A magyar politikai rendszer
államforma
köztársaság → a hatalom:
megosztott
kollektív alapokon áll → legfőbb forrása a nép
időhöz kötött
parlamentáris köztársaság (kancellári (=miniszterelnöki)) típusú
miniszterelnök
a végrehajtó hatalom (=komrány) feje
a kormány függ a miniszterelnöktől
leválthat kormánytagokat
egyközpontú: egy parlament és egy kormány működik
tagolás: vertikális és horizontális → területi és hierarchikus egyszerre
alapelv: a hatalom megosztottságának elve
törvényhozás: parlament → Országgyűlés
végrehajtás: kormány
igazságszolgáltatás: bíróság
a törvényhozó hatalom: Országgyűlés
Magyarország legfőbb népképviseleti szerve
létrejötte: választások útján
általános, titkos, egyenlő
vegyes választási rendszer
egyéni választókerületek → a jelöléshez legalább 1000 kopogtatócédula (választópolgár ajánlása) szükséges
országos lista → pártlista vagy nemzetiségi lista — 5% os küszöb: az a párt, amelyik nem éri el az 5%-ot, nem kap országgyűlési mandátumot
feladatok (az Alaptörvényben rögzítve):
az Alaptörvény elfogadása
törvények megalkotása
köztársasági elnök, miniszterelnök, Alkotmánybíróság tagjai, ombudsman, stb. megválasztása
a költségvetés elfogadása és végrehajtásának felügyelete
a kormány tevékenységének ellenőrzése
parlamenti ellenőrzés
ennek további ellenőrző szervei
Állami Számvevőszék: költségvetés, közpénzek felhasználásának elelnőrzése; az országgyűlésnek alárendelve
az ombudsman intézménye
szervezet és működés:
tisztségviselők: házelnök (kormánypárti), alelnök, jegyzők
frakciók = képviselői csoportok → összehangolt tevékenység
megalakításuk alkotmányos kötelezettség
egy frakcióhoz ugyanazon párt képviselői tartozhatnak
egy pártnak egy frakciója lehet
céljuk: pártpluralizmus; több felszólalási lehetőség
szakbizottságok
vegyes összetétel, de kormánypárti többség
illik ellenzéki elnököt kinevezni
itt folyik az igazi szakmunka
tárgyalás → törvényjavaslat az országgyűlés elé
képviselők
szabad mandátum: tevékenység a köz érdekében → nem utasíthatók
mentelmi jog: sérthetetlenség letartóztatással szemben
örök mentesség a képviselői tevékenységre
ülések
plenáris ülés: teljes ülés, nyilvánosság
bizottsági ülés: valós munka
végrehajtó hatalom: kormány
a kormány a közigazgatás legfőbb irányírója → az országgyűlés által hozott döntéseket végrehajta, a programban tett célkitűzéseit megvalósítja
felelős a parlamentnek = országgyűlésnek
létrejötte: választások → a köztársasági elnök felkéri a győztes párt elnökét a kormányalakításra → miniszterelnök: összeállítja a kormányprogramot → az országgyűlés megszavazza → miniszterelnök: kormányt alakít
tagjai:
miniszterelnök: a kormány képviselete, felelősség, kérhet bizalmi szavazást, a kormány benyújthat ellene bizatlmatlansági indítványt
miniszterek: szakterület → jogszabályjavaslatok, programpontok végrehajtása
párton kívüli szakemberek
fő feladatai (az Alaptörvényben rögzívte):
kormányzati tevékenyég végzése
a közigazgatás irányítása
igazságszolgáltatás: bíróság — ld. 5. témakör
a politikai rendszer független résztvevői
köztársasági elnök = államfő
az országgyűlés 5 évre választja
kezdeményezhet törvényt, népszavazást
különleges jogrendet érintő döntéseket hoz
kinevezi a minisztereket, az MNB elnökét és alelnökeit, az egyetemi rektorokat, a tábornokokat, (a miniszterelnököt, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt és az ombudsmant)
aláírja, alkotmányellenesség gyanúja esetén az Alkotmánybírósághoz küldi, megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek az elfogadott törvényeket
Magyar Nemzeti Bank — ld. gazdasági ismeretek témakör
a kétszintű bankrendszerben a jegybank
a monetáris politika irányítója
biztosítja az ország rendszerének stabilitását → jegybanki alapkamat
média
önálló hatalmi ág
részben a kormánypárt, részben az ellenzék kezében, részben magánkézben
politikai csoportok, érdekvédelmi szakszerveztetek
civil szervezetek
önkéntes, a kormánytól független társulatok
nincs állami funkciójuk, de politikai funkciót vállalhatnak a helyi közéletben
min. 10 fővel jönnek létre
alapíró okirat: a tevékenység célja (közhasznú szervezetek: széleskörű érdek)
vonatkoznak rájuk: egyesületi törvények, pénzügyi törvények
törvényességi felügyelet: szabályszerű működés, min. létszám
pl. TASZ — Társaság a Szabadságjogokért → hátrányos helyzetűek jogi képviselete, pl. drogpolitika, közérdekű adatigénylés → önkormányzati perek
választási rendszer
vegyes választási rendszer — egyéni és listás
a Nemzeti Válaszási Iroda (korábban Országos Válaszási Bizottság) irányítja
független szervezet
hagyományosan a leköszönő parlament jelöli ki — ma nem így van
199 mandátum (2010-ig 368)
Fidesz-KDNP 131, MSZP 29, Jobbik 24, DK 4, Együtt 3, független 2
+ 13 nemzetiségi szószóló
egyéni körzetek
106 képviselő
nincs alsó határ
nem kell abszolút többség
500 állampolgári ajánlás kell az induláshoz
megyénkénti felosztás
Budapesten 18 körzet
listák
93 képviselő pártlistán
5%-os bejutási küszöb
a nem nyertesek szavazatai elvesznek
olyan párt indulhat, amely legalább 27 körzetben tudott egyéni jelöltet állítani — legalább 9 megye és Budapest
→ érdemi változások 2010 óta
korábban kétfordulós, most egyfordulós → ez a nagy pártoknak kedvez
feleannyi mandátum, mint korábban
a kompenzációs szavazatok elosztásából a győztes nem részesült
2. A magyar közigazgatási rendszer
közigazgatás = az állam egyik legkiterjedtebb szervezetrendszere, amelyen keresztül közfeladatai legnagyobb részét ellátja
általános elvek
törvényesség, joghoz kötöttség
hatékonsyág és demokratizmus — szubszidiaritás
eljárási kötelezettség
jogorvoslati jogosultság
nyilvánosság, ellenőrzöttség
legfontosabb feladatok
hagyományos államügyek — a belső rend és a külső védelem biztosítása, kapcsolatok rendezése — pl. honvédelem: Magyar Honvédség
gazdasági igazgatás
oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális igazgatás — pl. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
két állami szervtípus végzi
államigazgatási szervek
minisztérium
a legmagasabb szintű közigazgatási szerv
élén a miniszter — a kormány tagja
alattuk az államtitkárok — a miniszter országgyűlési munkájának segítése
a minisztérium hitvatali apparátusának (kormánytisztviselők) irányítása
kormányhivatal
a kormány általános területi államigazgatási szerve
megyeszékhelyeken és a fővárosban működnek
a kormányzati és igazgatási feladatok összehangolása, területi végrehatjtása
2013-tól járási hivatalok, kormányablakok → a közigazgatás még közelebb kerül az állampolgárokhoz
rendőrség — bűnmegelőzési, bűmüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami, fegyveres rendvédelmi szerv
adóigazgatási szervek — a közteherviselési kötelezettség betartatása — NAV
felügyeleti szervek — pl. fogyasztóvédelmi szervek — ÁNTSZ; versenyvédelmi szervek — Gazasági Versenyhivatal
önkormányzati igazgatás — ld. 8. témakör
felépítése:
régió
megye: az ország legnagyobb közigazgatási területi egységei — megyegyűlések → hatásköre kiterjed a megye összes önkormányzatára
megyei jogú város: a megye hatáskörét és feladatait látja el
járás: területi alapú szerveződés a decentralizáltság erősítése miatt → nem kell a megyeszékhelyről intézni mindent
város és község/kerület — képviselő testület → tagjai a polgármester és a képviselők