Társadalomismeret érettségi

Ismertesse a krízis fogalmát és fajtáit, megoldási módokat, krízisintervenció szerepét a szociális munkában.

A krízis a görög eredetű szóból eredeztethető, melynek jelentése válság vagy fordulat.

Erik Erikson: megkülönböztet fejlődési és akcidentális krízist, az előbbiek hosszabb időszakok, melyek a fejlődéshez szükséges, természetes változásokat jelentik, például a serdülőkori krízis, életközép-krízis, időskori krízis. Az akcidentális krízis esetleges, egy váratlan, hirtelen megjelenő életesemény következtében alakul ki, bármely életszakaszban előfordulhat, ilyen például egy közeli családtag elvesztése, válás, baleset stb.

A krízismátrix elmélete Jacobson nevéhez fűződik, mely szerint a fejlődési és az akcidentális krízis egyidejűleg jelentkezhet, előfordulhatnak néhány hónaptól néhány évig terjedő időszakok, mely során az egyént nagyobb valószínűséggel érik fenyegetett helyzetek, melyek a szokásosnál sebezhetőbbé acobson a krízis lefolyását hat-nyolc hetes időtartamban határozta meg. A krízis időszaka a kiváltó hatással kezdődik, mely perceket, esetleg órákat vesz igénybe, a megrettenés és a nyugtalanság szakasza napokig tart, az alkalmazkodás időszaka hetekig húzódó folyamat, majd az egyensúly helyreállása következik hónapok alatt.

Az akcidentális krízisek legfőbb oka a tárgyvesztés, melynek Averill három stádiumát különbözteti meg, a sokk stádiumát, a tárgyvesztés tudatosítását és a felépülés szakaszát. Az első időszakot bénultság, a veszteség tagadása, a valóság elutasítása jellemzi, az egyén szenvedése és dühe időnként kifejeződik. A tárgyvesztés tudatosításakor közöny, reménytelenség, kétségbeesés, a mindennapi feladatok megoldásának képtelensége és szomatikus panaszok megjelenése jellemző. A harmadik szakaszban a tünetek megszűnnek, a lelki egyensúly helyreállását új tárgykapcsolatok kialakulása követi. teszik, esélyes újabb krízis kialakulása.

A krízisben lévő egyén az adott problémára, azon belül is egy-egy apró részletre fókuszál, sokat tud helyzetéről, azonban ismereteit képtelen strukturálni, keresi a megoldást, de elgyötört, szorongó, érzelmeit nehezen kontrollálja, impulzív. A tájékozódó megnyilvánulások, attitűdök megszokott rendszere felborul, megszűnik az egyén önmagára vonatkozó jövőképe. Munkavégzése alacsony hatásfokú, a mindennapos rutintevékenységek is nehézkessé válnak, regressziót tükrözhetnek. A krízisben lévő kapcsolatrendszere megváltozik, embertársainak megítélése a tőlük kapott segítségtől, támogatástól függ. Az egyén fokozottan befolyásolhatóvá válik, függőség-igénye jelentős, „kapaszkodik” a segítőbe, mély regresszióba süllyed. A krízis egyúttal a kommunikáció válsága is, az egyén az egyensúlyi állapottól eltérő módon közöl, fokozottan használ utalásokat, szimbólumokat, környezete nehezebben értheti meg, melynek következtében elszigetelődése fokozódik.

A krízis lehetséges kimenetele a megoldás, a kompromisszum, az ineffektív megoldás és az összeomlás.

A krízis megoldása a legkedvezőbb kimenetel, a kiváltó tényező spontán elhárul vagy a személyiség illetve környezete külső erőforrások mozgósításával megoldja a helyzetet. Ez esetben a krízis gazdagítja a problémamegoldó stratégiák repertoárját, megerősíti a személyiséget, mely a korábbinál magasabb fejlődési szintre léphet. Az egyensúlyi állapot ismételt elérése, a személyiség krízis következtében megvalósuló érésekor kreatív krízisről beszél a szakirodalom.

Kompromisszum esetén az egyén alkalmazkodik egy számára korábban elfogadhatatlan élethelyzethez, melynek értékeivel nem képes azonosulni, ezért a krízisállapot újra kialakulhat az ismétlődő döntéskényszer következtében.

Az ineffektív megoldások közé sorolhatók a pszichoszomatikus betegségek, az alkoholizmus és a kábítószerfüggőség, melyet Kézdi prolongált szuicidiumnak nevez, mert az egyén a tartós szerhasználat közben tisztában van függőségének halált okozó voltával.

Az összeomlás két fő típusa a pszichózis és az öngyilkosság.

KRÍZISINTERVENCIÓ

A problémahelyzet akkor vezet krízishez, ha az egyensúlyi tényezők közül egy vagy több

nem megfelelő, így:

1) Inadekvát a probléma észlelése

2) Inadekvát a támogató szociális hálózat

3) Inadekvátak a probléma feldolgozási módok

Krízisállapot

A krízis külső események hatására kialakult, lélektanilag kritikus állapot. A veszélyeztető

helyzet nem elkerülhető, kénytelen szembenézni vele. Szokásos problémamegoldó eszközei

elégtelenek. A személy számára kitüntetett fontosságú, minden figyelme, erőfeszítése erre

irányul.

(Az egészséges, ép lelkű ember is nap mint nap kerülhet nehéz helyzetbe. A

személyiség védekezik, (én-védő mechanizmusok) de erői, energiái kimerülhetnek, és

átmeneti kóros tünetek léphetnek fel.)

A gondozónak tisztában kell lennie a krízis által okozott lélektani állapottal, valamint az arra

utaló tünet együttesekkel.

A krízishelyzetben az egyén nagy feszültség alatt van, és közvetett vagy közvetlen

módon veszélyben is lehet.

A krízis felismerése

Tünetek:

1. Depresszió, szorongás apátia

2. Alvászavar

3. Alkohol és drogfogyasztás, evészavar

4. Alkalmazkodási zavar, kapcsolati élet zavarai, impulzus kontroll zavara

5. Krónikus fáradtság szindróma, tanulási-, figyelemzavar

6. Kiégési szindróma (burn-out)

7. A krízis helyzet maga

Ezek a tünetek figyelmeztetnek, a krízis kialakulásának lehetőségére. Ezekre fel kell

figyelni, és minden lehetséges eszközzel elhárítani a krízis kialakulását.

A krízis kialakulását tekintve egy folyamat, ami több szakaszra bontható, minden

szakaszban van lehetőség a megoldásra.

2. – társadalmi krízis

– csoport krízis

– egyéni krízis

3. – fejlődést elősegítő krízis

– fejlődést gátló , blokkoló krízis

A tünetek és a krízis helyzetet kiváltó okok együttes megjelenése esetén, ha a krízis már

kialakult, azonnali beavatkozásra van szükség. Ebben az esetben fontos az időfaktor,

vagyis a gyors beavatkozás az intervenció.

A krízisintervenció hatékony és gyors beavatkozás. Minden szükséges intézkedést,

beavatkozást tartalmaz a szociális és pszichés állapot javítására. A személyiség ekkor eléggé

befolyásolható. Vigyázni kell a tanácsadással, a döntéseket nem a segítőnek kell

meghoznia. A tanácsadást krízishelyzetben, szakemberre kell bíznunk

Célja: a veszélyhelyzet elhárítása, a lelki egyensúly visszaállítása.

Lényege azaz elv, miszerint a krízis kialakulásához vezető probléma

megoldása, megoldja magát a krízisállapotot is. Ezért a krízisintervenció a

problémára koncentrál.

A krízisintervenció folyamata, lépései

Mindig problémára fókuszáltan tervezzük.

A kliensnek azt kell sugallni, hogy a képes önállóan boldogulni. (átmenetileg kerül bajba, de

egy kis segítséggel el tud jutni a megfelelő megoldáshoz)

1. Az ideiglenes megnyugvás megtalálása – feszültségcsökkentés.

◦ A közvetlen katasztrófa elhárítása

◦ Támasz nyújtása

◦ Az érzelmi realitás megőrzése és képviselete

2. Aktív beavatkozás – – akcióirányultság,

▪ Beszűkülés tágítása – kapcsolat kialakítása (torzítva érzékel), egyéb fontos

személyek, értékek figyelembe vétele, a bénult tehetetlen egyén “mozgásba

hozása”.

▪ Alternatíva választás – feladat megoldása

• Specialistához fordulás

• A szűkebb környezet válságának kezelése – az egyén válsága kihat a

környezetére is, vagy okozhatja maga a környezet (pl.: túlzott elvárások)

• Mozgósítás – mindenki aki segíthet a beszűkülés oldásában, támaszt adhat.

▪ Lezárás és követés

A krízisintervenció során is a szociális munkaformák lépéseit kell követni

• helyzetfelismerés, helyzetfelmérés, helyzetelemzés, ténymegállapítás

• lehetőségek, erőforrások számbavétele

• megoldási alternatíva választása

Információforrások

• kérdóív

• szóbeli közlések

• nonverbális közlések

• a kliens közvetlen környezetének megfigyelése

• a kliens tágabb (egyéb) környezetének megfigyelése – természetes támaszok

• pszichológiai tesztek

Megegyezés és szerződéskötés tartalma

• Megvalósítható célok megfogalmazása

• résztvevők feladatát – kliens és közreműködők

• beavatkozásokat és módszereket

• a találkozások számát, idejét

• az ellenőrzés módját

• egyéb szükséges szabályokat – a szerződés módosítását

FIGYELEM!

Közvetlen veszély, veszélyeztetés esetén sürgősségi beavatkozás szükséges, amikor is a

veszély elhárítása az elsődleges feladat! (A haladéktalan közbelépés elsődlegessége miatt

nincs mód előzetes felmérésre, szerződésekre, interjúkra. Kizárólag életveszély és gyermek

súlyos veszélyeztetése esetén alkalmazható eljárás.)

A krízisintervencióval foglalkozó szakembernek jól kell ismernie a közösségi segélyforrásokat,

azok rendszerét, működését és a rendszeren belüli kulcsembereket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük