A helyi társadalom összetevői, az egyesületek, kamarák, szakszervezetek céljai, feladatai

1. A helyi társasdalom fogalma, összetevői

2. • a helyi társadalom fogalma

     • • helyi társadalom = az államhatalomtól függetlenül szervezeődő, az állam és az egyén között elhelyezkedő társadalom

       • az államhatalom önmagában nem lehet képes arra, hogy minden helyi problémát érzékeljen és orvosoljon → szükség van a civil társadalomra

       • szükség van arra, hogy az államhatalmat irányító politikai csoportok esetleges önkényességével szemben a társadalom tagjai érdekvédelmi közösségeket hozzanak létre → szükség van a civil társadalomra

       • a civil társadalom fejlettsége jellemzi egy demokrácia működőképességét

       • fő jellemzői

         • • civil jellemző = tevékenységük nem a hatalom megszerzésére és kormányalakításra irányul

           • nonprofit jellemző = tevékenységüket nem gazdasági, nyereségorientált elvek vezérlik

1. • a helyi társadalom összetevői

     • • • • egyesületek — civil szervezetek

           • kamarák

           • szakszervezetek

2. Az egyesületek

1. • • az egyesületek fogalma, jellemzői

       • • civil szervezet/egyesület = a kormányzattól függetlenül, nonprofit módon, önkéntes alapon a közjó javára működő, önszabályzó, intézményesült társadalmi szervezet

         • nemkormányzati szervezetek— nem függnek közvetlenül a kormányzattól — sem jogilag, sem intézményesen nem tagolódnak be az állami szektorba

         • önszerveződések — saját akaratból jönnek létre — ez határozza meg működési elveiket is

         • nonprofit szervezetek — nem profitcélok vezérlik — az esetleges profitot deklarált céljaikra költik

         • intézményesültek — jogi személyek, szervezeti és működési szabályzatuk van, folyamatosan működnek

         • önszabályozók — működési szabályaikat maguk alkotják, a közös döntések végrehajtását maguk ellenőrzik

         • önkéntesek, öntevékenyek, jótékonyak — ez igaz a tevékenységükre és a vezetésre is

         • közhasznú szervezetek — közvetlenül vagy közvetve a közjót szolgálják — ehhez nem szükségses formális jogi minősítés

1. • • nem civil szervezetek

       • • pártok → közvetlen céluk a kormányzati hatalom megragadása

         • egyházak → hierarchikus szervezetek, tagjaik tevékenységét szervezeik

         • szakszervezetek → tagjaik érdekeit szolgálják

1. • • alapítás és jogi működés

       • • 10 alapítótag

         • alakuló ülés

           • • a szervezet megalakítása

             • a szabályzat megállapítása és elfogadása

             • ügyintéző és képviseleti szervek választása

1. • • • • bírósági nyilvántartásba vétel — csatolmány: alapszabály, az alakuló ülés jegyzőkönyve

         • minden olyan tevékenység végezhető, amely összhangban áll az alaptörvénnyel, és amelyet nem tilt a törvény — tiltott tevékenységek: gazdasági és vállalkozói, fegyveres, kizárólag állami szervek által ellátható

1. • • egy civil szervezet bemutatása — TASZ — Társaság a Szabadságjogokért

       • • emberi jogi jogvédő civil szervezet

         • cél: az alapvető jogok és jogelvek érvényesülése Magyarországon → bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben

         • tevékenység

           • • személyes adatok védelme

             • közérdekú adatokhoz való hozzáférés és az állam átlátható működése

             • a gyülekezési, a szólás- és a sajtószabadság védelme

             • a választáshoz való jog és a részvételei jogok képviselete

             • jogvédelem az egészségügyben

             • a testi önrendelkezés védelme — pl. a méltó halálhoz való jog, terhesség-megszakítás

             • a HIV/AIDS-szel élő személyek jogaink a védelme

             • az LMBT+ emberek jogaink a védelme

             • a romák jogainak védelme az intézményes diszkriminációval szemben

             • a fogyatékos személyek jogainak védelme

             • a drogfogyasztók jogainak védelme és az ezt tiszteletben tartó állami drogpolitikáért való fellépés

1. • • • • szervezeti felépítés

           • • egyesületi forma → megfelelő keret a demokratikus döntéshozatali mechanizmushoz

             • közgyűlés — legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerv

               • • nyilvános ülések

                 • minden tag tanácskozási és szavazati joggal részt vehet

                 • az ügyvivői testület javaslatára a szervezet elnöke hívja össze

                 • min. évente 1 ülés

                 • a közgyűlés titkos szavazással választja meg az ügyvivői testületet

                 • minden ügyvivő jogosult a szervezet képviseletére és ügyeinek intézésére

             • stábgyűlések — kérdések megvitatása

             • öttagú ügyvivői testület — szavazás fontosabb ügyekről

             • ügyvezető igazgató — Kapronczay Stefánia

             • szakmai igazgató — Szabó Máté Dániel

             • működés közhasznú szervezetként

3. A szakszervezetek

1. • • kialakulása

       • • a 19. századi Angliában alakultak ki

         • a munkásmozgalom hozta őket létre

         • országonként változó az erősségük

           • • Skandináviában, ált. Észak-Nyugat Európában erősek

             • Dél-Európában kevésbé jelentősek

             • Magyarországon erőtlenek

1. • • fogalma

1. • • • • szakszervezet = az azonos foglalkoztatási körben dolgozók érdekvédelmi szervezete

         • céljuk tagjaik anyagi érdekeinek képviselete és élet-és munkakörülményeinek javítása

         • a nagyobb szervezetek vezetői szerepet játszanak az országos politika alakításában is — de hivatalosan függetlenek attól, nem politizálnak

         • szociális érdekek képviselete — munkakörülmények, munkabér

         • legfontosabb eszközük a tárgyalás, az érdekek egyeztetése

         • esetleg tüntetések, sztájk szervezése

         • szabadon alapíthatók — egy foglalkoztatási körben több is

           • • pl. Pedagógusok Szakszervezete / Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

→ ilyenkor a munkáltató (az államosított oktatás esetében a kormány) a reprezentatív (bionyos %-os szervezettségi szint felett lévő) szervezettel tárgyal

→ létrejöhet szövetség is

→ megnehezíti az érdekképviseletet, ha a szakszervezetek között nincs érdekegyesülés

1. • • jogosítványok, feladatok

1. • • • • kollektív érdekérvényesítési gyakorlat — kollektív szerződések kötése a munkáltatóval a munkavállalók érdekében

         • munkajogi segélynyújtás a munkáltatóval szemben

         • véleményezési jog — pl. a kedvezmények típusairól

         • egyetértési jog — pl. ágazati bérek bérminimumának jóváhagyása

         • sztrájkjog érvényesítése

           • • a 2010-es sztrájktörvény-módosítással megnehezült a sztrájkok lebonyolítása

               • • a sztrájkjog feltételekhez kötött

                 • sztrájkot folytatni kizárólag az elégséges szolgáltatás mértékéről történt megállapodás után lehet folytatni

                 • megállapodás hiánya esetén a munkaügyi bíróság határozza meg az elégséges szolgáltatás mértékét → sztrájk csak ezután

                 • a sztrájk jogellenesnek minősül, ha a felek nem működnek együtt, ha visszaélnek a sztrájkjoggal, vagy ha a sztrájk gátolja az elégséges szolgáltatás teljesítését

                 • pl. a mentősök sztrájkjoga

         • a vezetőket immunitás védi

         • a kormány a szakszervezetekkel az Érdekegyeztető Tanáccsal egyeztet a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben — pl. minimálbér, napi leghosszabb munkaidő, munkaszüneti napok

4. A kamarák

1. • • fogalma

1. • • • • kamarák = olyan foglalkoztatási ágak érdekképviseleti szervezetei, amelyek keretében a munkavállalók többnyire egyedül, egymástól függetlenül végzik tevékenységüket — pl. ügyvédek, orvosok

         • korporációs modell alapján működnek — az állammal kötnek együttműködéseket

           • • pl. Kereskedelmi és Iparkamara — pénz kivétele az oktatásból — pl. a szakiskolákban a szakismereti órák növelése az általános tantárgyak rovására

1. • • • • önálló szerveződések — papíron civil szervezetnek minősülnek

1. • • • • bizonyos szakmákban kötelező tagság — pl. Ügyvédi Kamara, Pedagógus Kar

         • tagdíjfizetési kötelezettség

1. • • feladatok

1. • • • • céljuk az információk átadása, a szakmai fejlődés és az érdekképviselet

         • szakmai hivatással kapcsolatos szervezetek — a szakdolgozókat védik szakfeladataik ellátása során

1. • • • • egy-egy ágazat továbbfejlesztése → szakmai oktatás

         • a foglalkoztatási ág szakmai megítélése → etikai bizottság — esetek szakmai-erkölcsi elbírálása

→ jól artikulálják egy-egy ágazat problémáját, a társadalmi-gazdasági-piaci változásokat → az állam rendszeresen egyeztet a kamarákkal