Társadalomismeret érettségi

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogvédelme, a pozitív diszkrimináció kérdésköre

A kisebbségi kérdés egyrészt a szuverenitáshoz, a népek államalkotási szabadságához, másrészt a kisebbségek emberi jogainak biztosításához kapcsolódok.

A nemzeti kisebbség elnevezés a nemzetállami gondolat kialakulásával a 19. sz. során terjedt el, a kisebbségben élő etnikai csoportok megkülönböztetésére használták az adott ország területén élő nemzeti többséggel szemben.

A soknemzetiségű államokat általában a történelmi változások hozták létre.

A nagy Magyarország lakososság meghatározó hányadát tették ki kisebbségek, Trianon után a szomszédos országokban nőttek meg a magyar etnikumú kisebbségek.

Az egyéni jogok szintjén az Európa Tanács az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezményét 1950-ben az emberi jogok általános eszközeként alkották meg. Az Egyezmény, figyelembe véve a nemzeti kisebbségek sajátos szükségleteit, túl határozatlan és túl terjedelmes. Az Európa Tanács 1993-as bécsi csúcstalálkozójának utasította a Miniszterek. Bizottságát, hogy kezdjék el egy kiegészítő jegyzőkönyv kidolgozását.

 

Nemzeti kisebbségnek számít aki:

Mo. területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségbe van, saját nyelve, kultúrája, hagyományaik vannak.

Akik jelenleg kisebbségek Mo.-on:

bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán

Más nemzetiségi csoportok is megkaphatja a kisebbségi státuszt ha, legalább ezer, magát egy nemzetiséghez tartozónak valló választópolgár népi kezdeményezés útján kérheti kisebbségként való elismerést.

Pozitív és negatív diszkrimináció:

Pozitív diszkrimináció: hátrányt csökkentő megkülönböztetés csoportra, személyre vonatkozó jogi, adminisztratív vagy egyéb segítséget jelent, melyre a csoport vagy személy valamilyen szempontból a többséghez képest hátrányos helyzete ad okot.

Figyelembe kell venni, hogy a nemzeti kisebbség és többség közötti formálisan egyenlő bánásmód önmagában nem elég arra, hogy feloldja a demokráciából. A nemzetiségeket különféle atrocitások érték és emiatt szükség volt a különleges jogvédelemre, illetve a pozitív diszkriminációra.

A kisebbségi ombudsman intézményét Európában elsőként csak az 1993. évi magyar kisebbségi törvény vezette be. Az ombudsman, magyar nevén országgyűlési biztos, olyan saját hivatallal rendelkező, a parlamentek által megválasztott köztisztviselő, aki tevékenységében más állami szervektől független, és csak az őt megválasztó országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az ombudsman feladata elsősorban a közigazgatásban, de az igazságszolgáltatás kivételével valamennyi állami szervnél, panasz alapján vizsgálat indítása, a jogsértőnek talált gyakorlatról a szerv értesítése és a panaszos jogainak képviselete.

Negatív diszkrimináció: hátrányos megkülönbözetés ösztönös vagy tudatos kirekesztő, megalázó cselekedet.

A nemzeti ki­sebb­ségekkel való negatív bánásmód, az anyanyelvi oktatás és a nemzetiségi nyelvhasználat korlátozása többször vált a múltban nemzetiségi ellentétek és politikai viszály forrásává. A fejlett demokráciák a területükön élő nemzeti kisebbségeket különleges elbánásban részesítik (pozitív diszkrimináció), támogatják a kultúra fennmaradását, esetenként területi autonómiát biz­to­sí­tanak számukra.

Az önrendelkezési jog

Az önrendelkezési jog különböző formákban érvényesülhet:

  • föderációs (megállapodás) államszervezet
  • területi anatómiát és önkormányzatot
  • nemzetiségi egyenjogúságot (a hátrányos megkülönböztetés tilalmát)
  • egyéni és kollektív kisebbségi jogokat

A magyar Alaptörvény szerint a magyarországi kisebbségek

  • Mo.-n élő nemzetiségek államalkotó tényezők.
  • Kisebbségek egyenjogúságát fejezi ki.
  • Nemzeti etnikai kisebbségek a népszuverenitásnak, az államhatalom forrásának is saját jogú alanya.
  • mo. kulturális sokszínűségét gazdagítja.

A kisebbségek jogai

  • helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
  • (2011. évi CLXXIX törvény) kimondj, hogy tiltja minden asszimilációs, kirekesztő politikát és magatartást. Kinyilvánítja minden kisebbség jogát arra, hogy közösségként létezzen és fennmaradjon.

A törvény elismeri az óhazához való kötődési szabadságot.

  • A törvény biztosítja a nemzeti önazonossághoz való jogot, a kisebbséghez vallásának és kinyilvánításának jogát.
  • Egyéni jog: Kisebbségek anyanyelvüket szabadon használhatják mindenkor, mindenhol. Pl.: parlament, polgári, büntető, közigazgatási eljárásokban.
  • Azokon a településeken ahol kisebbségi lakosság él helység, utca, közhivatalok neveit kötelező az adott kisebbség anyanyelvén is kiírni.
  • A törvény előírja azonos kisebbséghez tartozó 8 gyerek után a szülők kérvényezésére kisebbségi osztályt, tanulócsoportot kell indítani.
  • Kollektív jogok: A kisebbségek egyesületeket, pártokat, társadalmi szervezeteket hozhat létre, joguk van a saját nevelési, oktatási, kulturális és más intézményhálózat kialakítására.

Az Alaptörvény alapján az alapvető jogok biztosának egyik helyettese látja el az Mo.-n élő nemzetiségek jogainak védelmét.

 

Nemzetiségi önkormányzatok

Az ország területén élő kisebbségek saját népképviseletük, önigazgatásukat ellátó nemzetiségi önkormányzatokat választatnak.

Az vehet részt a választáson, aki magát az adott kisebbséghez tartozónak vallja magát és ezt kinyilvánítja a nemzetiségi névjegyzékbe történő regisztrációval.

Ha egy településen legalább 25 (30) választó polgár vallja magát kisebbséghez tartozónak a nemzetiségi önkormányzati választásokat meg kell tartani.

A területi nemzetiségi önkormányzati választást abban az esetben tűzik ki, ha az adott megyében legalább tíz településen választanak települési önkormányzatot. Országos nemzetiségi önkormányzatot pedig mindig választanak.

A választások 4 évente vannak, ahol a települési önkormányzati képviselők választásának napján kerül sor. Jelöltek a nemzetiségi szervezetek állíthatnak.

A nemzetiségek az országgyűlésben és a helyi önkormányzatokban

Az Alaptörvény szerint biztosítani kell a nemzetiségeknek részvételének lehetőségégét az Ogy.-ben.

Országos nemzetiségi listát állíthatnak fel a választáson. Országos és egyéni választókerületben jelöltetheti, magát saját nemzetiségi listájukra szavazhatnak. A nemzetiségi listák kedvezményesen kvóta alapján kaphatnak ogy. mandátumot.

A nemzetiségi szervezetek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is állíthatnak jelölteket. –II- kedvezmény mandátumra.

Szuverenitás: önállóság

Autonómia: függetlenség, önrendelkezési jog

Nemzeti vagy etnikai kisebbség: olyan etnikai csoportot értünk, amely számarányát tekintve kisebbségben él az adott or­szág többségi etnikumához képest

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.