A szociálpolitika olyan szakpolitika, amely a társadalom működésével foglalkozik, annak működését kívánja befolyásolni a szociális élet területén. Meghatározza a célokat, s ezekhez hozzárendeli az eszközöket.
Ferge Zsuzsa meghatározása:A szociálpolitika történelmileg kialakult intézményrendszer, amely kielégít bizonyos piaci kapcsolatok révén nem megfelelően biztosítható szükségleteket. Túlnyomórészt az állami elosztás, illetve újraelosztás eszközeivel működik, relatíve önálló intézményrendszerek együtteseként.
A szociálpolitika céljai:A társadalom integrálódásának a biztosítása
Esély biztosítása, esélyegyenlőség biztosítása, és a társadalomban halmozottan jelenlévő illetve meglévő egyenlőtlenségek mérsékelése.
A szociálpolitika : a társadalom szegényebb életkörülmények közé szorult tagjainak társadalmi, gazdasági, kulturális, jóléti helyzetének javítását, vagy további romlását megakadályozó közéleti, kormányzati, tudatosan szervezett közösségi tevékenység.
A szociálpolitika alanyai:
A szociálpolitika alanyai: az egyének és társadalmi csoportok.
A szociálpolitika alanyainak köre történetileg változó. Ez a kör meghatározza a szociálpolitika jellegét és milyenségét. A támogatások különböző színtereken keresztül jutnak el a támogatottakhoz.
Inaktív keresők: azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek.
Ha egy országban alacsony foglalkoztatottság azért jelent problémát, mert azt jelenti, hogy az állami feladatok, a szociális-, egészségügyi és oktatási rendszer finanszírozására használt adókat és járulékokat a népességnek jóval kisebb része állítja elő az egész társadalom számára, mint más országokban. Ez az igazságtalan eloszlás felfelé hajtja az adóterhelést, különösen akkor, ha az állam rosszul gazdálkodik. A helytelen gazdaságpolitika következményeit az adózók viselik, miközben a társadalom jelentős része nem adózik, ugyanakkor a gyermekek kivételével a politika befolyásolására alkalmas szavazati joggal rendelkezik, illetve az adók elkerülése révén tömegesen jut ellenszolgáltatás nélkül gazdasági előnyökhöz.
Szegények
A szegénység több tényezőre vezethető vissza és mind formájában, mind fajtájában igen eltérő lehet. Legfőbb okai közé a pénzhiány sorolható. Ennek következtében az emberek olyan tartósan fennálló, hátrányos helyzetbe kerülnek, melyből, saját erejükből általában nem tudnak kikerülni.
Az egyén életvitelét tekintve különféleképpen fejti ki hatását:
Enyhébb anyagi gondoknál:
• lakás fenntartásának nehézségei illetve nem megfelelő lakás
• számla befizetésének nehézségei
• rosszabb minőségű élelmiszer (vitaminszegény, egészségtelen táplálkozás)
• olcsóbb gyógyszerek
• közteherviselés nehezen oldható meg
Súlyos anyagi gondoknál:
• lakás fenntartásának nehézségei, ill. lakáshiány
• számla befizetésének nehézségei
• élelmiszer- és gyógyszerhiány
• évszaknak nem megfelelő ruházat
• közteherviselés nehezen, vagy egyáltalán nem oldható meg
Következményei és okai lehetnek:
• alacsony iskolázottság
• munkanélküliség
• elszigeteltség, kirekesztődés
• anyagi terhek súlyossága miatt kialakult családon belüli nehézségek
• tapasztalathiány, mobilitás hiánya
• depresszió
• társadalmi kapcsolatok hiánya illetve hasonló helyzetűekkel fenntartott kapcsolatok kizárólagossága
Típusai
• Abszolút szegénység
Saját létfenntartásához szükséges eszközeit nem tudja megteremteni és létminimum alatt él.
• Relatív szegénység
Akinek a keresetük nem elég arra, hogy tovább fejlesszék magukat. Társadalmi és kulturális szegénységet jelent. A társadalom nagy többségéhez képest szegény.
Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok, elégedettek és elégedetlenek. Ezt a jelenséget nevezzük egyenlőtlenségnek. Minden fejlett országban 5 – 20 % közötti szegénységet mutatnak ki.
Depriváltak
Szó szerint: valamitől megfosztottak. Szűkebb értelemben a szegényeket, tágabb értelemben mindazokat így nevezik, akik nélkülöznek valamit, ami a társadalom nagy többségének rendelkezésére áll.
Többszörösen hátrányos helyzetűek:
A hátrányos helyzet a jelen kor politikájának fontos fogalma. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében tudni kell arról, hogy kit kell támogatni, kinek van joga igénybe venni a különféle szociális kedvezményeket. Ha teljesülnek a következők, akkor az adott személy valószínűleg hátrányos helyzetű családi háttérből érkezik.
A család szegény (nyomorog), jövedelme főként segély, nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátás, esetleg alkalmi munka. Egészségtelen lakhatási körülmények, szülők iskolázatlansága, szocializációs ártalmak (közeli hozzátartozók alkoholisták, drogfüggők, játékszenvedély), legalább az egyik szülő fogyatékos 8emiatt gyermekét nem tudja megfelelően ellátni).
A 1993.évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 121.§-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseket: a 14. pont szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.
Deviánsak
A deviancia a normaszerűtől való eltérést jelenti. A társadalmi normáktól nemcsak a bűnözők, de a zsenik vagy akár a furcsa viselkedést tanúsító művészek, tudósok is eltérhetnek. Eltérhetnek csoportok, egyének kulturális szokásaikat, nyelvhasználatukat illetően is. Ezek a csoportok hatással vannak a társadalom egészére is, létük pozitív jelentőséggel bír a társadalom folyamatos megújulása szempontjából. Deviánsoknak tekinthet a társadalom a kulturális eltérések okán az adott normáktól eltérő magatartásformákat is.
Típusai: a bűnözés, az alkoholizmus, drogfogyasztás, öngyilkosság, stb.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III-as törvény szabályozza többek között a szociális ellátások rendszerét.
ALAPELLÁTÁSOK
I. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
1. étkeztetés
2. házi segítségnyújtás
3. családsegítés
4. speciális alapellátási feladatok
a) közösségi pszichiátriai ellátás
b) fogyatékkal élők támogató szolgálata
c) szenvedélybeteg ellátás
d) utcai szociális munka
5. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
6. nappali ellátás
a) idősek klubja
b) fogyatékosok nappali intézménye
c) szenvedélybetegek nappali intézménye
d) pszichiátriai betegek nappali intézménye
e) nappali melegedő
II. GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOK
1. gyermekjóléti szolgáltatás
2. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, vagy központ
3. gyermekek napközbeni ellátása
a) bölcsőde
b) családi napközi
c) házi gyermek felügyelet
d) óvoda
e) iskolai napközi
4. gyermekek átmeneti gondozása
a) helyettes szülő
b) gyermekek átmeneti otthona
c) családok átmeneti otthona
SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK
I. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
1. ápolást gondozást nyújtó intézmények
a) idősek otthona
b) pszichiátriai betegek otthona
c) szenvedélybetegek otthona
d) fogyatékos személyek otthona
e) hajléktalanok otthona
2. rehabilitációs intézmények
a) pszichiátriai betegek rehabilitációs otthona
b) szenvedélybetegek rehabilitációs otthona
c) fogyatékos személyek rehabilitációs otthona
d) hajléktalanok rehabilitációs otthona
3. átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények
a) időskorúak gondozó háza
b) fogyatékos személyek gondozó háza
c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona
d) szenvedélybetegek átmeneti otthona
e) éjjeli menedékhely
f) hajléktalanok átmeneti szállása
4. lakóotthonok
a) fogyatékos személyek lakóotthona
b) pszichiátriai betegek lakóotthona
c) szenvedélybetegek lakóotthona
II. GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK
1. otthont nyújtó ellátások
2. utógondozói ellátások
3. nevelőszülői hálózat
4. gyermekotthon
5. területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, szakszolgálat