7. A nemzeti és etnikai kisebbségek (nemzetiségek) jogvédelme, a pozitív diszkrimináció kérdésköre - Társadalomismeret érettségi

A nemzetiségi kisebbségek jogvédelme Magyarországon
- a nemzetiség fogalma
  - - etnokulturális közösség: azonos földrajzi környezetben, azonos hagyományokkal és azonos történeti múlttal rendelkező közösség
    - nemzet: etnikai (esetleg vallási és területi) alapon szerveződő közösség → az etnokulturális közösségekből alakul

- - - modern nemzettudat: a 19. századtól → nemzetiségek is innentől (még nem számítanak államalkotó elemnek)
    - nemzetiség:
      - az anyaországtól elválasztva, egy másik állam jogi fennhatósága alatt → az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van
        a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg → összetartozás-tudattal rendelkezik
        megítélésük a többség által → ld. 14. témakör
    - bevándorolt nemzetiségi csoportok — nem tudnak vagy akarnak megfelelni a törvényi elismerés követelményeinek → el nem ismert nemzetiségek
      - pl. zsidók nem akarnak, olaszok már asszimilálódtak, vietnámiak nem elég régóta

- jogi háttér
  - - a 2. vh. után: Európa Tanács → nemzetiségi jogokat deklarál
    - 1989-es alkotmány: a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők
    - 1993. évi nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény (nemzetiségi törvény)
      - nemzeti kisebbségek:
        legalább 100 éve Magyarországon
        saját nemzetállam
        ebből 12

- - - - etnikai kisebbség: cigányok
        helyi és országos önkormányzatok létrehozása
        alapítás: < 10 ezer fő → 50 fő; > 10 ezer fő → 100 fő
        leginkább a nagyvárosokban elszórtan élő nemzetiségieknek kedvez → kis számban, de elszórtan élő nemzetiségeknek is lehet sok helyi önkormányzatuk
        választás az önkormányzati választások során

- - - 2005. évi kisebbségi önkormányzatokról szóló törvény
      - egyéni és kollektív jogok meghatározása
    - 2011. évi nemzetiségi jogokról szóló törvény
      - megszűnik a nemzeti és etnikai kisebbség fogalma → helyettük nemzetiség → 13 nemzetiség (a cigány is)
        nincs jogi biztosíték a jogok érvényesülésére
        korábban önálló ombudsman a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmére (kisebbségi ombudsman) → 2012-től alapvető jogok biztosa közvetlenül az Országgyűlés alá rendelve, összevont jogkörrel
        személyében ő is kisebbségi volt
        feladata volt: kisebbségek jogvédelme a politikai és közigazgasási szervekkel szemben

- egyéni és kollektív jogok
  - - alapelvek
      - a nemzetiségek a politikai közösség részei, államalkotó tényezők — választójog, néprészvétel
        a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség önérték, ezért kell védelmezni – kulturális önigazgatás biztosításával
        a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek a magyarországi kulturális örökség részei
        a nemzetiségeket sajátos egyéni és közösségi jogok, alapvető szabadságjogok illetik meg identitásuk megőrzése, közösségeik fennmaradása érdekében (azaz külön jogok, amelyekre a többséghez tartozóknak nincs szükségük, nekik elegendőek az általános jogok)
    - egyéni kisebbségi jogok
      - emberi méltóság védelme
        jogegyenlőség, diszkrimináció tilalma
        önazonosság szabad megvallása, őrzése vagy elhallgatása, elhagyása
        nemzetiségnek megfelelő névhasználati jog (nemzetiségi utónévkönyv, írásmód, de magyar névsorrend hivatalos iratokban)
        anyanyelvhasználat (pl. hatósági eljárásban)
        választójog a kisebbségi szervezetek létesítésénél
        tájékozódás saját anyanyelven — pl. műsorsugárzás, újságok, kommunikáció
    - kollektív kisebbségi jogok
      - jog az anyanyelv használatához az adott közösség részéről — pl. feliratok, táblák, önkormányzati kommunikáció
        saját kultúra ápolásához való jog
        saját anyanyelvű oktatáshoz való jog
        helyi és kisebbségi önkormányzatok létrehozásának és működtetésének joga
        főbb feladataik:
        érdek- és jogvédelem
        fejlesztési tervek véleményezése — főleg az építészeti emlékek és a nemzetiségi oktatás kérdésében
        intézmények alaptása és fenntartása: óvoda, iskola, művelősédi ház, múzeum, színház, kiadó, könyvtár, stb.
        nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezése
        petíciós jog kisebbségi ügyekben

- - - - az Országgyűlés munkájában való részvétel joga — 13 nemzetiségi szószóló
        közszolgáltati médiaszolgáltatáshoz való jog
        a kisebbségi ombudsmanhoz való fordulás joga (2012-ig)
        példa egy panaszra: 2008-ban segítségkérő levelet kaptunk az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökétől. Az elnök asszony a kiegészítő kisebbségi oktatás finanszírozásával, illetve az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola munkájának ellehetetlenülésével kapcsolatban fordult hozzánk. Állítása szerint a jelenlegi jogszabályi feltételek mellett a kiegészítő kisebbségi oktatás nem folytatható tovább. A kiegészítő kisebbségi oktatásért 45 000 forint/gyermek/év kiegészítő fejkvóta jár. Bár a kisebbségi oktatás heti 5 órában történik, a tanároknak legalább 70%-át közalkalmazotti jogviszonyban kell foglalkoztatniuk. A tanárok fizetésének finanszírozása ennek következtében lehetetlenné vált. Hasonló problémával küzdött a bolgár és görög kisebbség is.

2. A pozitív diszkrimináció kérdésköre

- pozitív diszkrimináció fogalma
  - egy csoportra vagy személyre vonatkozó jogi vagy adminisztratív, hátrányt csökkentő megkülönböztetés
  - a csoport vagy személy valamilyen szempontból a többséghez képest való hátrányos helyzete ad rá okot
  - célja a szolidaritás, a gazdasági vagy társadalmi igazságtalanság enyhítése → az esélyegyenlőség megteremtése

- gyakorlati példák
  - hátrányos helyzetű csecsemők és óvodások fejlesztése
  - kis jövedelmű, mozgásukban korlátozott emberek segédeszközeinek beszerzési támogatása
  - egy tájékon élő jelentősebb kisebbség nyelvének használatának kötelezővé tétele a helyi közigazgatásban → nyelvhasználati szempontból megszűnik a kisebbséghez tartozó állampolgár hátránya
  - egy alulképviselt, korábban hátrányos helyzetbe került társadalmi csoporttal, pl. a feketékkel, nőkkel, az őslakosokkal és nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan hozott intézkedések, pl. egy kvóta, mely elősegíti a foglalkoztatásban, a felsőoktatásban és a közügyekben való részvételt
- az Alaptörvényben
  - az Alaptörvény kifejezetten utal pozitív diszkriminációs lehetőségekre — pl. az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani → GYES, GYED

- - “… a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden még a végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. …ha valamely – Alaptörvénybe nem ütköző – társadalmi cél vagy valamilyen alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy a legszűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni”

- kritikái
  - a pozitív diszkrimináció során gyakran mennyiségi és minőségi határokat (kvótákat) kell szabni, néha etnikai alapon, miközben a jogrendszer célja épp ezen kategóriák eltörlése
  - az adományozás erősíti az elmaradottabb társadalmi csoportokban az áldozat-szerep érzését ahelyett, hogy valóban az esélyek egyenlőségét teremtené meg
  - Magyarországon gyakori kritika éri a cigányokkal szembeni segélyezést, amelyet helytelenül pozitív diszkriminációnak tartanak
  - gyakran ellentmond a biológiai kiválasztódás szempontjainak (pl. nőkkel szembeni pozitív diszkrimináció) → a túlzott egalizálás a fejlettebb társadalmi önszerveződést gátolja
- további, egyes csoportokkal és személyekkel szembeni megkülönböztetés → ld. 14. témakör

Még szintén kedvelheted...

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása