A magyarországi nemzetiségek
a nemzetiség fogalma
etnokulturális közösség: azonos földrajzi környezetben, azonos hagyományokkal és azonos történeti múlttal rendelkező közösség
nemzet: etnikai (esetleg vallási és területi) alapon szerveződő közösség → az etnokulturális közösségekből alakul
modern nemzettudat: a 19. századtól → nemzetiségek is innentől (még nem számítanak államalkotó elemnek)
nemzetiség:
az anyaországtól elválasztva, egy másik állam jogi fennhatósága alatt → az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van
a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg → összetartozás-tudattal rendelkezik
megítélésük a többség által → ld. 14. témakör
bevándorolt nemzetiségi csoportok — nem tudnak vagy akarnak megfelelni a törvényi elismerés követelményeinek → el nem ismert nemzetiségek
pl. zsidók nem akarnak, olaszok már asszimilálódtak, vietnámiak nem elég régóta
történeti háttér és arányok Magyarországon
1945 óta változások:
svábok kötelező kitelepítése
szlovák lakosságcsere
területi elhelyezkedés → történeti okokra visszavezethető
cigányok: mindenhol; dél-dunántúli aprófalvas térségekben, Szabolcs-Szatmár, BAZ és Nógrád megyében
németek: tömbökben, német falvakban: Baranya, Tolna, Bács-Kiskun megyék, Budapest: Soroksár és környéke: Budaörs, Solymár, Pilisvörösvár
szlovákok: 3 nagyobb területen: Békés és Nógrád megyék, a Pilis hegység falvai
románok: a román határ mellett, Gyula körnéyke, Budapest (néhány ezer fő)
horvátok: a horvát határ mellett, Alpokalja: Mosonmagyaróvár és Sopron mellett
szerbek: Duna-menti települések: Budapest, Szentendre, Pomáz, Hantoskalász; Lórév — szerb többségű település
ukránok: az ukrán határ mellett, Budapesten, elszórtan
lengyelek: Budapesten, Pomázon, elszórtan
bolgárok: Budapesten, Miskolcon, Pécsen
görögök: Budapesten, elszórtan
ruszinok: BAZ megyében
örmények: Budapesten (V. kerület: örmény önkormányzat), elszórtan
szlovének: a Vendvidéknek nevezett Szentgotthárd könyéki területen
arányok:
2011. évi népszámlálás: a lakosság 6,5%-a vallotta magát valamelyik hivatalos nemzetiséghez tartozónak
az etnikai hovatartozás kérdése érzékeny → nem kötelesség megvallani → becslések: valójában a lakosság 8-10%-a
legnagyobb számban: cigányok, második: németek
jogi háttér
a 2. vh. után: Európa Tanács → nemzetiségi jogokat deklarál
1989-es alkotmány: a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők
1993. évi nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény (nemzetiségi törvény)
nemzeti kisebbségek:
legalább 100 éve Magyarországon
saját nemzetállam
ebből 12
etnikai kisebbség: cigányok
helyi és országos önkormányzatok létrehozása
alapítás: < 10 ezer fő → 50 fő; > 10 ezer fő → 100 fő
leginkább a nagyvárosokban elszórtan élő nemzetiségieknek kedvez → kis számban, de elszórtan élő nemzetiségeknek is lehet sok helyi önkormányzatuk
választás az önkormányzati választások során
2005. évi kisebbségi önkormányzatokról szóló törvény
egyéni és kollektív jogok meghatározása → ld. 7. témakör
2011. évi nemzetiségi jogokról szóló törvény
megszűnik a nemzeti és etnikai kisebbség fogalma → helyettük nemzetiség → 13 nemzetiség (a cigány is)
nincs jogi biztosíték a jogok érvényesülésére
korábban önálló ombudsman a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmére (kisebbségi ombudsman) → 2012-től alapvető jogok biztosa közvetlenül az Országgyűlés alá rendelve, összevont jogkörrel
jellemzők
közös vonások:
évszázados múlt → kettős identitás
a teljes lakosságtól eltérő kormegoszlás
ált. kevés gyermek — kivétel: cigányság → kiemelkedően sok gyermek → magas a fiatal aktív korúak aránya, alacsony az idős korúak aránya
a teljes lakosságtól eltérő iskolázottság
cigányság: kirívóan alacsony — diplomások: kb. 4%
lengyelek, örmények, ukránok: kiemelkedően magas
a cigányság jellemzői:
Magyarországra a középkortól keletről érkező peripateikus közösség (=vándorfoglalkozású)
anyanyelv szerint 3 csoport:
magyar cigányok = romungrók — 71%
lakhely: pl. Csobánka
foglalkozás: zenészek, szegkovácsok
kénylevűek — 29%
oláh cigányok
romani, lovari cigányok
lakhely: szétszórtan az országban
beás cigányok
nyelv: óromán, román
hagyományos foglalkozás: bányászok, famunkások
a sajátos helyzetük jellemzői
minek tekinthető a cigányság?
szegénység, nyomor → társadalmi csoportnak
különleges kultúra → etnikai csoportnak
mit jelent cigánynak lenni?
vállalás → önidentitás
kijelölés, megbélyegzés
külső megítélés kül. korszakokban
dualizmus: jelentős részük letelepül
2. vh.: a népirtás a cigányokat is súlyosan érinti
Kádár-korszak: 1961-es párthatározat: a cigányság társadalmi csoport → felszámolás → “CS-házak” = csökkentett értékű lakóhelyekre való költöztetés
a rendszerváltás óta → a mai magyar társadalomban
papíron etinikai csoport
a média szerint: kisebbség → sztereotípiák: lopnak, nem dolgoznak, koszosak, élősködnek
diszkrimináció → kevés lehetőség a munkaerőpiacon → ma a roma férfiak kb. 20%-a dolgozik
gyakran azonosítják a cigányságot a szegénységgel
nem fejlődő lakókörnyezet, gettósodás → korlátozott lehetőségű térségek, fejletlen egészségügyi ellátások
a kisebbségi szervezetek tevékenységei
a törvény értelmében helyi és országos kisebbségi önkormányzatok létrehozása
a helyi kisebbségi önkormányzatok feladata:
a helyi kisebbség ünnepeinek meghatározása
helyi kisebbségi média működtetése
közoktatás
a hagyományápolás fenntartása
pályázatok és ösztöndíjak kiírása
az országos kisebbségi önkormányzat feladata
a kisebbség országos ünnepeinek meghatározása
színház, múzeum, könytár, kiadó, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény, jogesélyszolgálat, stb. üzemeltetése
a kisebbséget érintő jogszabályok véleményezése — főleg az építészeti emlékeket és a nemzetiségi oktatást érintő kérdések
egyes nemzetiségek tevékenységei — példák
cigányok:
zenekarok, tévéműsor
jogvédő és kulturális szervezetek
németek:
kulturális központok — pl. Szekszárd: Magyarországi Német Színház
iskolák: Tamási Áron Gimnázium, Német Nemzetiségi Gimnázium
tévécsatorna, újságok
szlovákok:
óvodák és iskolák, Békéscsabán gimnázium
újság, nemzetiségi műsor
tájház Szarvason
románok:
Kutatók és Alkotók Közössége
tanárképzés Szegeden és Budapesten
horvátok:
Pécsi Horvát Színház
ifjúsági táborok
szerbek:
Pomáz: szerb színház
Budapest: Nikola Tesla Gimnázium
ukránok:
Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület
iskolák, táborok, fesztiválok, újság
lengyelek:
Bem József Egyesület, Lengyel Ház
havi újság, heti rádióműsor
bolgárok:
országos egyesület
Budapest: középiskola
görögök:
Kecskemét: Görög Kulturális Központ
Kutatóintézet
Ifjúsági Egyesület
ruszinok:
Ruszin Kulturális és Információs Központ
2 újság, havi műsor
örmények:
Örmény Kulturális és Információs Központ
újság, helyi rendezvények
szlovének:
Szentgotthárd: Szlovén Információs és Kulturális Központ
rádió és újság