Társadalomismeret érettségi

Ismertesse az emberi szükségletek rendszerét, az emberi kapcsolatok jelentőségét a szükségletek rendszerében, az emberi kapcsolatokban rejlő erőforrásokat

Az emberi szükségletek hierarchiája

Abraham Maslow, amerikai pszichológus (1908-1970) dolgozta ki a máig használatos, igaz számtalan kritikával is illetett, motivációs rendszerét, amely motivációs rendszer több ponton is összekapcsolódik a mentálhigiénés, testi-lelki jóllét állapotával. A fizikai és alapvető szükségletek meglétének a hiánya kihat életünk minden napjára, személyiségünk fejlődésére, testi-lelki komfortérzetünk minőségére.

Különösen nagy veszélynek vannak kitéve ebben a hiányállapotban élő gyermekek és fiatalok, de ide sorolhatjuk az időseket is. Addig, ameddig a Földön több százmillió embernek napi gondja az egészséges ivóvíz, a megfelelő táplálék, a lakható hajlék, nem beszélve a háborús övezetben való élettérről, addig náluk jó esetben a mentálhigiéné alapjainak a súlyos hiányáról tudunk csak beszélni.

Ez a fizikai síkon megjelenő és determinisztikusam ható hiányállapot hazánkban is megfigyelhető, jelen van a mélyszegénységben, a teljes kiszolgáltatottságban élő családoknál. Vagyis addig, ameddig napjainkban gyerekek vagy akár idős emberek éheznek, vagy szenvednek lakhatásuk elégtelensége miatt, addig nem beszélhetünk optimális mentálhigiénés állapot kialakításról.

A segítő szakembernek természetesen törekednie kell az ilyen eseteknél is, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel csökkentse a családtagok kiszolgáltatottságát, és szakmai segítségével a családtagok pótolni tudják az alapvető létfeltételeket, ahhoz, hogy utána el tudjon indulni érdemben egy komplex, mentálhigiénés fejlesztő munka.

A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű és szimbolikus tartalmakat hordozó motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek. Például a piramis második szintjén található biztonság iránti szükséglet csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fiziológiai szükséglet részben kielégített. A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését érti.

A testi, fizikai szükségletek megléte, azok kielégítése mellett meghatározóak a lelki, vagyis a mentálhigiénés szükségletekhez tartozó jellemzők szerepe. Szeretet, elfogadás, az önbecsülés fontossága, és a személy valódi, belső énjét meghatározó, pozitív irányú, stresszmentes önmegvalósítása. Ha a fenti feltételek és viszonyok megvannak, akkor beszélhetünk mentálhigiénés stabilitásról. Fontos elem még a lelkileg kiegyensúlyozott embernél, hogy békében legyen az őt körülvevő világgal. Ez persze alapvetően attól függ, hogy valaki saját magával mennyire van összhangban, mennyire kiegyensúlyozott személyiség.

Két ismérvet kell itt figyelembe vennünk. Az egyik, hogy vannak olyan külső, objektív tényezők, jellemzők az egyén szűkebb-tágabb környezetében és kinek-kinek a saját életében, amely ismérvek és jellemzők működésére és szerepére az egyénnek nincs közvetlen ráhatása, befolyása. Vagyis egy sor külső, tőlünk független történés, esemény vesz minket körbe, szembesülünk ilyen tényekkel nap mint nap.

Ennél sokkal fontosabb viszont, hogy tisztában legyünk azokkal a minket körülvevő történésekkel, eseményekkel, amely jellemzőket viszont tudjuk befolyásolni. Azaz mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy hol, mely pontokon tud tudatosan és hatékonyan tenni azért, hogy testi-lelki egészsége fejlődjön, pozitív irányban változzon. Sokszor előszeretettel hibáztatjuk kudarcainkért a minket körülvevő külvilágot, minden minket ért negatív, rossz esemény bekövetkeztéért másokat teszünk hibássá. Ezt a folyamatot nevezik összefoglaló néven a pszichológiában projekciónak. Amikor kivetítjük, kívülre helyezzük térben és akár időben a bennünk lévő érzéseket, ösztönkésztetéseket, és ebből a kivetítésből vezetjük le, hogy a velünk történt konkrét események is más hibájából történtek meg velünk.

Szinte vég nélkül soroljuk, hogy ki és mi mindenki hibás azért, hogy odajutott az egyén, ahová jutott éppen.

Viszont, ha felismerjük, hogy igenis nagyon sok ponton felelősek vagyunk a sorsunk alakulásáért, és igenis ezért tenni is fogunk, reálisan, felnőttként viselkedve fogunk részt vállalni a saját életünk alakításban, ilyenkor teljesítjük az optimális mentálhigiénés státusz elnyerésnek legfőbb lépéseit.

Ezek közül is az egyik legfontosabb a szeretet és azon belül is fontos kiemelnünk az önszeretetet, vagyis önmagunk elfogadását olyannak amilyenek vagyunk, ezzel a reális énkép megtalálását. Ez nem a napjainkra jellemző, túlzottan egoista, durván önző és felszínes önimádatot jelenti. Pont ellenkezőleg, ha elfogadjuk önmagunkat, ha szeretjük önmagunkat, olyannak, amilyenek vagyunk, nincsenek bennünk hamis elvárások, nem élünk hamis értékek mentén, akkor a világot is elfogadjuk, akkor szeretjük a többi embertársunkat is, akkor megértéssel fordulunk feléjük.

Saját mentálhigiénés állapotunk pozitív ereje így hat ránk, és rajtunk keresztül hat a hozzánk forduló többi emberre is. Ha ez a lelki, mentálhigiénés pozitív beállítódás nincs meg bennünk, ha nincs meg a pozitív alap, akkor hiába építünk bármit is erre az alapra, nem lesz stabil és tartós az építmény, még ha elsőre annak is látszik, hiszen magával az alappal van baj. Fentiek miatt gondoljuk úgy, hogy a lelki beállítódás ezért nagyon fontos, mert minden, ami erre épül, önmagunk lelki stabilitásának függvénye.

Ahogyan Pál apostol is írja a Bibliában, az Újszövetségben: „Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszt-hatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égő áldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.”

Honnan tudjuk, hogy mentálhigiénés állapotunk rendben van, honnan tudhatjuk, hogy éppen hol tartunk saját lelki fejlődésünkben? A fentebb bemutatott és Maslow által kidolgozott elmélet ennek a megválaszolásában is segítségünkre van. Maslow szerint az önmegvalósító emberre mondhatjuk, hogy egészséges, és így mentálhigiénés státusza is rendben van. Ennek az önmegvalósító, mentálhigiénés állapotát tekintve rendben lévő embernek a főbb ismérvei a következők:

1. realista tájékozódás az életben,

2. a világ, mások és saját magának az elfogadása,

3. spontaneitás,

4. probléma- és nem érzelmi meghatározottság,

5. elkülönülési és intimitási képesség,

6. önállóság,

7. rugalmas viszonyulás a helyzetekhez és az emberekhez (sztereotípiák nélkül)

8. nyitottság a spirituális élményekre,

9. társas érdeklődés, a társadalmi célokkal való azonosulás képessége,

10. erős, szelektív érzelmi kapcsolódás,

11. demokratikus attitűdök és értékek,

12. nem téveszti össze a célt az eszközzel,

13. humorérzék, ami nem bánt másokat,

14. kreatív lehetőségek,

15. konformizmusellenesség,

16. aktív viszonyulás a környezetéhez.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.