A krízis a görög eredetű szóból eredeztethető, melynek jelentése válság vagy fordulat.
Erik Erikson: megkülönböztet fejlődési és akcidentális krízist, az előbbiek hosszabb időszakok, melyek a fejlődéshez szükséges, természetes változásokat jelentik, például a serdülőkori krízis, életközép-krízis, időskori krízis. Az akcidentális krízis esetleges, egy váratlan, hirtelen megjelenő életesemény következtében alakul ki, bármely életszakaszban előfordulhat, ilyen például egy közeli családtag elvesztése, válás, baleset stb.
A krízismátrix elmélete Jacobson nevéhez fűződik, mely szerint a fejlődési és az akcidentális krízis egyidejűleg jelentkezhet, előfordulhatnak néhány hónaptól néhány évig terjedő időszakok, mely során az egyént nagyobb valószínűséggel érik fenyegetett helyzetek, melyek a szokásosnál sebezhetőbbé acobson a krízis lefolyását hat-nyolc hetes időtartamban határozta meg. A krízis időszaka a kiváltó hatással kezdődik, mely perceket, esetleg órákat vesz igénybe, a megrettenés és a nyugtalanság szakasza napokig tart, az alkalmazkodás időszaka hetekig húzódó folyamat, majd az egyensúly helyreállása következik hónapok alatt.
Az akcidentális krízisek legfőbb oka a tárgyvesztés, melynek Averill három stádiumát különbözteti meg, a sokk stádiumát, a tárgyvesztés tudatosítását és a felépülés szakaszát. Az első időszakot bénultság, a veszteség tagadása, a valóság elutasítása jellemzi, az egyén szenvedése és dühe időnként kifejeződik. A tárgyvesztés tudatosításakor közöny, reménytelenség, kétségbeesés, a mindennapi feladatok megoldásának képtelensége és szomatikus panaszok megjelenése jellemző. A harmadik szakaszban a tünetek megszűnnek, a lelki egyensúly helyreállását új tárgykapcsolatok kialakulása követi. teszik, esélyes újabb krízis kialakulása.
A krízisben lévő egyén az adott problémára, azon belül is egy-egy apró részletre fókuszál, sokat tud helyzetéről, azonban ismereteit képtelen strukturálni, keresi a megoldást, de elgyötört, szorongó, érzelmeit nehezen kontrollálja, impulzív. A tájékozódó megnyilvánulások, attitűdök megszokott rendszere felborul, megszűnik az egyén önmagára vonatkozó jövőképe. Munkavégzése alacsony hatásfokú, a mindennapos rutintevékenységek is nehézkessé válnak, regressziót tükrözhetnek. A krízisben lévő kapcsolatrendszere megváltozik, embertársainak megítélése a tőlük kapott segítségtől, támogatástól függ. Az egyén fokozottan befolyásolhatóvá válik, függőség-igénye jelentős, „kapaszkodik” a segítőbe, mély regresszióba süllyed. A krízis egyúttal a kommunikáció válsága is, az egyén az egyensúlyi állapottól eltérő módon közöl, fokozottan használ utalásokat, szimbólumokat, környezete nehezebben értheti meg, melynek következtében elszigetelődése fokozódik.
A krízis lehetséges kimenetele a megoldás, a kompromisszum, az ineffektív megoldás és az összeomlás.
A krízis megoldása a legkedvezőbb kimenetel, a kiváltó tényező spontán elhárul vagy a személyiség illetve környezete külső erőforrások mozgósításával megoldja a helyzetet. Ez esetben a krízis gazdagítja a problémamegoldó stratégiák repertoárját, megerősíti a személyiséget, mely a korábbinál magasabb fejlődési szintre léphet. Az egyensúlyi állapot ismételt elérése, a személyiség krízis következtében megvalósuló érésekor kreatív krízisről beszél a szakirodalom.
Kompromisszum esetén az egyén alkalmazkodik egy számára korábban elfogadhatatlan élethelyzethez, melynek értékeivel nem képes azonosulni, ezért a krízisállapot újra kialakulhat az ismétlődő döntéskényszer következtében.
Az ineffektív megoldások közé sorolhatók a pszichoszomatikus betegségek, az alkoholizmus és a kábítószerfüggőség, melyet Kézdi prolongált szuicidiumnak nevez, mert az egyén a tartós szerhasználat közben tisztában van függőségének halált okozó voltával.
Az összeomlás két fő típusa a pszichózis és az öngyilkosság.
KRÍZISINTERVENCIÓ
A problémahelyzet akkor vezet krízishez, ha az egyensúlyi tényezők közül egy vagy több
nem megfelelő, így:
1) Inadekvát a probléma észlelése
2) Inadekvát a támogató szociális hálózat
3) Inadekvátak a probléma feldolgozási módok
Krízisállapot
A krízis külső események hatására kialakult, lélektanilag kritikus állapot. A veszélyeztető
helyzet nem elkerülhető, kénytelen szembenézni vele. Szokásos problémamegoldó eszközei
elégtelenek. A személy számára kitüntetett fontosságú, minden figyelme, erőfeszítése erre
irányul.
(Az egészséges, ép lelkű ember is nap mint nap kerülhet nehéz helyzetbe. A
személyiség védekezik, (én-védő mechanizmusok) de erői, energiái kimerülhetnek, és
átmeneti kóros tünetek léphetnek fel.)
A gondozónak tisztában kell lennie a krízis által okozott lélektani állapottal, valamint az arra
utaló tünet együttesekkel.
A krízishelyzetben az egyén nagy feszültség alatt van, és közvetett vagy közvetlen
módon veszélyben is lehet.
A krízis felismerése
Tünetek:
1. Depresszió, szorongás apátia
2. Alvászavar
3. Alkohol és drogfogyasztás, evészavar
4. Alkalmazkodási zavar, kapcsolati élet zavarai, impulzus kontroll zavara
5. Krónikus fáradtság szindróma, tanulási-, figyelemzavar
6. Kiégési szindróma (burn-out)
7. A krízis helyzet maga
Ezek a tünetek figyelmeztetnek, a krízis kialakulásának lehetőségére. Ezekre fel kell
figyelni, és minden lehetséges eszközzel elhárítani a krízis kialakulását.
A krízis kialakulását tekintve egy folyamat, ami több szakaszra bontható, minden
szakaszban van lehetőség a megoldásra.
2. – társadalmi krízis
– csoport krízis
– egyéni krízis
3. – fejlődést elősegítő krízis
– fejlődést gátló , blokkoló krízis
A tünetek és a krízis helyzetet kiváltó okok együttes megjelenése esetén, ha a krízis már
kialakult, azonnali beavatkozásra van szükség. Ebben az esetben fontos az időfaktor,
vagyis a gyors beavatkozás az intervenció.
A krízisintervenció hatékony és gyors beavatkozás. Minden szükséges intézkedést,
beavatkozást tartalmaz a szociális és pszichés állapot javítására. A személyiség ekkor eléggé
befolyásolható. Vigyázni kell a tanácsadással, a döntéseket nem a segítőnek kell
meghoznia. A tanácsadást krízishelyzetben, szakemberre kell bíznunk
Célja: a veszélyhelyzet elhárítása, a lelki egyensúly visszaállítása.
Lényege azaz elv, miszerint a krízis kialakulásához vezető probléma
megoldása, megoldja magát a krízisállapotot is. Ezért a krízisintervenció a
problémára koncentrál.
A krízisintervenció folyamata, lépései
Mindig problémára fókuszáltan tervezzük.
A kliensnek azt kell sugallni, hogy a képes önállóan boldogulni. (átmenetileg kerül bajba, de
egy kis segítséggel el tud jutni a megfelelő megoldáshoz)
1. Az ideiglenes megnyugvás megtalálása – feszültségcsökkentés.
◦ A közvetlen katasztrófa elhárítása
◦ Támasz nyújtása
◦ Az érzelmi realitás megőrzése és képviselete
2. Aktív beavatkozás – – akcióirányultság,
▪ Beszűkülés tágítása – kapcsolat kialakítása (torzítva érzékel), egyéb fontos
személyek, értékek figyelembe vétele, a bénult tehetetlen egyén „mozgásba
hozása”.
▪ Alternatíva választás – feladat megoldása
• Specialistához fordulás
• A szűkebb környezet válságának kezelése – az egyén válsága kihat a
környezetére is, vagy okozhatja maga a környezet (pl.: túlzott elvárások)
• Mozgósítás – mindenki aki segíthet a beszűkülés oldásában, támaszt adhat.
▪ Lezárás és követés
A krízisintervenció során is a szociális munkaformák lépéseit kell követni
• helyzetfelismerés, helyzetfelmérés, helyzetelemzés, ténymegállapítás
• lehetőségek, erőforrások számbavétele
• megoldási alternatíva választása
Információforrások
• kérdóív
• szóbeli közlések
• nonverbális közlések
• a kliens közvetlen környezetének megfigyelése
• a kliens tágabb (egyéb) környezetének megfigyelése – természetes támaszok
• pszichológiai tesztek
Megegyezés és szerződéskötés tartalma
• Megvalósítható célok megfogalmazása
• résztvevők feladatát – kliens és közreműködők
• beavatkozásokat és módszereket
• a találkozások számát, idejét
• az ellenőrzés módját
• egyéb szükséges szabályokat – a szerződés módosítását
FIGYELEM!
Közvetlen veszély, veszélyeztetés esetén sürgősségi beavatkozás szükséges, amikor is a
veszély elhárítása az elsődleges feladat! (A haladéktalan közbelépés elsődlegessége miatt
nincs mód előzetes felmérésre, szerződésekre, interjúkra. Kizárólag életveszély és gyermek
súlyos veszélyeztetése esetén alkalmazható eljárás.)
A krízisintervencióval foglalkozó szakembernek jól kell ismernie a közösségi segélyforrásokat,
azok rendszerét, működését és a rendszeren belüli kulcsembereket.