Társadalomismeret érettségi

A szabadság, az egyenlőség és a jólét jellemzőinek változása

  1. A szabadság

    • történelmi változások

        • a polgári társadalom előtt

            • nem volt mai értelemben vett egyéni szabadság

            • a liberalizmus eszméjével együtt alakultak ki az egyéni szabadságjogok

            • egyéni szabadság sérülhetett — pl. jobbágyok helyzete, rabszolgatartás

        • a liberalizmus és a polgári társadalom kialakulása

            • az egyén lemond a szabadságáról átruházza a hatalomra így azok jobban biztosítva vannak, érvényesülnek—> társadalmi szerződés

            • a szabadság eszméje ekkor alakult ki

            • gyakorlatban nem mindenhol valósul meg — pl. Magyarországon jobbágyság 1848-ig, és még utána is

        • a modern, jóléti társadalomban

            • a liberalizmus és a szabadság eszméje teljesen és általánosan beépül a politikába

            • külső nyomás, megfelelés a (jóléti) társadalom elvárásainak, az együttélés szabályainak nincs teljes, feltétel nélküli szabadság

            • a magatartási szabályrendszerek (norma, jog) betartása a megszegése büntetendő a szabályvesztés a legsúlyosabb büntetés

  1. Az egyenlőség

    • egy optimális társadalomban nem az egyenlőség, hanem az esélyegyenlőség a cél

    • történelmi változások

        • a polgári társadalom előtt

            • a polgárosodás előtt teljes vagyoni és jogi egyenlőtlenség volt a társadalmakban

            • rendek, társadalmi csoportok különbségei — pl. jobbágyok helyzete, nemesi kiváltságok

            • faji megkülönböztetés — pl. fekete rabszolgák

            • nem ismerték el az esélyegyenlősítés fontosságát

        • a liberalizmus és a polgári társadalom kialakulása

            • megjelnik a szabadság eszméje fontos az esélyegyenlőség jogi egyenlőség

            • a vagyoni egyenlőség nem szolgálja a teljes társadalom érdekét, de mindenkinek megvannak a jogai és eszközei a feltörekvéshez, vagyoni előmenetelhez

        • a kommunista berendezkedések

            • teljes jogi és vagyoni egyenlőség csak ez biztosítja az igazságosságot

            • a társadalmi különbségek, a társadalmi elit megvetése, felszámolása

            • gyakorlatban nem ilyen tiszta a megvalósulás a történelem során a demokratikus, kommunista eszmék átcsaptak totális diktatúrákba — pl. szovjet típusú rendszerek a vagyoni egyenlőség megvalósulhat, de a személyes szabadság sérül

        • a modern, jóléti állam

            • az egyenlőség megeremtéséhez gyakorlatban szükség van az államra

            • cél az általános esélyegyenlőség megteremtése ennek érdekében jogbiztonság, szociális juttatások

            • a vagyoni egyenlőség nem cél demokratikus eszközökkel megvalósíthatatlan

            • Nyugat-Európához viszonyítva Magyarországon nem valósul meg széleskörűen az esélyegyenlőség

            • az oktatás optimális helyzetben a társadalmi különbségek csökkentését szolgálná —ez nem teljesen valósul meg — pl. Magyarországon (részben az oktatás rendszeréből adódóan) sokszor növeli a különbségeket

            • a technológiai fejlődés

                • általánosan növeli a hozzáférhetőséget ezzel csökkenti az elszigeteltségből adódó hátrányokat

                • viszont növeli a strukturális munkanélküliséget

                • a legszegényebb régiókba nem, vagy késve jut el a fejlett technológia, infrastruktúra még jobban leszakadnak

  1. A jólét

    • a jólét hozzávetőleges, relatív csak összehasonlítással lehet megállapítani

    • mérése pl. a fogyasztás mértéke vagy az életszínvonal minősége alapján

    • történelmi változások

        • a jólét fogalma a második világháború után jelenik meg, az 1960-70-es években működik a legfenntarthatóbban

            • általánossá válik a létszükségleteken túlmenő fogyasztás nagy tömegeknek most lesz először elkölthető felesleges pénze

                • hosszabb távú befektetések — pl. részvényvásárlás

                • szolgáltatások — pl. utazás

                • tartós fogyasztási cikkek — pl. hűtőszekrény, autó

                • megtakarítás

            • megnő az állami beavatkozás szerepe — keynesiánus gazdaságpolitka szociális juttatások keresletnövelés

            • középrétegesedés szegényebb rétegek felemelkedése, hajléktalanság csökkenése általánossá válik a társadalmi jólét

    • a jólét változása a technológiai fejlődés hatására ld. 21. témakör

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.