Kúria), amely biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységességét az ítélőtáblákon, a megyei bíróságokon, a munkaügyi bíróságokon és a helyi bíróságokon. Jóllehet a bíróságok szintjei hierarchikus jelleget

mutatnak, a bírói függetlenség elve szerint nincs köztük alá- és fölérendeltségi viszony.

A bírósági eljárás:

Első szakasza (1), a keresetindítási szakasz, az eljárási cselekménnyel, a keresetlevél benyújtásával, vagy jegyzőkönyvbe mondásával kezdődik. Ezután a bíróság feladata a tárgyalás előkészítése. Kettős célja a tárgyalás elindítása, és eredményességének biztosítása.A keresetlevelet, a per kezdőiratát, a per bíróságánál kell benyújtani, egyel több példányban, mint az érdekelt felek száma. Ebben kell feltüntetni az eljáró bíróságot, a felek, és képviselőik nevét, perbeli állásukat, lakhelyüket, az érvényesíteni kívánt jog megnevezését, és az annak alapul szolgáló tényeket és bizonyítékokat.Az ezt követő a tárgyalási szakasz (2), valamennyi polgári peres eljárás legfontosabb szakasza. Célja a jogvita eldöntéséhez szükséges körülmények tisztázása, a valós tényállás felderítése, és ez alapján az ítélethozatal.Ez a szakasz csak az első tárgyalástól a tárgyalások berekesztéséig tart. A tárgyalást a tanácselnök vagy egyesbíró vezeti, és ő gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról.A tárgyalási szakasz a tárgyalás megnyitásával kezdődik, ide tartozik a peres felek megnevezése, és a per tárgyának megjelölése. Ezt követi a megidézett felek illetve képviselőik számbavétele. A felek ezt követően előadják álláspontjukat, és megteszik jognyilatkozataikat, majd lefolytatják a bizonyítási eljárást.Ezt követi a tárgyalás berekesztése, és megtörténik az ítélethozatal. Ezzel a döntéssel az eljárás befejeződik.Innentől lehetőség nyílik a fellebbezési szakasz (3.) ra, amelyben az egyik fél, vagy a nem jogerős ítélet megtámadására jogosult személy fellebbezhet. Ennek célja, hogy a másodfokú bíróság ellenőrizze az ítélet törvényességét, és megalapozottságát. Másodfokon is van lehetőség fellebbezésre, azonban a legfelsőbb bíróság ítélete ellen nincs erre lehetőség.Ezt követheti a felülvizsgálati szakasz (4.), amelyre akkor kerül sor, ha a jogerős ítélettel szemben perújítási-, illetve felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be. Ez kizárólag jogerős bírósági ítélet, vagy meghagyás esetén lehetséges. A perújítási kérelem az ítélet jogerőre lépésétől számított hat hónapon belül nyújtható be, és a bíróságnál csak egyszer kérhető.Az eljárás záró szakasza a végrehajtási szakasz. Ez a jogerős határozatban foglalt rendelkezések állami kényszer útján történő megvalósulását szolgálja. Ez a jog érvényre juttatásának szakasza.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.