Társadalomismeret érettségi

Az igazságszolgáltatás folyamata, résztvevői

  1. Az igazságszolgáltatás fogalma, feladata és alapelvei

    • az igazságszolgáltatás független gyakorlat politikai hatalom nem befolyásolhatja/szólhat bele/hívhatja vissza

    • jogviták eldöntésére irányuló állami tevékenység

    • döntéshozás előre meghatározott jogszabályok alapján

    • bíróságok gyakorolják

    • alapelvek: az igazságszolgáltatás egysége; társas bíráskodás; néprészvétel; a tárgyalás nyilvánossága; az ártatlanság vélelme, jogorvoslati jogosultság, bírói függetlenség, stb.

    • jogtalanság: olyan tevékenység, amit egy arra feljogosult hatóság annak minősít — lehetnek befolyásoló körülmények, pl. önvédelem

    • a döntés folyamata

        • jogalkotó szerv: eldönti, hogy mit szabad, és mit nem jogszabályok

        • jogalkalmazó szerv = bíróság a jogszabályokat konkrét esetekre alkalmazza

  1. Az igazságszolgáltatás folyamata és résztvevői

    1. Az igazságszolgáltatás résztvevői — a bírósági eljárás szereplői

      1. büntető eljárás indítvány magánváddal vagy az officialitás elve alapján (officialitás: az állam hivatalból jár el, ha egy fél feljelentést tesz)

        • bíró

        • nyomozási szervek fő hatóság: rendőrség; NAV; ügyészség (állami szereplők esetén)

        • ügyész/jogi képviselő(=ügyvéd) (lehet államilag kirendelt)

        • terhelt: vádlott/elítélt/fogvatartott

        • tanúk, szakértők

        • (kistanács, nagytanács — kiemelt súlyú ügyekben)

      1. polgári eljárás indítvány keresetlevéllel vagy megállapítással

        • bíró

        • peresek

          • felperes — a bíróságtól kér valamit (=perel)

          • alperes

        • a peresek jogi képviselői

    1. A bírósági eljárás folyamata

      1. vertikális tagolás

1. szint: helyi bíróságok: járási, városi és kerületi (van, ahol több kerület együtt)

          • kisebb súlyú bűnügyek

          • kisebb vagyoni súlyú polgári perek

          • kimenetel

                  1. jogerőre emelt ítélet

                  2. fellebbezés ez esetben 2. szint

2. szint: Fővárosi és Megyei Törvényszék — lehet első- és másodfok is az ügy súlyától függően

          • másodfok dokumentumok alapján való elbírálás

          • első fokon való fellebbezés után

            1. helybenhagyás jogerő

            2. újratárgyalás elsőfokon

            3. súlyosbítás vagy enyhítés (attól függ, hogy ki fellebbez)

3. szint: kerületi táblák (5 db)

4. szint: Kúria (Legfelsőbb Bíróság)

          • a társadalom széls körét érintő, közérdek szempontjából kiemelkedően fontos, elvi kérdéseket érintő ügyek

          • nem csak eljárás, hanem jogegységi döntés is a Kúria nem csak az esetben dönt, hanem a jogegységben

      • hatáskör: melyik szintű bíróságnak van joga intézni az adott ügyet

      • illetékes: az adott szinten melyik konkrét bíróság intézi az adott ügyet (lehet elsődleges/kizárólagos)

      1. horizontális tagolás

        • büntető eljárás

          • figyelembe veszik:

            • anyagi jog: Btk.

            • büntetőeljárásról szóló törvény

            • büntetésvégrehajtásról szóló törvény

          • hierarchikus viszony a felek között: az állam és magánszemély állnak szemben — a magánszemély megsérti az állam törvényét az állam jár el (ügyészség)

          • az eljárás menete

            1. bűncselekmény — elkövető, sértett, szemtanú

            2. magánindítvány/állami indítvány

            3. rendőrségi nyomozás

            4. az ügyészség vádat emel

            5. a bíróság eljár és dönt

          • kezdeményezés

            • magánváddal

            • az állam részéről az officialitás elve alapján (=hivatalból)

            • bárki bárhol kezdeményezhet (pl. rendőrség, bíróság) a hivatal kötelezettsége az ügyet a megfelelő helyre átirányítani

          • bűncselekmény

            • szándékos/gondatlan, a társadalomra nézve veszélyes cselekmény, amely elkövetése esetére az állam büntetést rendel el

            • csak olyat lehet büntetni, amit a törvény előír

            • társadalmi veszélyesség: vagyont, életet, épséget veszélyeztet/sért

            • fajtái

              • szándékos: az elkövető a cselekmény következményét akarja elérni

              • gondatlan: az elkövető tudatában lehet a cselekmény következményének, de nem akarja elérni azt

              • végszükség esetén, pl. gyorshajtás életmentés esetén

          • kár

            • fajtái

              • tényleges kár egyértelműen kimutatható

              • elmaradt haszon

              • erkölcsi kár

          • kegyelem

            • köztársasági elnök: egyéni kegyelem (az eljárás végén) — az igazságügyi miniszter ellenjegyzése szükséges

            • eljárási kegyelem (ritkább): az eljárás megszüntetése

            • közkegyelem (általános amnesztia) — az országgyűlés gyakorolja, egy csoportra vonatkozik — pl. politikai foglyok felmentése

        • polgági eljárás

          • figyelembe veszik:

            • anyagi jog: Ptk.

            • polgári peres eljárásról szóló törvény

          • több kisebb bíróság: munkaügyi, katonai, fiatalkorúak

          • kezdeményezés: keresetlevél

          • azonos jogállású felek állnak egymással szemben — felperes és alperes

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.