Társadalomismeret érettségi

A helyi társadalom összetevői, az egyesületek, kamarák, szakszervezetek céljai, feladatai

  1. A helyi társasdalom fogalma, összetevői

    • a helyi társadalom fogalma

        • helyi társadalom = az államhatalomtól függetlenül szervezeődő, az állam és az egyén között elhelyezkedő társadalom

        • az államhatalom önmagában nem lehet képes arra, hogy minden helyi problémát érzékeljen és orvosoljon szükség van a civil társadalomra

        • szükség van arra, hogy az államhatalmat irányító politikai csoportok esetleges önkényességével szemben a társadalom tagjai érdekvédelmi közösségeket hozzanak létre szükség van a civil társadalomra

        • a civil társadalom fejlettsége jellemzi egy demokrácia működőképességét

        • fő jellemzői

            • civil jellemző = tevékenységük nem a hatalom megszerzésére és kormányalakításra irányul

            • nonprofit jellemző = tevékenységüket nem gazdasági, nyereségorientált elvek vezérlik

    • a helyi társadalom összetevői

            • egyesületek — civil szervezetek

            • kamarák

            • szakszervezetek

  1. Az egyesületek

      • az egyesületek fogalma, jellemzői

          • civil szervezet/egyesület = a kormányzattól függetlenül, nonprofit módon, önkéntes alapon a közjó javára működő, önszabályzó, intézményesült társadalmi szervezet

          • nemkormányzati szervezetek— nem függnek közvetlenül a kormányzattól — sem jogilag, sem intézményesen nem tagolódnak be az állami szektorba

          • önszerveződések — saját akaratból jönnek létre — ez határozza meg működési elveiket is

          • nonprofit szervezetek — nem profitcélok vezérlik — az esetleges profitot deklarált céljaikra költik

          • intézményesültek — jogi személyek, szervezeti és működési szabályzatuk van, folyamatosan működnek

          • önszabályozók — működési szabályaikat maguk alkotják, a közös döntések végrehajtását maguk ellenőrzik

          • önkéntesek, öntevékenyek, jótékonyak — ez igaz a tevékenységükre és a vezetésre is

          • közhasznú szervezetek — közvetlenül vagy közvetve a közjót szolgálják — ehhez nem szükségses formális jogi minősítés

      • nem civil szervezetek

          • pártok közvetlen céluk a kormányzati hatalom megragadása

          • egyházak hierarchikus szervezetek, tagjaik tevékenységét szervezeik

          • szakszervezetek tagjaik érdekeit szolgálják

      • alapítás és jogi működés

          • 10 alapítótag

          • alakuló ülés

              • a szervezet megalakítása

              • a szabályzat megállapítása és elfogadása

              • ügyintéző és képviseleti szervek választása

          • bírósági nyilvántartásba vétel — csatolmány: alapszabály, az alakuló ülés jegyzőkönyve

          • minden olyan tevékenység végezhető, amely összhangban áll az alaptörvénnyel, és amelyet nem tilt a törvény — tiltott tevékenységek: gazdasági és vállalkozói, fegyveres, kizárólag állami szervek által ellátható

      • egy civil szervezet bemutatása — TASZ — Társaság a Szabadságjogokért

          • emberi jogi jogvédő civil szervezet

          • cél: az alapvető jogok és jogelvek érvényesülése Magyarországon bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben

          • tevékenység

              • személyes adatok védelme

              • közérdekú adatokhoz való hozzáférés és az állam átlátható működése

              • a gyülekezési, a szólás- és a sajtószabadság védelme

              • a választáshoz való jog és a részvételei jogok képviselete

              • jogvédelem az egészségügyben

              • a testi önrendelkezés védelme — pl. a méltó halálhoz való jog, terhesség-megszakítás

              • a HIV/AIDS-szel élő személyek jogaink a védelme

              • az LMBT+ emberek jogaink a védelme

              • a romák jogainak védelme az intézményes diszkriminációval szemben

              • a fogyatékos személyek jogainak védelme

              • a drogfogyasztók jogainak védelme és az ezt tiszteletben tartó állami drogpolitikáért való fellépés

          • szervezeti felépítés

              • egyesületi forma megfelelő keret a demokratikus döntéshozatali mechanizmushoz

              • közgyűlés — legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerv

                  • nyilvános ülések

                  • minden tag tanácskozási és szavazati joggal részt vehet

                  • az ügyvivői testület javaslatára a szervezet elnöke hívja össze

                  • min. évente 1 ülés

                  • a közgyűlés titkos szavazással választja meg az ügyvivői testületet

                  • minden ügyvivő jogosult a szervezet képviseletére és ügyeinek intézésére

              • stábgyűlések — kérdések megvitatása

              • öttagú ügyvivői testület — szavazás fontosabb ügyekről

              • ügyvezető igazgató — Kapronczay Stefánia

              • szakmai igazgató — Szabó Máté Dániel

              • működés közhasznú szervezetként

  1. A szakszervezetek

      • kialakulása

          • a 19. századi Angliában alakultak ki

          • a munkásmozgalom hozta őket létre

          • országonként változó az erősségük

              • Skandináviában, ált. Észak-Nyugat Európában erősek

              • Dél-Európában kevésbé jelentősek

              • Magyarországon erőtlenek

      • fogalma

          • szakszervezet = az azonos foglalkoztatási körben dolgozók érdekvédelmi szervezete

          • céljuk tagjaik anyagi érdekeinek képviselete és élet-és munkakörülményeinek javítása

          • a nagyobb szervezetek vezetői szerepet játszanak az országos politika alakításában is — de hivatalosan függetlenek attól, nem politizálnak

          • szociális érdekek képviselete — munkakörülmények, munkabér

          • legfontosabb eszközük a tárgyalás, az érdekek egyeztetése

          • esetleg tüntetések, sztájk szervezése

          • szabadon alapíthatók — egy foglalkoztatási körben több is

              • pl. Pedagógusok Szakszervezete / Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

ilyenkor a munkáltató (az államosított oktatás esetében a kormány) a reprezentatív (bionyos %-os szervezettségi szint felett lévő) szervezettel tárgyal

létrejöhet szövetség is

megnehezíti az érdekképviseletet, ha a szakszervezetek között nincs érdekegyesülés

      • jogosítványok, feladatok

          • kollektív érdekérvényesítési gyakorlat — kollektív szerződések kötése a munkáltatóval a munkavállalók érdekében

          • munkajogi segélynyújtás a munkáltatóval szemben

          • véleményezési jog — pl. a kedvezmények típusairól

          • egyetértési jog — pl. ágazati bérek bérminimumának jóváhagyása

          • sztrájkjog érvényesítése

              • a 2010-es sztrájktörvény-módosítással megnehezült a sztrájkok lebonyolítása

                  • a sztrájkjog feltételekhez kötött

                  • sztrájkot folytatni kizárólag az elégséges szolgáltatás mértékéről történt megállapodás után lehet folytatni

                  • megállapodás hiánya esetén a munkaügyi bíróság határozza meg az elégséges szolgáltatás mértékét sztrájk csak ezután

                  • a sztrájk jogellenesnek minősül, ha a felek nem működnek együtt, ha visszaélnek a sztrájkjoggal, vagy ha a sztrájk gátolja az elégséges szolgáltatás teljesítését

                  • pl. a mentősök sztrájkjoga

          • a vezetőket immunitás védi

          • a kormány a szakszervezetekkel az Érdekegyeztető Tanáccsal egyeztet a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben — pl. minimálbér, napi leghosszabb munkaidő, munkaszüneti napok

  1. A kamarák

      • fogalma

          • kamarák = olyan foglalkoztatási ágak érdekképviseleti szervezetei, amelyek keretében a munkavállalók többnyire egyedül, egymástól függetlenül végzik tevékenységüket — pl. ügyvédek, orvosok

          • korporációs modell alapján működnek — az állammal kötnek együttműködéseket

              • pl. Kereskedelmi és Iparkamara — pénz kivétele az oktatásból — pl. a szakiskolákban a szakismereti órák növelése az általános tantárgyak rovására

          • önálló szerveződések — papíron civil szervezetnek minősülnek

          • bizonyos szakmákban kötelező tagság — pl. Ügyvédi Kamara, Pedagógus Kar

          • tagdíjfizetési kötelezettség

      • feladatok

          • céljuk az információk átadása, a szakmai fejlődés és az érdekképviselet

          • szakmai hivatással kapcsolatos szervezetek — a szakdolgozókat védik szakfeladataik ellátása során

          • egy-egy ágazat továbbfejlesztése szakmai oktatás

          • a foglalkoztatási ág szakmai megítélése etikai bizottság — esetek szakmai-erkölcsi elbírálása

jól artikulálják egy-egy ágazat problémáját, a társadalmi-gazdasági-piaci változásokat az állam rendszeresen egyeztet a kamarákkal

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.