Társadalomismeret érettségi

Magyarország állam és közigazgatásának intézményrendszere

  1. A magyar politikai rendszer

    • államforma

        • köztársaság a hatalom:

                  • megosztott

                  • kollektív alapokon áll legfőbb forrása a nép

                  • időhöz kötött

            • parlamentáris köztársaság (kancellári (=miniszterelnöki)) típusú

                • miniszterelnök

                  • a végrehajtó hatalom (=komrány) feje

                  • a kormány függ a miniszterelnöktől

                  • leválthat kormánytagokat

        • egyközpontú: egy parlament és egy kormány működik

        • tagolás: vertikális és horizontális területi és hierarchikus egyszerre

        • alapelv: a hatalom megosztottságának elve

            • törvényhozás: parlament Országgyűlés

            • végrehajtás: kormány

            • igazságszolgáltatás: bíróság

    • a törvényhozó hatalom: Országgyűlés

        • Magyarország legfőbb népképviseleti szerve

        • létrejötte: választások útján

            • általános, titkos, egyenlő

            • vegyes választási rendszer

                • egyéni választókerületek a jelöléshez legalább 1000 kopogtatócédula (választópolgár ajánlása) szükséges

                • országos lista pártlista vagy nemzetiségi lista — 5% os küszöb: az a párt, amelyik nem éri el az 5%-ot, nem kap országgyűlési mandátumot

        • feladatok (az Alaptörvényben rögzítve):

            • az Alaptörvény elfogadása

            • törvények megalkotása

            • köztársasági elnök, miniszterelnök, Alkotmánybíróság tagjai, ombudsman, stb. megválasztása

            • a költségvetés elfogadása és végrehajtásának felügyelete

            • a kormány tevékenységének ellenőrzése

            • parlamenti ellenőrzés

                • ennek további ellenőrző szervei

                  • Állami Számvevőszék: költségvetés, közpénzek felhasználásának elelnőrzése; az országgyűlésnek alárendelve

                  • az ombudsman intézménye

        • szervezet és működés:

            • tisztségviselők: házelnök (kormánypárti), alelnök, jegyzők

            • frakciók = képviselői csoportok összehangolt tevékenység

                • megalakításuk alkotmányos kötelezettség

                • egy frakcióhoz ugyanazon párt képviselői tartozhatnak

                • egy pártnak egy frakciója lehet

                • céljuk: pártpluralizmus; több felszólalási lehetőség

            • szakbizottságok

                • vegyes összetétel, de kormánypárti többség

                • illik ellenzéki elnököt kinevezni

                • itt folyik az igazi szakmunka

                • tárgyalás törvényjavaslat az országgyűlés elé

            • képviselők

                • szabad mandátum: tevékenység a köz érdekében nem utasíthatók

                • mentelmi jog: sérthetetlenség letartóztatással szemben

                • örök mentesség a képviselői tevékenységre

            • ülések

                • plenáris ülés: teljes ülés, nyilvánosság

                • bizottsági ülés: valós munka

    • végrehajtó hatalom: kormány

        • a kormány a közigazgatás legfőbb irányírója az országgyűlés által hozott döntéseket végrehajta, a programban tett célkitűzéseit megvalósítja

        • felelős a parlamentnek = országgyűlésnek

        • létrejötte: választások a köztársasági elnök felkéri a győztes párt elnökét a kormányalakításra miniszterelnök: összeállítja a kormányprogramot az országgyűlés megszavazza miniszterelnök: kormányt alakít

        • tagjai:

            • miniszterelnök: a kormány képviselete, felelősség, kérhet bizalmi szavazást, a kormány benyújthat ellene bizatlmatlansági indítványt

            • miniszterek: szakterület jogszabályjavaslatok, programpontok végrehajtása

            • párton kívüli szakemberek

        • fő feladatai (az Alaptörvényben rögzívte):

            • kormányzati tevékenyég végzése

            • a közigazgatás irányítása

    • igazságszolgáltatás: bíróságld. 5. témakör

    • a politikai rendszer független résztvevői

        • köztársasági elnök = államfő

            • az országgyűlés 5 évre választja

            • kezdeményezhet törvényt, népszavazást

            • különleges jogrendet érintő döntéseket hoz

            • kinevezi a minisztereket, az MNB elnökét és alelnökeit, az egyetemi rektorokat, a tábornokokat, (a miniszterelnököt, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt és az ombudsmant)

            • aláírja, alkotmányellenesség gyanúja esetén az Alkotmánybírósághoz küldi, megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek az elfogadott törvényeket

        • Magyar Nemzeti Bank — ld. gazdasági ismeretek témakör

            • a kétszintű bankrendszerben a jegybank

            • a monetáris politika irányítója

            • biztosítja az ország rendszerének stabilitását jegybanki alapkamat

        • média

            • önálló hatalmi ág

            • részben a kormánypárt, részben az ellenzék kezében, részben magánkézben

        • politikai csoportok, érdekvédelmi szakszerveztetek

        • civil szervezetek

            • önkéntes, a kormánytól független társulatok

            • nincs állami funkciójuk, de politikai funkciót vállalhatnak a helyi közéletben

            • min. 10 fővel jönnek létre

            • alapíró okirat: a tevékenység célja (közhasznú szervezetek: széleskörű érdek)

            • vonatkoznak rájuk: egyesületi törvények, pénzügyi törvények

            • törvényességi felügyelet: szabályszerű működés, min. létszám

            • pl. TASZ — Társaság a Szabadságjogokért hátrányos helyzetűek jogi képviselete, pl. drogpolitika, közérdekű adatigénylés önkormányzati perek

    • választási rendszer

        • vegyes választási rendszer — egyéni és listás

        • a Nemzeti Válaszási Iroda (korábban Országos Válaszási Bizottság) irányítja

            • független szervezet

            • hagyományosan a leköszönő parlament jelöli ki — ma nem így van

        • 199 mandátum (2010-ig 368)

            • Fidesz-KDNP 131, MSZP 29, Jobbik 24, DK 4, Együtt 3, független 2

            • + 13 nemzetiségi szószóló

        • egyéni körzetek

            • 106 képviselő

            • nincs alsó határ

            • nem kell abszolút többség

            • 500 állampolgári ajánlás kell az induláshoz

            • megyénkénti felosztás

            • Budapesten 18 körzet

        • listák

            • 93 képviselő pártlistán

            • 5%-os bejutási küszöb

            • a nem nyertesek szavazatai elvesznek

            • olyan párt indulhat, amely legalább 27 körzetben tudott egyéni jelöltet állítani — legalább 9 megye és Budapest

érdemi változások 2010 óta

            • korábban kétfordulós, most egyfordulós ez a nagy pártoknak kedvez

            • feleannyi mandátum, mint korábban

            • a kompenzációs szavazatok elosztásából a győztes nem részesült

2. A magyar közigazgatási rendszer

    • közigazgatás = az állam egyik legkiterjedtebb szervezetrendszere, amelyen keresztül közfeladatai legnagyobb részét ellátja

    • általános elvek

      • törvényesség, joghoz kötöttség

      • hatékonsyág és demokratizmus — szubszidiaritás

      • eljárási kötelezettség

      • jogorvoslati jogosultság

      • nyilvánosság, ellenőrzöttség

    • legfontosabb feladatok

      • hagyományos államügyek — a belső rend és a külső védelem biztosítása, kapcsolatok rendezése — pl. honvédelem: Magyar Honvédség

      • gazdasági igazgatás

      • oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális igazgatás — pl. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

    • két állami szervtípus végzi

      • államigazgatási szervek

        • minisztérium

          • a legmagasabb szintű közigazgatási szerv

          • élén a miniszter — a kormány tagja

          • alattuk az államtitkárok — a miniszter országgyűlési munkájának segítése

          • a minisztérium hitvatali apparátusának (kormánytisztviselők) irányítása

        • kormányhivatal

          • a kormány általános területi államigazgatási szerve

          • megyeszékhelyeken és a fővárosban működnek

          • a kormányzati és igazgatási feladatok összehangolása, területi végrehatjtása

          • 2013-tól járási hivatalok, kormányablakok a közigazgatás még közelebb kerül az állampolgárokhoz

        • rendőrség — bűnmegelőzési, bűmüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami, fegyveres rendvédelmi szerv

        • adóigazgatási szervek — a közteherviselési kötelezettség betartatása — NAV

        • felügyeleti szervek — pl. fogyasztóvédelmi szervek — ÁNTSZ; versenyvédelmi szervek — Gazasági Versenyhivatal

      • önkormányzati igazgatás — ld. 8. témakör

        • felépítése:

          • régió

          • megye: az ország legnagyobb közigazgatási területi egységei — megyegyűlések hatásköre kiterjed a megye összes önkormányzatára

            • megyei jogú város: a megye hatáskörét és feladatait látja el

          • járás: területi alapú szerveződés a decentralizáltság erősítése miatt nem kell a megyeszékhelyről intézni mindent

          • város és község/kerület — képviselő testület tagjai a polgármester és a képviselők

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.