Társadalomismeret érettségi

A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek jogvédelmének társadalmi szükségessége és a megvalósulás módja

  1. A hátrányos helyzet fogalma, okai és jellemzői

    • a hátrányos helyzet fogalma

        • viszonyfogalom relatív, hogy kihez, mihez képest van valaki hátrányban

        • lehet jogi, pedagógia, munkaerőpiaci szempontból megközeleíteni

    • a hátrányos helyzetű csoportok

        • a foglalakoztatáson kívül rekedtek — pl. munkanélküliek, pályakezdők, nyugdíjasok

        • a lakhatásukban veszéleztetettek — pl. szegények, nyugdíjasok

        • a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek — pl. árvák, mélyszegénységbe születettek

        • a szociális vagy egészségi álapotuk miatt segítségre szoruló idősek

        • a fogyatékos és tartósan egészségkárodotott személyek

        • (etnikai hovatartozás) önmagában nem jelent hátrányos helyzetet, mégis a cigányság és a bevándorlók esetében így van

ezek kombinációja jelenthet halmozottan hártányos helyzetet = HHH

    • a hátrányos helyzet okai

        • egymással összegfüggő, láncreakció szerű folyamatok

            • biológiai-fiziológiai okok — pl. fogyatékos, csökkent munkaképességű rokkant, tartósan beteg, idős, támasz nélküli fiatal személyek

            • társadalmi okok: családi körülmények, szociális helyzet, hátrányos helyzetű régióban lakás, munkanélküliség

            • egyéni és társadalmi okok együttese: deviancia. alkoholizmus, bűnözés; ép családi háttér hiánya, alacsony iskolázottság, rossz munkaerkölcs, korai gyerekvállalás

    • a hátrányos helyzet jellemzői

        • a hátrányos helyzetű csoportok körében:

            • nem jellemző a mobilitás

            • nincsenek tisztában a jogaikkal, lehetőségeikkel nem érvényesül az érdekképviselet

            • korlátozott az információhoz való hozzáférés —pl. internethiány, analfabetizmus

ezek a csoportok kiszolgáltatottak nem, vagy csak korlátozottan képesek az érdek- és jogvédelemre ezért a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség érdekében szükség van ezen csoportok speciális jogvédelmére

        • a hátrányos helyzet különböző szempontokból

            • pedagógiai szempont

                • a HH és HHH gyermekek oktatása, nevelése az egyik legnagyobb kihívás

                • ezek meghatározása és eszközei — oktatási törvényekben és rendeletekben szabályozva

                • a hátrányos helyzet összetevői:

                  • alacsony családi jövedelem

                  • szűkös, bizonytalan lakáskörülmények

                  • a szülők alacsony iskolai végzettsége

                  • a szülők munkanélkülisége

                  • a deviáns, függésben élő családi környezet

                  • az ép család hiánya vagy instabilitása

                  • a család nagysága az eltartottak magas száma

                  • a beteg, korlátozott képességű szülők

                  • a hátrányos helyzetű régiók

                  • az etnikai kisebbséghez tartozás

                  • ezek a tényezők korlátozhatják a gyermek lehetőségeit

            • munkaerőpiaci szempont

                • munkaerőpiaci szempontból a következő csoportok tekinthetők hátrányos helyzetűnek:

                  • tartósan munkanélküliek

                  • pályakezdők

                  • megváltozott munkaképességűek

                  • nyudíjasok

                  • nők

                  • aluliskolázottak

                  • etnikai kisebbséghez tartozók

                  • külföldiek, bevándorlók

  1. A jogvédelem szükségessége és eszközei

    • a hátrányos helyzetűek védelmének társadalmi szükségessége

        • a HH csoportok kiszolgáltatottak nem, vagy csak korlátozottan képesek az érdek- és jogvédelemre ezért a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség érdekében szükség van ezen csoportok speciális jogvédelmére

        • a társadalom többi részének is érdeke a HH csoportok jogvédelmének megvalósulása

            • a társadalmi mobliltás érdekében

            • bárki kerülhet váratlanul hártányos helyzetben

            • az egész társadalom gazdasági érdekeinek érvényesülése érdekében

    • a védelem megvalósulása, eszközei

        1. állami, intézményes védelem

            • az állam feladata: védelem törvényekkel, szociális intézkedésekkel

            • törvényi védelem: egyenlő bánásmód követelménye a diszkrimináció jogi tilalma = embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni fő kérdések: mi minősül indokolatlan különbségtételnek? ki köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét? annak megsértése hogyan szankcionálható?

            • az egyenlő bánásmód követelmények szabályozása Magyrországon három szintű

                • az Alaptörvény általános érvénnyel mondja ki az egyenlő bánásmódot

                  • 11 kategória: faj, szín, nem, nyelv, vallás, fogyatékosság, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni és születési helyzet

                  • kimondja, hogy az alapvető jogok mindenkit különbség nélkül megilletnek

                  • állami feladatként határozza meg az esélyegyenlőség védelmét

                  • a szexuális irányultság nincs benne — de az Alkotmánybíróság több esetben diszkriminációnak ítélte a szexuális irányultság szerinti megkülönböztetést

                • az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi törvény útmutatás a követelmény értelmezéséhez a jogrendszer egésze számára

                  • átfogó és részeltes antidiszkriminációs szabályok a jogrendszer egésze számára

                  • az EU joganyagával való minél erősebb összhang

                  • általnos szabályok mellett külön fejezetek: foglalkoztatás, oktatás, szociális biztonság, egészségügyi ellátás, lakhatás, szogáltatások igénybevétle

                  • szélesebb körű, mint az Alaptörvény 19 kategória — pl. + életkor, nemi identitás, szexuális irányultság

                  • elfogadja a pozitív diszkriminációt

                • ágazati jogszabályok — pl. a Munka Törvénykönyve, közoktatási törvény, egészségügyi törvény további, csak az adott területen érvényes szabályok megállapítása

            • a szociális ellátórendszer

              • családi ellátások

                  • gyermekekhez kötött családi pótlék — nem nagy összegű

                  • GYES: alanyi jogon, havi rendszerességgel járó támogatás 3 éves korig

                  • GYED: egészségbiztosítás keretében, nem szociális juttatás, a jövedelemkiesést pótolja

                  • GYET: “főállású anyaság” — saját háztartásban 3+ kiskorú gyermek nevelése

                  • helyi önkormányzati segélyek a szegény családoknak

              • programkísérletek

                  • 2007-től 25 évre gyermekjóléti program kevés eredmény

                  • továbbképzések használhatatlanok, nem működtek

              • munkáltatók ösztönzése támogatásokkal

                  • tartós munkanélküliek alkalmazása

                  • ahogy lejár a támogatás, elbocsátják őket rövidtávú, nem hatékony megoldás

              • segélyezés

                  • a mélyszegényeknek csak 1/5-e jut rendszeres szociális segélyekhez általában a legszegényebbek nem jutnak hozzá a segélyehez

                  • ha havonta egy főre jutó segély összege max. 26 ezer Ft

                  • csak a munkavégzésre egészségi okokból képtelenek részesülnek szociális segélyben a rászorulók többi részének: segély helyett ún. rendelkezési állási támogatás el kell fogadniuk a nekik felkínált munkát

            • egyéb hatóságok, képviselők: Egyenlő Bánásmód Hatóság (a sértett valószínűsít a vádlottnak igazolnia kell, hogy nem történt jogsértés ha igen, kártérítést fizet), betegjogi képviselőt, ellátottjogi képviselők, gyermekjogi képviselők

            • gyakorlati megvalósulás

                • pozitív diszkrimináció — pl. kvóták a foglalkoztatásban

                • adózáspolitika — pl. progresszív adózás, adókedvezmények

                • munkahelyteremtés állami segédlettel

                • oktatás — tanodák, ösztöndíjak, többletpontok a felvételinél

                • segélyezés

            • az esélyegyenlőség megvalósulásának ellentéte — példák

                • diszkrimináció

                • szegregáció

        1. egyéb védelem: civil szervezetek, emberjogi szervezetek

            • civil szervezetek ld. 12, 17. témakörök

                • pl. TASZ — Társaság a Szabadságjogokért

                  • emberi jogi jogvédő civil szervezet

                  • cél: az alapvető jogok és jogelvek érvényesülése Magyarországon bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben

                  • tevékenység:

                  • személyes adatok védelme

                  • közérdekú adatokhoz való hozzáférés és az állam átlátható működése

                  • a gyülekezési, a szólás- és a sajtószabadság védelme

                  • a választáshoz való jog és a részvételei jogok képviselete

                  • jogvédelem az egészségügyben

                  • a testi önrendelkezés védelme — pl. a méltó halálhoz való jog, terhesség-megszakítás

                  • a HIV/AIDS-szel élő személyek jogaink a védelme

                  • az LMBT+ emberek jogaink a védelme

                  • a romák jogainak védelme az intézményes diszkriminációval szemben

                  • a fogyatékos személyek jogainak védelme

                  • a drogfogyasztók jogainak védelme és az ezt tiszteletben tartó állami drogpolitikáért való fellépés

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.