Társadalomismeret érettségi

A Magyarországon élő történelmi nemzetiségek és etnikai kisebbségek aránya a többséghez viszonyítva, földrajzi elhelyezkedése, jellemzői, szervezeti tevékenysége

  1. A magyarországi nemzetiségek

    • a nemzetiség fogalma

        • etnokulturális közösség: azonos földrajzi környezetben, azonos hagyományokkal és azonos történeti múlttal rendelkező közösség

        • nemzet: etnikai (esetleg vallási és területi) alapon szerveződő közösség az etnokulturális közösségekből alakul

        • modern nemzettudat: a 19. századtól nemzetiségek is innentől (még nem számítanak államalkotó elemnek)

        • nemzetiség:

            • az anyaországtól elválasztva, egy másik állam jogi fennhatósága alatt az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van

            • a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg összetartozás-tudattal rendelkezik

            • megítélésük a többség által ld. 14. témakör

        • bevándorolt nemzetiségi csoportok — nem tudnak vagy akarnak megfelelni a törvényi elismerés követelményeinek el nem ismert nemzetiségek

            • pl. zsidók nem akarnak, olaszok már asszimilálódtak, vietnámiak nem elég régóta

    • történeti háttér és arányok Magyarországon

        • 1945 óta változások:

            • svábok kötelező kitelepítése

            • szlovák lakosságcsere

        • területi elhelyezkedés történeti okokra visszavezethető

            • cigányok: mindenhol; dél-dunántúli aprófalvas térségekben, Szabolcs-Szatmár, BAZ és Nógrád megyében

            • németek: tömbökben, német falvakban: Baranya, Tolna, Bács-Kiskun megyék, Budapest: Soroksár és környéke: Budaörs, Solymár, Pilisvörösvár

            • szlovákok: 3 nagyobb területen: Békés és Nógrád megyék, a Pilis hegység falvai

            • románok: a román határ mellett, Gyula körnéyke, Budapest (néhány ezer fő)

            • horvátok: a horvát határ mellett, Alpokalja: Mosonmagyaróvár és Sopron mellett

            • szerbek: Duna-menti települések: Budapest, Szentendre, Pomáz, Hantoskalász; Lórév — szerb többségű település

            • ukránok: az ukrán határ mellett, Budapesten, elszórtan

            • lengyelek: Budapesten, Pomázon, elszórtan

            • bolgárok: Budapesten, Miskolcon, Pécsen

            • görögök: Budapesten, elszórtan

            • ruszinok: BAZ megyében

            • örmények: Budapesten (V. kerület: örmény önkormányzat), elszórtan

            • szlovének: a Vendvidéknek nevezett Szentgotthárd könyéki területen

        • arányok:

            • 2011. évi népszámlálás: a lakosság 6,5%-a vallotta magát valamelyik hivatalos nemzetiséghez tartozónak

            • az etnikai hovatartozás kérdése érzékeny nem kötelesség megvallani becslések: valójában a lakosság 8-10%-a

            • legnagyobb számban: cigányok, második: németek

    • jogi háttér

        • a 2. vh. után: Európa Tanács nemzetiségi jogokat deklarál

        • 1989-es alkotmány: a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők

        • 1993. évi nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény (nemzetiségi törvény)

            • nemzeti kisebbségek:

                • legalább 100 éve Magyarországon

                • saját nemzetállam

                • ebből 12

            • etnikai kisebbség: cigányok

            • helyi és országos önkormányzatok létrehozása

                • alapítás: < 10 ezer fő 50 fő; > 10 ezer fő 100 fő

                • leginkább a nagyvárosokban elszórtan élő nemzetiségieknek kedvez kis számban, de elszórtan élő nemzetiségeknek is lehet sok helyi önkormányzatuk

                • választás az önkormányzati választások során

        • 2005. évi kisebbségi önkormányzatokról szóló törvény

            • egyéni és kollektív jogok meghatározása ld. 7. témakör

        • 2011. évi nemzetiségi jogokról szóló törvény

            • megszűnik a nemzeti és etnikai kisebbség fogalma helyettük nemzetiség 13 nemzetiség (a cigány is)

            • nincs jogi biztosíték a jogok érvényesülésére

            • korábban önálló ombudsman a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmére (kisebbségi ombudsman) 2012-től alapvető jogok biztosa közvetlenül az Országgyűlés alá rendelve, összevont jogkörrel

    • jellemzők

        • közös vonások:

            • évszázados múlt kettős identitás

            • a teljes lakosságtól eltérő kormegoszlás

                • ált. kevés gyermek — kivétel: cigányság kiemelkedően sok gyermek magas a fiatal aktív korúak aránya, alacsony az idős korúak aránya

            • a teljes lakosságtól eltérő iskolázottság

                • cigányság: kirívóan alacsony — diplomások: kb. 4%

                • lengyelek, örmények, ukránok: kiemelkedően magas

        • a cigányság jellemzői:

            • Magyarországra a középkortól keletről érkező peripateikus közösség (=vándorfoglalkozású)

            • anyanyelv szerint 3 csoport:

                • magyar cigányok = romungrók — 71%

                  • lakhely: pl. Csobánka

                  • foglalkozás: zenészek, szegkovácsok

                • kénylevűek — 29%

                  • oláh cigányok

                  • romani, lovari cigányok

                  • lakhely: szétszórtan az országban

                • beás cigányok

                  • nyelv: óromán, román

                  • hagyományos foglalkozás: bányászok, famunkások

            • a sajátos helyzetük jellemzői

              • minek tekinthető a cigányság?

              • szegénység, nyomor társadalmi csoportnak

              • különleges kultúra etnikai csoportnak

            • mit jelent cigánynak lenni?

              • vállalás önidentitás

              • kijelölés, megbélyegzés

            • külső megítélés kül. korszakokban

              • dualizmus: jelentős részük letelepül

              • 2. vh.: a népirtás a cigányokat is súlyosan érinti

              • Kádár-korszak: 1961-es párthatározat: a cigányság társadalmi csoport felszámolás “CS-házak” = csökkentett értékű lakóhelyekre való költöztetés

              • a rendszerváltás óta a mai magyar társadalomban

                  • papíron etinikai csoport

                  • a média szerint: kisebbség sztereotípiák: lopnak, nem dolgoznak, koszosak, élősködnek

                  • diszkrimináció kevés lehetőség a munkaerőpiacon ma a roma férfiak kb. 20%-a dolgozik

                  • gyakran azonosítják a cigányságot a szegénységgel

                  • nem fejlődő lakókörnyezet, gettósodás korlátozott lehetőségű térségek, fejletlen egészségügyi ellátások

    • a kisebbségi szervezetek tevékenységei

        • a törvény értelmében helyi és országos kisebbségi önkormányzatok létrehozása

            • a helyi kisebbségi önkormányzatok feladata:

              • a helyi kisebbség ünnepeinek meghatározása

              • helyi kisebbségi média működtetése

              • közoktatás

              • a hagyományápolás fenntartása

              • pályázatok és ösztöndíjak kiírása

            • az országos kisebbségi önkormányzat feladata

              • a kisebbség országos ünnepeinek meghatározása

              • színház, múzeum, könytár, kiadó, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény, jogesélyszolgálat, stb. üzemeltetése

              • a kisebbséget érintő jogszabályok véleményezése — főleg az építészeti emlékeket és a nemzetiségi oktatást érintő kérdések

        • egyes nemzetiségek tevékenységei — példák

            • cigányok:

              • zenekarok, tévéműsor

              • jogvédő és kulturális szervezetek

            • németek:

              • kulturális központok — pl. Szekszárd: Magyarországi Német Színház

              • iskolák: Tamási Áron Gimnázium, Német Nemzetiségi Gimnázium

              • tévécsatorna, újságok

            • szlovákok:

              • óvodák és iskolák, Békéscsabán gimnázium

              • újság, nemzetiségi műsor

              • tájház Szarvason

            • románok:

              • Kutatók és Alkotók Közössége

              • tanárképzés Szegeden és Budapesten

            • horvátok:

              • Pécsi Horvát Színház

              • ifjúsági táborok

            • szerbek:

              • Pomáz: szerb színház

              • Budapest: Nikola Tesla Gimnázium

            • ukránok:

              • Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület

              • iskolák, táborok, fesztiválok, újság

            • lengyelek:

              • Bem József Egyesület, Lengyel Ház

              • havi újság, heti rádióműsor

            • bolgárok:

              • országos egyesület

              • Budapest: középiskola

            • görögök:

              • Kecskemét: Görög Kulturális Központ

              • Kutatóintézet

              • Ifjúsági Egyesület

            • ruszinok:

              • Ruszin Kulturális és Információs Központ

              • 2 újság, havi műsor

            • örmények:

              • Örmény Kulturális és Információs Központ

              • újság, helyi rendezvények

            • szlovének:

              • Szentgotthárd: Szlovén Információs és Kulturális Központ

              • rádió és újság

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.