Az igazságszolgáltatás folyamata, résztvevői

1. Az igazságszolgáltatás fogalma, feladata és alapelvei

2. • az igazságszolgáltatás független gyakorlat → politikai hatalom nem befolyásolhatja/szólhat bele/hívhatja vissza

   • jogviták eldöntésére irányuló állami tevékenység

   • döntéshozás előre meghatározott jogszabályok alapján

   • bíróságok gyakorolják

   • alapelvek: az igazságszolgáltatás egysége; társas bíráskodás; néprészvétel; a tárgyalás nyilvánossága; az ártatlanság vélelme, jogorvoslati jogosultság, bírói függetlenség, stb.

   • jogtalanság: olyan tevékenység, amit egy arra feljogosult hatóság annak minősít — lehetnek befolyásoló körülmények, pl. önvédelem

   • a döntés folyamata

     • • jogalkotó szerv: eldönti, hogy mit szabad, és mit nem → jogszabályok

       • jogalkalmazó szerv = bíróság → a jogszabályokat konkrét esetekre alkalmazza

2. Az igazságszolgáltatás folyamata és résztvevői

   1. Az igazságszolgáltatás résztvevői — a bírósági eljárás szereplői

      1. büntető eljárás → indítvány magánváddal vagy az officialitás elve alapján (officialitás: az állam hivatalból jár el, ha egy fél feljelentést tesz)

• • • • bíró

      • nyomozási szervek → fő hatóság: rendőrség; NAV; ügyészség (állami szereplők esetén)

      • ügyész/jogi képviselő(=ügyvéd) (lehet államilag kirendelt)

      • terhelt: vádlott/elítélt/fogvatartott

      • tanúk, szakértők

      • (kistanács, nagytanács — kiemelt súlyú ügyekben)

1. 1. 1. polgári eljárás → indítvány keresetlevéllel vagy megállapítással

• • • • bíró

      • peresek

        • felperes — a bíróságtól kér valamit (=perel)

        • alperes

• • • • a peresek jogi képviselői

1. 1. A bírósági eljárás folyamata

      1. vertikális tagolás

1. szint: helyi bíróságok: járási, városi és kerületi (van, ahol több kerület együtt)

• • • • • kisebb súlyú bűnügyek

        • kisebb vagyoni súlyú polgári perek

        • kimenetel

1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. jogerőre emelt ítélet

                        2. fellebbezés → ez esetben 2. szint

2. szint: Fővárosi és Megyei Törvényszék — lehet első- és másodfok is az ügy súlyától függően

• • • • • másodfok → dokumentumok alapján való elbírálás

        • első fokon való fellebbezés után

1. 1. 1. 1. 1. 1. helybenhagyás → jogerő

               2. újratárgyalás elsőfokon

               3. súlyosbítás vagy enyhítés (attól függ, hogy ki fellebbez)

3. szint: kerületi táblák (5 db)

4. szint: Kúria (Legfelsőbb Bíróság)

• • • • • a társadalom széls körét érintő, közérdek szempontjából kiemelkedően fontos, elvi kérdéseket érintő ügyek

        • nem csak eljárás, hanem jogegységi döntés is → a Kúria nem csak az esetben dönt, hanem a jogegységben

• • • hatáskör: melyik szintű bíróságnak van joga intézni az adott ügyet

    • illetékes: az adott szinten melyik konkrét bíróság intézi az adott ügyet (lehet elsődleges/kizárólagos)

1. 1. 1. horizontális tagolás

• • • • büntető eljárás

        • figyelembe veszik:

          • anyagi jog: Btk.

          • büntetőeljárásról szóló törvény

          • büntetésvégrehajtásról szóló törvény

        • hierarchikus viszony a felek között: az állam és magánszemély állnak szemben — a magánszemély megsérti az állam törvényét → az állam jár el (→ügyészség)

        • az eljárás menete

1. 1. 1. 1. 1. 1. bűncselekmény — elkövető, sértett, szemtanú

               2. magánindítvány/állami indítvány

               3. rendőrségi nyomozás

               4. az ügyészség vádat emel

               5. a bíróság eljár és dönt

• • • • • kezdeményezés

          • magánváddal

          • az állam részéről az officialitás elve alapján (=hivatalból)

          • bárki bárhol kezdeményezhet (pl. rendőrség, bíróság) → a hivatal kötelezettsége az ügyet a megfelelő helyre átirányítani

        • bűncselekmény

          • szándékos/gondatlan, a társadalomra nézve veszélyes cselekmény, amely elkövetése esetére az állam büntetést rendel el

          • csak olyat lehet büntetni, amit a törvény előír

          • társadalmi veszélyesség: vagyont, életet, épséget veszélyeztet/sért

          • fajtái

            • szándékos: az elkövető a cselekmény következményét akarja elérni

            • gondatlan: az elkövető tudatában lehet a cselekmény következményének, de nem akarja elérni azt

            • végszükség esetén, pl. gyorshajtás életmentés esetén

• • • • • kár

          • fajtái

            • tényleges kár → egyértelműen kimutatható

            • elmaradt haszon

            • erkölcsi kár

        • kegyelem

          • köztársasági elnök: egyéni kegyelem (az eljárás végén) — az igazságügyi miniszter ellenjegyzése szükséges

          • eljárási kegyelem (ritkább): az eljárás megszüntetése

          • közkegyelem (általános amnesztia) — az országgyűlés gyakorolja, egy csoportra vonatkozik — pl. politikai foglyok felmentése

• • • • polgági eljárás

        • figyelembe veszik:

          • anyagi jog: Ptk.

          • polgári peres eljárásról szóló törvény

        • több kisebb bíróság: munkaügyi, katonai, fiatalkorúak

        • kezdeményezés: keresetlevél

        • azonos jogállású felek állnak egymással szemben — felperes és alperes