Fogalmak:
jogegyenlőség: Az alapvető emberi és állampolgári jogok mindenkit egyenlő mértékben megillető jellege, a törvény előtti egyenlőség joga és az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő jog. A jogegyenlőség alkotmányos alapelve tiltja a hátrányos megkülönböztetést a jogi normák megalkotása és alkalmazása során.
jogorvoslat: Minden olyan kérelem, amely egy jogszabály alapján hozott döntés megváltoztatására irányul. (Elnevezése szerint a jogszabályok az egyes eljárások jogorvoslatára többféle nevet használnak: fellebbezés, kifogás, panasz, felülvizsgálati kérelem, felszólalás, észrevétel stb.)
büntetések: Megrovás, előmeneteli várakozási idő meghosszabbítása, köztisztviselő előmeneteli rendszerben visszavetése, köztisztviselői juttatás csökkentése vagy megvonása, címtől való megfosztás, vezetői megbízatás visszavonása, köztisztviselő hivatalvesztése, közalkalmazott elbocsátása.
A büntetőeljárás az azzal szorosan összefonódó fogalom, a büntető eljárásjog útján határozható meg: a büntető eljárásjog az a jogág (jogterület), amely a tág értelemben felfogott büntetőjog körében helyezkedik el, és amely többek között szabályozza: a bűncselekmény és a büntetőjogi jogkövetkezmények megállapításának rendjét; azt, hogy büntetőeljárás mely okok és feltételek alapján indítható; az eljárásnak melyek a szakaszai, a hatóságok és magánszemélyek milyen eljárási cselekményeket jogosultak és köteles elvégezni; az eljárásban milyen határozatok hozhatók; és milyen esetleges jogorvoslatok vehetők igénybe
A jog állami kényszereszközökkel kikényszeríthető általános magatartási szabály.
Jogrendszer: egy adott állam tételes jogszabályainak összessége
Jogforrások:
¨ Alkotmány
¨ Törvények (Országgyűlés alkotja)
¨ Kormányrendeletek
¨ Miniszterelnöki, miniszteri rendeletek, MNB elnökének rendelete
¨ Önkormányzati rendeletek (csak az ÖK területén hatályos)
A polgári ügyekben eljáró bíróságok
I. helyi bíróságok
Első fokon:
– helyi bíróságok
– törvényszékek (régen megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) pl.: olyan vagyonjogi
perekben, amelyeknél a pertárgy értéke meghaladja az ötmillió Ft-ot.
Másodfokon:
– helyi bíróságokhoz tartozó ügyekben: törvényszékek
– megyei bírósághoz tartozó ügyekben az ítélőtábla
– az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Kúria
II. törvényszékek
III. Ítélőtáblák
IV. Kúria
Melyek az igazságszolgáltatás alapelvei?
1. A bírói függetlenség elve: nagyon szigorú alkalmassági feltételnek kell megfelelnie annak, aki bíró szeretne lenni, és pályája során például nem vállalhat semmilyen politikai tisztséget.(…) a bírók e tisztségüktől csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében mozdíthatók el, megbízatásuk az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szól. A bírókat mentelmi jog illeti meg.
2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve: A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.
3. Az igazságszolgáltatás egységének elve azt jelenti (…) a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak.
4. A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve: (…) a bírák nem egyedül, hanem tanácsban, ítélkeznek.
5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve:(…)a tárgyalásokat bárki megtekintheti.
6. Az anyanyelv használatának elve
7. Az ártatlanság vélelmének elve: senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg
a bíróság, jogerős határozatban meg nem állapította azt.
8. A védelem joga (…) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. Szabadon választhat ügyvédet, de ha nem él ezzel a lehetőséggel, akkor kötelező jelleggel hivatalból rendelnek ki számára egy védőt.
9. A jogorvoslati jogosultság elve: bárkinek lehetősége van jogorvoslattal élni (vagyis, kérni, hogy az adott ügyet vizsgálják meg még egyszer)
10. A tisztességes eljárás elve: mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság, ésszerű határidő keretében, tisztességes eljárás keretében bírálja el.
A büntetési nemek
Főbüntetések :
Szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés (Btk.40-52.§§)
Mellékbüntetések:
Közügyektől, foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, kitiltás,
kiutasítás, pénzmellékbüntetés
A fogvatartás Magyarországon elítéltenként körülbelül kétmillió forintjába
kerül a költségvetésnek. Fejenként és évente. Ebből a pénzből három
munkanélkülit lehetne minimálbéren foglalkoztatni. Az Egyesült Államokban
egy elítéltre többet kell költeni, mintha a legdrágább és legjobb amerikai
egyetemre járatnák teljes tandíjjal. Ezek a költségek bizonyos
aggályokat keltenek a börtönbüntetés ésszerűségével kapcsolatban. S
ezek a kétségek csak fokozódnak, ha meggondoljuk, hogy a börtönből
kikerülők jelentős része megmarad a bűnözői pályán. A betöréses
bűncselekmények elkövetőinek kétharmada bűnismétlő, harminc százaléka
visszaeső.
Bírósági eljárás szereplői és főbb szakaszai:
A bíróságok az igazságszolgáltatást gyakorló, más hatalmi ágaktól független, politikailag és világnézetileg semleges, önálló hatóságok. A bíróságok védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait, ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét és büntetik a bűncselekmények elkövetőit.A bíróságok feladatait a bírók és egyéb bírósági alkalmazottak látják el. A bírókat a köztársasági elnök nevezi ki határozatlan időre, és adott esetben ő is menti őket fel. A bírák kinevezésének feltétele a büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga, legalább három év joggyakorlat és legalább egy év bírósági titkárként, ügyvédként, közjegyzőként stb.A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el. A legmagasabb szintű bíróság Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság (2012. január 1-jétől: Kúria), amely biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységességét az ítélőtáblákon, a megyei bíróságokon, a munkaügyi bíróságokon és a helyi bíróságokon. Jóllehet a bíróságok szintjei hierarchikus jelleget
mutatnak, a bírói függetlenség elve szerint nincs köztük alá- és fölérendeltségi viszony.
A bírósági eljárás:
Első szakasza (1), a keresetindítási szakasz, az eljárási cselekménnyel, a keresetlevél benyújtásával, vagy jegyzőkönyvbe mondásával kezdődik. Ezután a bíróság feladata a tárgyalás előkészítése. Kettős célja a tárgyalás elindítása, és eredményességének biztosítása.A keresetlevelet, a per kezdőiratát, a per bíróságánál kell benyújtani, egyel több példányban, mint az érdekelt felek száma. Ebben kell feltüntetni az eljáró bíróságot, a felek, és képviselőik nevét, perbeli állásukat, lakhelyüket, az érvényesíteni kívánt jog megnevezését, és az annak alapul szolgáló tényeket és bizonyítékokat.Az ezt követő a tárgyalási szakasz (2), valamennyi polgári peres eljárás legfontosabb szakasza. Célja a jogvita eldöntéséhez szükséges körülmények tisztázása, a valós tényállás felderítése, és ez alapján az ítélethozatal.Ez a szakasz csak az első tárgyalástól a tárgyalások berekesztéséig tart. A tárgyalást a tanácselnök vagy egyesbíró vezeti, és ő gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról.A tárgyalási szakasz a tárgyalás megnyitásával kezdődik, ide tartozik a peres felek megnevezése, és a per tárgyának megjelölése. Ezt követi a megidézett felek illetve képviselőik számbavétele. A felek ezt követően előadják álláspontjukat, és megteszik jognyilatkozataikat, majd lefolytatják a bizonyítási eljárást.Ezt követi a tárgyalás berekesztése, és megtörténik az ítélethozatal. Ezzel a döntéssel az eljárás befejeződik.Innentől lehetőség nyílik a fellebbezési szakasz (3.) ra, amelyben az egyik fél, vagy a nem jogerős ítélet megtámadására jogosult személy fellebbezhet. Ennek célja, hogy a másodfokú bíróság ellenőrizze az ítélet törvényességét, és megalapozottságát. Másodfokon is van lehetőség fellebbezésre, azonban a legfelsőbb bíróság ítélete ellen nincs erre lehetőség.Ezt követheti a felülvizsgálati szakasz (4.), amelyre akkor kerül sor, ha a jogerős ítélettel szemben perújítási-, illetve felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be. Ez kizárólag jogerős bírósági ítélet, vagy meghagyás esetén lehetséges. A perújítási kérelem az ítélet jogerőre lépésétől számított hat hónapon belül nyújtható be, és a bíróságnál csak egyszer kérhető.Az eljárás záró szakasza a végrehajtási szakasz. Ez a jogerős határozatban foglalt rendelkezések állami kényszer útján történő megvalósulását szolgálja. Ez a jog érvényre juttatásának szakasza.