Társadalomismeret érettségi

Az információrobbanás egyéni és társadalmi következményei

  1. Az információrobbanás kialakulása és fogalma

    • az információrobbanás kialakulása — történelmi áttekintés

        • a 15. század közepétől: könyvnyomtatás az információ már nem egy szűk réteg privilégiuma Guttenberg-galaxis következményei pl. a humanizmus, a reformáció

        • a 19. század közepétől:

            • a sajtó fejlődése: nyomda, modern újság, hírközlés

            • az infrastruktúra fejlődése: vasút, autó, telefon, távíró, rádió az információ még szélesebb tömegekhez jut el

mégis mindkét korszakban problémát jelent a tömegek számára az információ felkutatása, megszerzése

        • a 21. századtól: az információk digitálisan terjednek gyakorlatilag bárhol, bármikor, bárki számára elérhetőek

    • az információrobbanás fogalma és jellemzői

        • az információszerzésnek, -feldolgozásnak és a kommunikációnak meghatározó szerepe van a gazdaság és a társadalom működésében egy tudás- és információszerzésen alapuló társadalom jön létre

        • úgy jöhet létre, ha a társadalom többsége birtokában van elektronikus eszközöknek, és felhasználásukhoz szükséges tudásnak

  1. Az információrobbanás egyéni és társadalmi következményei

    • az információrobbanás egyéni következményei

        • szabad, gyors, olcsó és szinte azonnali hozzáférés a hírekhez, tájékozódás több forrásból az információ fontossá válik, akár függési tényezővé

        • a legfontosabb információszerzési forrás az Internet nincs helyhez, időhöz kötve gyakorlatilag bárhol, bármikor bárki számára hozzáférhető több lehetőség — pl. azonnali hírszerzés az aktuális eseményekről; GPS használata eljutás bárhova

        • megváltozik az egyéni kommunikáció formája:

            • felgyorsul, egyszerűsödik mobiltelefon, email, Facebook, Twitter, Skype

            • elhidegülhetnek az emberi kapcsolatok új kapcsolatháló, virtuális társadalom alakul ki

        • megváltozik a nyelvhasználat: sms-nyelv, helyesírásromlás, mondatok eltűnése, angol szavak, sajátos szókincs

        • megváltozik az oktatás, tanulás:

            • digitális iskola: digitális tábla, online tananyag

            • tanulást, szervezést, visszajelzést segítő internetes felületek — pl. Mayor, Moodle, Google Drive, Quizlet

            • lifelong learning: munkaerőpiaci és egyéni érdekek hatására terjed el, megkönnyíti az információrobbanás

        • megváltozik az idő-menedzsment: a digitális hozzáférés kevesebb időt igényel

        • megváltoznak a fogyasztási szokások, egyszerűsödnek a mindennapok:

            • internetes bevásárlás, házhozszállítás akár a világ bármely pontjáról — pl. Amazon, eBay, Vatera

            • internetes reklám, elektronikus üzletkötés, online banki ügyletek

        • megváltoznak a szórakozás formái: háttérbe szorulnak az irott ismerethordozók (sajtó, papír alapú könyv) előtérbe kerül az elektronikus média (rádió, TV, internetes portálok)

        • gyorsabban terejednek a kultúrák, szubkultúrák növekszik a nyitottság, tolerancia, mobilitás

        • nehézség az információtömeg mennyiségi és minőségi szűrése

        • a tárgyi tudás hamar elévül nem a tudás, hanem az információs eszközök és az információ kezelése, feldolgozása válik értékké

        • robotok megjelenése: műtők, gyárak, robotautó, robotpilóta az ember értéke csökken

        • jogi problémák:

            • személyi jogsértés

            • hardver és szoftver jogi védelme — szellemi termék

            • adatvédelem

        • elektronikus eszközök tömege használódik el nem megfelelő újrafelhasználás elektronikus szemét

        • negatív pszichés jelenségek

            • információs túterheltség: túl sok információ nehéz a minőségi és a mennyiségi szűrés, feldolgozás

            • a különböző forrásokon (pl. képernyőn) keresztül érkező információ (akár hirtelen) az agyra hat gyors döntésekre kényszerít

            • aktívan, kérés nélküli folyamatos információáramlás — pl. mozgó reklámcsíkok

    • az információrobbanás társadalmi és gazdasági következményei

        • társadalmi következmények

            • megváltozik a foglalkoztatottság megváltozik a társadalmi munkamegosztás strukturális munkanélküliség

            • csökken az iparban dolgozók száma bővül a szolgáltatói szektor

            • megváltozik az oktatás és a kultúra: távoktatás, multimédiás anyagok

            • megváltozik a kormányzati szféra és az állampolgár kommunikációja:

                • e-közigazgatás — az államigazgatási és önkormányzati szervek által ajánlott közszolgáltatások

                • e-ügyintézés — az államporgárok részvétele a közéletben

            • gyors és hatékony kommunikáció a különböző országok és földrészek között felgyorsul a globalizációs folyamat

            • újfajta bűnözés megjelenése: hackertámadások

            • egyes információk csak elektronikusan elérhetőek könnyen elveszhet, meghackelhetik

            • növekszik a társadalmi igazságtalanság digitális szakadék, digitális analfabetizmus

                • elvileg mindenki hozzájuthat — Internet

                • gyakorlatilag nőnek a különbségek — jobban számít, hova születik az ember

                  • szegények és gazdagok közötti különbségek

                  • generációk közötti különbségek

            • a kulturális uniformizálódás veszélye nehéz megőrizni a kulturális sokféleséget

                • a globalizáció hatása egyformaság

            • gazdasági változások

                • világgazdasági szervek könnyebben tudnak globális stratégiákat kidolgozni

                • megváltozik a tér-idő tényező a munka nem feltétlenül helyhez és időhöz kötött távmunka

                • intelligens technikai eszközök, berendezések, gépek befolyásolják a szükséges munkaerő számát, képzettségét strukturális munkanélküliség

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.