A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek jogvédelmének társadalmi szükségessége és a megvalósulás módja

1. A hátrányos helyzet fogalma, okai és jellemzői

2. • a hátrányos helyzet fogalma

     • • viszonyfogalom → relatív, hogy kihez, mihez képest van valaki hátrányban

       • lehet jogi, pedagógia, munkaerőpiaci szempontból megközeleíteni

1. • a hátrányos helyzetű csoportok

     • • a foglalakoztatáson kívül rekedtek — pl. munkanélküliek, pályakezdők, nyugdíjasok

       • a lakhatásukban veszéleztetettek — pl. szegények, nyugdíjasok

       • a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek — pl. árvák, mélyszegénységbe születettek

       • a szociális vagy egészségi álapotuk miatt segítségre szoruló idősek

       • a fogyatékos és tartósan egészségkárodotott személyek

       • (etnikai hovatartozás) → önmagában nem jelent hátrányos helyzetet, mégis a cigányság és a bevándorlók esetében így van

→ ezek kombinációja jelenthet halmozottan hártányos helyzetet = HHH

1. • a hátrányos helyzet okai

     • • egymással összegfüggő, láncreakció szerű folyamatok

         • • biológiai-fiziológiai okok — pl. fogyatékos, csökkent munkaképességű rokkant, tartósan beteg, idős, támasz nélküli fiatal személyek

           • társadalmi okok: családi körülmények, szociális helyzet, hátrányos helyzetű régióban lakás, munkanélküliség

           • egyéni és társadalmi okok együttese: deviancia. alkoholizmus, bűnözés; ép családi háttér hiánya, alacsony iskolázottság, rossz munkaerkölcs, korai gyerekvállalás

1. • a hátrányos helyzet jellemzői

     • • a hátrányos helyzetű csoportok körében:

         • • nem jellemző a mobilitás

           • nincsenek tisztában a jogaikkal, lehetőségeikkel → nem érvényesül az érdekképviselet

           • korlátozott az információhoz való hozzáférés —pl. internethiány, analfabetizmus

→ ezek a csoportok kiszolgáltatottak → nem, vagy csak korlátozottan képesek az érdek- és jogvédelemre → ezért a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség érdekében szükség van ezen csoportok speciális jogvédelmére

1. • • • a hátrányos helyzet különböző szempontokból

         • • pedagógiai szempont

             • • a HH és HHH gyermekek oktatása, nevelése az egyik legnagyobb kihívás

               • ezek meghatározása és eszközei — oktatási törvényekben és rendeletekben szabályozva

               • a hátrányos helyzet összetevői:

                 • alacsony családi jövedelem

                 • szűkös, bizonytalan lakáskörülmények

                 • a szülők alacsony iskolai végzettsége

                 • a szülők munkanélkülisége

                 • a deviáns, függésben élő családi környezet

                 • az ép család hiánya vagy instabilitása

                 • a család nagysága → az eltartottak magas száma

                 • a beteg, korlátozott képességű szülők

                 • a hátrányos helyzetű régiók

                 • az etnikai kisebbséghez tartozás

                 • → ezek a tényezők korlátozhatják a gyermek lehetőségeit

1. • • • • • munkaerőpiaci szempont

             • • munkaerőpiaci szempontból a következő csoportok tekinthetők hátrányos helyzetűnek:

                 • tartósan munkanélküliek

                 • pályakezdők

                 • megváltozott munkaképességűek

                 • nyudíjasok

                 • nők

                 • aluliskolázottak

                 • etnikai kisebbséghez tartozók

                 • külföldiek, bevándorlók

1. A jogvédelem szükségessége és eszközei

1. • a hátrányos helyzetűek védelmének társadalmi szükségessége

     • • a HH csoportok kiszolgáltatottak → nem, vagy csak korlátozottan képesek az érdek- és jogvédelemre → ezért a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség érdekében szükség van ezen csoportok speciális jogvédelmére

       • a társadalom többi részének is érdeke a HH csoportok jogvédelmének megvalósulása

         • • a társadalmi mobliltás érdekében

           • bárki kerülhet váratlanul hártányos helyzetben

           • az egész társadalom gazdasági érdekeinek érvényesülése érdekében

1. • a védelem megvalósulása, eszközei

1. 1. 1. 1. állami, intézményes védelem

1. • • • • • az állam feladata: védelem törvényekkel, szociális intézkedésekkel

           • törvényi védelem: egyenlő bánásmód követelménye → a diszkrimináció jogi tilalma = embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni → fő kérdések: mi minősül indokolatlan különbségtételnek? ki köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét? annak megsértése hogyan szankcionálható?

           • az egyenlő bánásmód követelmények szabályozása Magyrországon három szintű

             • • az Alaptörvény általános érvénnyel mondja ki az egyenlő bánásmódot

                 • 11 kategória: faj, szín, nem, nyelv, vallás, fogyatékosság, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni és születési helyzet

                 • kimondja, hogy az alapvető jogok mindenkit különbség nélkül megilletnek

                 • állami feladatként határozza meg az esélyegyenlőség védelmét

                 • a szexuális irányultság nincs benne — de az Alkotmánybíróság több esetben diszkriminációnak ítélte a szexuális irányultság szerinti megkülönböztetést

               • az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi törvény → útmutatás a követelmény értelmezéséhez a jogrendszer egésze számára

                 • átfogó és részeltes antidiszkriminációs szabályok a jogrendszer egésze számára

                 • az EU joganyagával való minél erősebb összhang

                 • általnos szabályok mellett külön fejezetek: foglalkoztatás, oktatás, szociális biztonság, egészségügyi ellátás, lakhatás, szogáltatások igénybevétle

                 • szélesebb körű, mint az Alaptörvény → 19 kategória — pl. + életkor, nemi identitás, szexuális irányultság

                 • elfogadja a pozitív diszkriminációt

               • ágazati jogszabályok — pl. a Munka Törvénykönyve, közoktatási törvény, egészségügyi törvény → további, csak az adott területen érvényes szabályok megállapítása

1. • • • • • a szociális ellátórendszer

             • családi ellátások

               • • gyermekekhez kötött családi pótlék — nem nagy összegű

                 • GYES: alanyi jogon, havi rendszerességgel járó támogatás 3 éves korig

                 • GYED: egészségbiztosítás keretében, nem szociális juttatás, a jövedelemkiesést pótolja

                 • GYET: “főállású anyaság” — saját háztartásban 3+ kiskorú gyermek nevelése

                 • helyi önkormányzati segélyek a szegény családoknak

             • programkísérletek

               • • 2007-től 25 évre gyermekjóléti program → kevés eredmény

                 • továbbképzések → használhatatlanok, nem működtek

             • munkáltatók ösztönzése támogatásokkal

               • • tartós munkanélküliek alkalmazása

                 • ahogy lejár a támogatás, elbocsátják őket → rövidtávú, nem hatékony megoldás

             • segélyezés

               • • a mélyszegényeknek csak 1/5-e jut rendszeres szociális segélyekhez → általában a legszegényebbek nem jutnak hozzá a segélyehez

                 • ha havonta egy főre jutó segély összege max. 26 ezer Ft

                 • csak a munkavégzésre egészségi okokból képtelenek részesülnek szociális segélyben → a rászorulók többi részének: segély helyett ún. rendelkezési állási támogatás → el kell fogadniuk a nekik felkínált munkát

1. • • • • • egyéb hatóságok, képviselők: Egyenlő Bánásmód Hatóság (a sértett valószínűsít → a vádlottnak igazolnia kell, hogy nem történt jogsértés → ha igen, kártérítést fizet), betegjogi képviselőt, ellátottjogi képviselők, gyermekjogi képviselők

           • gyakorlati megvalósulás

             • • pozitív diszkrimináció — pl. kvóták a foglalkoztatásban

               • adózáspolitika — pl. progresszív adózás, adókedvezmények

               • munkahelyteremtés állami segédlettel

               • oktatás — tanodák, ösztöndíjak, többletpontok a felvételinél

               • segélyezés

           • az esélyegyenlőség megvalósulásának ellentéte — példák

             • • diszkrimináció

               • szegregáció

1. 1. 1. 2. egyéb védelem: civil szervezetek, emberjogi szervezetek

1. • • • • • civil szervezetek → ld. 12, 17. témakörök

             • • pl. TASZ — Társaság a Szabadságjogokért

1. • • • • • • • • emberi jogi jogvédő civil szervezet

                 • cél: az alapvető jogok és jogelvek érvényesülése Magyarországon → bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben

                 • tevékenység:

1. • • • • • • • • személyes adatok védelme

                 • közérdekú adatokhoz való hozzáférés és az állam átlátható működése

                 • a gyülekezési, a szólás- és a sajtószabadság védelme

                 • a választáshoz való jog és a részvételei jogok képviselete

                 • jogvédelem az egészségügyben

                 • a testi önrendelkezés védelme — pl. a méltó halálhoz való jog, terhesség-megszakítás

                 • a HIV/AIDS-szel élő személyek jogaink a védelme

                 • az LMBT+ emberek jogaink a védelme

                 • a romák jogainak védelme az intézményes diszkriminációval szemben

                 • a fogyatékos személyek jogainak védelme

                 • a drogfogyasztók jogainak védelme és az ezt tiszteletben tartó állami drogpolitikáért való fellépés