Társadalomismeret érettségi

A szegénység mutatói, jellemzői, egyéni és társadalmi következményei

  1. A szegénység fogalma, kategóriái és mérése

    • a szegénység fogalma

        • Európa Tanács (1998): szegény az az egyén vagy család, aki nem rendelkezik elég forrással ahhoz, hogy olyan életfeltételekhez jussanak, olyan tevékenységekben és életfolyamatokban vegyenek részt, amelyek a társadalomban általánosan elfogadottak

ez nem csak az anyagi javak hiányára utal, hanem arra is, hogy a források hiánya kirekeszthet a társadalmilag fontosnak tartott tevékenységekben való részvételből

        • vagyis a szegénység a pénzhiány, és ebből következően a kulturális és társadalmi tőke hiánya ezáltal a szegények olyan tartósan fennálló hátrányos helyzetben vannak, melyből saját erőből nehéz kikerülni

        • depriváltság (gyakran használt kifejezés a szegénységgel kapcsolatban): deprivált az a személy vagy család, aki nélkülöz valamit, ami az adott társadalomban a többségnek rendelkezésére áll, vagy amit az adott társadalom mindenki számára elérendő minumunak tart

    • a szegénység kategóriái

        • a mérés módja szerint

            • objektív szegénység = statisztikailag mérhető szegénység

                • abszolút szegénység: létminimum alatt, létfanntartási bizonyatlanság

                • relatív szegénység: jelentős elmaradottság az adott társadalom átlagos viszonyaitól

            • szubjektív szegénység: a megkérdezett személy vagy család a megkérdezés pillanatában szegénynek érzi magát

        • időtáv szerint

            • tartós szegénység: szegény családba való születés a szegénység kulturájának és tudatának átöröklése

            • átmeneti szegénység: olyan személyek, akik jelenleg szegények, de valószínűleg rövid időn belül kikerülnek ebből az állapotból — pl. GYES-en vagy GYED-en lévők, pályakezdők

            • átöröklődő/gyermekszegénység: hátrányos helyzetű szülők gyermekei éhezés, eszközhiány, nem megfelelő öltözködés, oktatás hiánya

        • a szegénység típusa szerint

            • hagyományos szegénység: már a rendszerváltás előtt is — alacsony végzettség, inaktivitás, kistelepülésen élés, csonka- vagy sokgyermekes család, rokkantság, tartós betegség

            • új szegénység: a rendszerváltás után jelentkezik — munkanélküliek, pályakezdők, hajléktalanok, elszegényedő középosztály és nők

            • demográfiai szegénység: az egyén élete során többször is szegénnyé válhat, illetve kiemelkedhet belőle — pl. gyermekkor, gyerekvállalás, időskor

            • etnikai szegénység: cigányok

    • a szegénység mérése

        • szegénységi index — EU-s szegénységi kérdőív alapján — pl. kérdések:

            • Tud-e egy 50 ezer Ft-os váratlan kiadást fedezni?

            • Megengedhet-e magának évi egyhetes üdülést?

            • Igaz-e, hogy nem kell takarékoskodnia a fűtéssel?

            • Jut-e kétnaponta húsétel az asztalára?

            • Igaz-e, hogy még sohasem került hátralékba a hiteltörlesztéssel vagy számlákkal?

            • Van-e telefonja?

            • Van-e színes TV-je?

            • Van-e kocsija?

            • Van-e mosógépe?

ha ezekbők 4 egyszerre nem teljesül, akkor a megkérdezett depriváltnak számít

        • a mérés problémái

            • nem könnyű objektív, mindenkire használható mérőszámot és módszert találni

            • szegénységi küszöb: ezalatt szegény egy háztartás — meghatározása a létminimum kiszámítása (EU-s módszertan: az átlagkereset 60%-a alatt)

            • a létmimimum kiszámítása: fogyasztási kosár nincsenek sem egyéni, sem regionális különbségek minden benne van, amire a megítélés szerint egy (pl. négytagú) családnak szüksége lehet (élelmiszer, tisztálkodás, stb.) kritika: az emberek életmódja és fogyasztási kultúrája jelentősen eltér egymástól

  1. A szegénység Magyarországon

    • a rosszabbodó szociális helyzet és a kirekesztettség Magyarországon

        • a rendszerváltás után:

            • megszűnik a munkahelyek 1/3-a (4,8 millió 1,5 millió; 2010-ben is csak 3,7 millió)

            • robbanásszeráen megnőnek a jövedelmi és szociális különbségek

                • a lakosság 1/3-a szegénynek számít

                • 10%-a tartósan leszakadt

        • alacsony a munkaképes korú lakosság aktivitása: 55% (EU-s átlag: 64%) növekszik a munkanélküliség a lakosság jelentős része elszegényedik

        • 2008-2009-es válság tovább romlik a helyzet: az alsóközépsztály egy része elszegényedik, veszélyeztetetté válik

    • a magyarországi szegénység

        • Magyarország lakosságának kb. 1/3-a szegény (< 73 ezer Ft/fő/hónap) szétszakadó társadalom — egyik része Ny-Európa szintjéhez, a másik a harmadik világéhoz közeledik

        • EU-s módszertan szerint: a lakosság 17%-a szegény

        • mélyszegények (tartósan kirekesztettek a társadalomból): 11%

        • tartósan munkanélküliek és részidőben foglalkoztatottak a munkanélküliek 48%-a szegény

        • befolyásoló tényezők még:

            • családi helyzet: a gyermekes családok 40%-a, a nagycsaládosok 60%-a, a csonka családok 45%-a szegény

            • a nyugdíjasok 50%-a szegény

            • etnikai viszonyok: a cigányság többsége nyomorban él egy cigány újszülöttnkek tízszer nagyobb az esélye, hogy mélyszegénységbe születik

            • regionális különbségek ld. 15. témakör

                • legelszegényedetteb régiók: Kelet- és Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl a lakosság többsége cigány, de a szegények többsége nem cigány

            • egyéni tényezők: tartós betegség, fogyatékosság, hajléktalanság

        • gyerekszegénység

            • a magyar gyerekek 20%-a él az EU-s szegénységi küszöb alatt

            • a szegény családok

                • bevételük szinte egészét a gyerekekre fordítják

                • súlyos problémák: lakásfenntartás, iskolába való eljutás, nincstelenség (pl. megfelelő öltözet hiánya)

                • uzsorakölcsönök elszaporodása

        • a cigányság és a szegények a társadalmi gettóban

            • ma a cigány férfiak 20%-a dolgozik (a rendszerváltás előtt 90%-uk)

            • a szegénységük történeti-társadalmi-kuturális okai:

                • rendszerváltás

                • alacsony iskolázottság

                • munkaerőpiac: erős diszrkimináció

                • (munkahelyek nagymértékű megszűnése)

                • (szegény települések teljes kilátástalanság)

            • Magyarország: cigányság ≠ szegénység a népességnek kb. 6-7%-át teszik ki

            • települések kevés munkalehetőséggel általában a cigányok dolgoznak többet, csak feketén

            • a segélyezettek fele él cigány családokban

            • előítélet: azért szülnek gyereket, hogy több segélyt kapjanak jobban tudjanak élni — nem igaz:

                • kulturálisan máshogy tekintenek a gyerekvállalásra: a gyerek a jövő, “Isten ajándéka”

                • minél több a gyerek, annál kisebb az egy főre jutó segély összege

        • a cigányság felzárkózatása

            • Kádár-korszak: megítélés: társadalmi réteg fel kell számolni “CS-házak” (csökkentett értékű lakóhelyekre való költöztetés)

            • 2004-ig roma felzárkóztató program sikertelen volt

            • azóta nincs külön program, beolvadt a hátrányos helyzetűeket segítő programba

  1. A szegénység okai és a veszélyeztetettek csoportjai

    • a szegénység okai lehetnek:

        • biológiai-fiziológiai: sem az egyén, sem a társadalom nem tehet róla — természettől függő hátrányokból adódik csökkentés: leghatékonyabban támogatásokkal

        • természeti: természeti katasztrófák, csapások — pl. árvíz, tűzvész, járványok

        • gazdasági: vagyontalanság, termelési válságok, munkanélküliség, deviza-válság

        • társadalmi: sem az egyén, sem a természeti körülmények nem tehetnek róla — csak a társadalmi struktúra — az előnyösebb helyzetűek kihasználják a lehetőségeket a szegények a mardékon osztoznak

        • egyéni-társadalmi okok: bűnözés, alkoholimus, rossz munkaerkölcs, felelőtlen életmód, felelőtlen gyermekvállalás, családon belüli erőszak

    • kockázati tényezők és a veszélyeztetett csoporok

        • tényezők: munkanélküliség, alacsony végzettség, magas gyerekszám, lakókörnyezet, etnikai hovatartozás ld. a magyarországi szegénységnél

        • veszélyeztetettek: alacsony végzettségűek, cigányok, fogyatékosok, gyermekek, sokgyerekes családok, csonka családok, munkanélküliek, a munkaerőpiacrol kiszorult aktív korúak, falusi lakosság, elmaradott térségek lakossága

  1. A szegénység egyéni és társadalmi következményei

    • a szegénység egyéni következményei — mentális és fizikai következmények

        • otthon elvesztése további süllyedés

        • alultápláltság, alapvető higiénia hiánya egészségi állapot romlása, krónikus betegségek alcsonyabb várható élettartam

        • gyermekek: rossz fejlődési feltételek iskolai sikertelenség, tapasztalathiány nehezebb boldogulás az életben, kirekesztettség és beszűkülés

        • civilizációs betegségek” — pl. asztma rokkantnyugdíj, segély átadás a következő generációnak is

        • lelki betegségek: depresszió, pánikbetegség, stressz

        • deviáns viselkedések: alkoholizmus, kábítószerfüggűség, bűnözés

        • anyagi gondok családon beli nehézségek: erőszak, válás

        • a mobilitás válása

        • társadalmi kapcsolatok hiánya, hasonló helyzetűekkel fenntartott kapcsolatok kizárólagossága társadalmi kirekesztés

        • kiszolgálgatatottság a természeti csapásokkal szemben

    • a szegénység társadalmi következményei

        • veszélyezteti a gazdasági fejlődést

        • szegények: nem tudnak részt venni a közteherviselésben, de szükségük van szociális ellátásokra a társadalom többi része kényszerül eltartani őket, nincs egyensúly társadalmi feszültség

        • kialakul a “szegénység kutúrája” szegénységtudat szubkultúra öröklődik tovább csökken a felzárkózás esélye

        • fekete- és szürkegazdaság és -munka elterjedése

        • megélhetési bűnözés”

        • erősödhet a rasszizmus

        • növekvő szakadék a szegények és a gazdagok között két részre szakadó társadalom — szegregátum: vagyon szerinti területi elkülönülés

  1. A szociális ellátórendszer és a segélyezés kérdése

    • családi ellátások

        • gyermekekhez kötött családi pótlék — nem nagy összegű

        • GYES: alanyi jogon, havi rendszerességgel járó támogatás 3 éves korig

        • GYED: egészségbiztosítás keretében, nem szociális juttatás, a jövedelemkiesést pótolja

        • GYET: “főállású anyaság” — saját háztartásban 3+ kiskorú gyermek nevelése

        • helyi önkormányzati segélyek a szegény családoknak

    • programkísérletek

        • 2007-től 25 évre gyermekjóléti program kevés eredmény

        • továbbképzések használhatatlanok, nem működtek

    • munkáltatók ösztönzése támogatásokkal

        • tartós munkanélküliek alkalmazása

        • ahogy lejár a támogatás, elbocsátják őket rövidtávú, nem hatékony megoldás

    • segélyezés

        • a mélyszegényeknek csak 1/5-e jut rendszeres szociális segélyekhez általában a legszegényebbek nem jutnak hozzá a segélyehez

        • a havonta egy főre jutó segély összege max. 26 ezer Ft

        • csak a munkavégzésre egészségi okokból képtelenek részesülnek szociális segélyben a rászorulók többi részének: segély helyett ún. rendelkezési állási támogatás el kell fogadniuk a nekik felkínált munkát

        • érvek

            • a segélyezés mellett:

                • növeli a gazdasági hatékonyságot

                • hatásos: csak az kap ellátást, aki anyagilat rászorul optimális esetben megszűnteti az abszolút szegénységet, mint jövedelemhiányt

            • a segélyezés szűkítése mellett:

                • jóléti függőséget okoz nem ösztönzi munkakeresésre a szegényeket szegénységi csapda

                • értelmetlen vagy megbélyegző segélyek kizárása

                • nem hatásos: sosem jut el minden rászorulóhoz

                • nem hosszútávú megoldás

                • munkához vagy tevékenységehez kötés? — pl. közmunkaprogram, tanulási kötelezettség

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük