Társadalomismeret érettségi

7. A nemzeti és etnikai kisebbségek (nemzetiségek) jogvédelme, a pozitív diszkrimináció kérdésköre

  1. A nemzetiségi kisebbségek jogvédelme Magyarországon

    • a nemzetiség fogalma

        • etnokulturális közösség: azonos földrajzi környezetben, azonos hagyományokkal és azonos történeti múlttal rendelkező közösség

        • nemzet: etnikai (esetleg vallási és területi) alapon szerveződő közösség az etnokulturális közösségekből alakul

        • modern nemzettudat: a 19. századtól nemzetiségek is innentől (még nem számítanak államalkotó elemnek)

        • nemzetiség:

            • az anyaországtól elválasztva, egy másik állam jogi fennhatósága alatt az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van

            • a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg összetartozás-tudattal rendelkezik

            • megítélésük a többség által ld. 14. témakör

        • bevándorolt nemzetiségi csoportok — nem tudnak vagy akarnak megfelelni a törvényi elismerés követelményeinek el nem ismert nemzetiségek

            • pl. zsidók nem akarnak, olaszok már asszimilálódtak, vietnámiak nem elég régóta

    • jogi háttér

        • a 2. vh. után: Európa Tanács nemzetiségi jogokat deklarál

        • 1989-es alkotmány: a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők

        • 1993. évi nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény (nemzetiségi törvény)

            • nemzeti kisebbségek:

                • legalább 100 éve Magyarországon

                • saját nemzetállam

                • ebből 12

            • etnikai kisebbség: cigányok

            • helyi és országos önkormányzatok létrehozása

                • alapítás: < 10 ezer fő 50 fő; > 10 ezer fő 100 fő

                • leginkább a nagyvárosokban elszórtan élő nemzetiségieknek kedvez kis számban, de elszórtan élő nemzetiségeknek is lehet sok helyi önkormányzatuk

                • választás az önkormányzati választások során

        • 2005. évi kisebbségi önkormányzatokról szóló törvény

            • egyéni és kollektív jogok meghatározása

        • 2011. évi nemzetiségi jogokról szóló törvény

            • megszűnik a nemzeti és etnikai kisebbség fogalma helyettük nemzetiség 13 nemzetiség (a cigány is)

            • nincs jogi biztosíték a jogok érvényesülésére

            • korábban önálló ombudsman a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmére (kisebbségi ombudsman) 2012-től alapvető jogok biztosa közvetlenül az Országgyűlés alá rendelve, összevont jogkörrel

                • személyében ő is kisebbségi volt

                • feladata volt: kisebbségek jogvédelme a politikai és közigazgasási szervekkel szemben

    • egyéni és kollektív jogok

        • alapelvek

            • a nemzetiségek a politikai közösség részei, államalkotó tényezők — választójog, néprészvétel

            • a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség önérték, ezért kell védelmezni – kulturális önigazgatás biztosításával

            • a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek a magyarországi kulturális örökség részei

            • a nemzetiségeket sajátos egyéni és közösségi jogok, alapvető szabadságjogok illetik meg identitásuk megőrzése, közösségeik fennmaradása érdekében (azaz külön jogok, amelyekre a többséghez tartozóknak nincs szükségük, nekik elegendőek az általános jogok)

        • egyéni kisebbségi jogok

            • emberi méltóság védelme

            • jogegyenlőség, diszkrimináció tilalma

            • önazonosság szabad megvallása, őrzése vagy elhallgatása, elhagyása

            • nemzetiségnek megfelelő névhasználati jog (nemzetiségi utónévkönyv, írásmód, de magyar névsorrend hivatalos iratokban)

            • anyanyelvhasználat (pl. hatósági eljárásban)

            • választójog a kisebbségi szervezetek létesítésénél

            • tájékozódás saját anyanyelven — pl. műsorsugárzás, újságok, kommunikáció

        • kollektív kisebbségi jogok

            • jog az anyanyelv használatához az adott közösség részéről — pl. feliratok, táblák, önkormányzati kommunikáció

            • saját kultúra ápolásához való jog

            • saját anyanyelvű oktatáshoz való jog

            • helyi és kisebbségi önkormányzatok létrehozásának és működtetésének joga

              • főbb feladataik:

                  • érdek- és jogvédelem

                  • fejlesztési tervek véleményezése — főleg az építészeti emlékek és a nemzetiségi oktatás kérdésében

                  • intézmények alaptása és fenntartása: óvoda, iskola, művelősédi ház, múzeum, színház, kiadó, könyvtár, stb.

                  • nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezése

                  • petíciós jog kisebbségi ügyekben

            • az Országgyűlés munkájában való részvétel joga — 13 nemzetiségi szószóló

            • közszolgáltati médiaszolgáltatáshoz való jog

            • a kisebbségi ombudsmanhoz való fordulás joga (2012-ig)

                • példa egy panaszra: 2008-ban segítségkérő levelet kaptunk az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökétől. Az elnök asszony a kiegészítő kisebbségi oktatás finanszírozásával, illetve az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola munkájának ellehetetlenülésével kapcsolatban fordult hozzánk. Állítása szerint a jelenlegi jogszabályi feltételek mellett a kiegészítő kisebbségi oktatás nem folytatható tovább. A kiegészítő kisebbségi oktatásért 45 000 forint/gyermek/év kiegészítő fejkvóta jár. Bár a kisebbségi oktatás heti 5 órában történik, a tanároknak legalább 70%-át közalkalmazotti jogviszonyban kell foglalkoztatniuk. A tanárok fizetésének finanszírozása ennek következtében lehetetlenné vált. Hasonló problémával küzdött a bolgár és görög kisebbség is.

2. A pozitív diszkrimináció kérdésköre

    • pozitív diszkrimináció fogalma

      • egy csoportra vagy személyre vonatkozó jogi vagy adminisztratív, hátrányt csökkentő megkülönböztetés

      • a csoport vagy személy valamilyen szempontból a többséghez képest való hátrányos helyzete ad rá okot

      • célja a szolidaritás, a gazdasági vagy társadalmi igazságtalanság enyhítése az esélyegyenlőség megteremtése

    • gyakorlati példák

      • hátrányos helyzetű csecsemők és óvodások fejlesztése

      • kis jövedelmű, mozgásukban korlátozott emberek segédeszközeinek beszerzési támogatása

      • egy tájékon élő jelentősebb kisebbség nyelvének használatának kötelezővé tétele a helyi közigazgatásban nyelvhasználati szempontból megszűnik a kisebbséghez tartozó állampolgár hátránya

      • egy alulképviselt, korábban hátrányos helyzetbe került társadalmi csoporttal, pl. a feketékkel, nőkkel, az őslakosokkal és nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan hozott intézkedések, pl. egy kvóta, mely elősegíti a foglalkoztatásban, a felsőoktatásban és a közügyekben való részvételt

    • az Alaptörvényben

      • az Alaptörvény kifejezetten utal pozitív diszkriminációs lehetőségekre — pl. az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani GYES, GYED

      • “… a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden még a végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. …ha valamely – Alaptörvénybe nem ütköző – társadalmi cél vagy valamilyen alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy a legszűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni”

    • kritikái

      • a pozitív diszkrimináció során gyakran mennyiségi és minőségi határokat (kvótákat) kell szabni, néha etnikai alapon, miközben a jogrendszer célja épp ezen kategóriák eltörlése

      • az adományozás erősíti az elmaradottabb társadalmi csoportokban az áldozat-szerep érzését ahelyett, hogy valóban az esélyek egyenlőségét teremtené meg

      • Magyarországon gyakori kritika éri a cigányokkal szembeni segélyezést, amelyet helytelenül pozitív diszkriminációnak tartanak

      • gyakran ellentmond a biológiai kiválasztódás szempontjainak (pl. nőkkel szembeni pozitív diszkrimináció) a túlzott egalizálás a fejlettebb társadalmi önszerveződést gátolja

    • további, egyes csoportokkal és személyekkel szembeni megkülönböztetés ld. 14. témakör

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.