Erkölcsi probléma, dilemma
Az erkölcsi problémák, a dilemma-helyzet oka, hogy a szociális munkában általában különböző értékek szerint élő emberek találkoznak, ami mindig magában hordja a konfliktus lehetőségét. Ezért hozta létre a szakma az Etikai Kódexek rendszerét, amely eligazítást ad a szakembereknek a különböző helyzetek kezelésére.
A dilemmahelyzetekkel telített a szakma. Ez a szépsége és egyben nehézsége is. Nehézsége, mert nincsenek minden helyzetre alkalmazható megoldások, és szépsége, mert ez folyamatos, intellektuális és érzelmi kihívást jelent a szociális munkásoknak. További nehézséget okozhat – s a sok bizonytalanság miatt nagyban hozzájárulhat a szociális munkások elfáradásához, kiégéséhez -, ha a szociális munkás egyedül dolgozik, nem osztja meg bizonytalanságait, dilemmáit másokkal. Ekkor esetleg kialakul az inkompetencia érzése, s egy idő után a szociális munkás fáradt, beletörődött, esetleg cinikus lesz, s így sok hasznot semmiképpen nem hozó, inkább több kárt okozó munkatárssá válik.
Ezt megelőzendő van szükség arra, hogy egyrészt az iskolák a leendő szociális munkásokat megfelelően felkészítsék a szakmára, hogy azok önismerettel, önvédelmi technikákkal és jó önértékeléssel felvértezetten kezdjék el a munkát. Másrészt a szociális munkásoknak egész életük során részt kell venniük egyéni vagy csoportos szupervízióban, esetmegbeszéléseken. A dilemmák adekvát megoldásait a szakma egészének folyamatosan kell megtalálnia, felhasználva a növekvő tapasztalatokat, az Etikai Kódex ajánlásait, s a csoportdinamikában rejlő kreatív erőt, amelyek egyrészt új megoldásokat hoznak létre, másrészt óvó-védő szakmai-mentálhigiénés hálót biztosítanak a szociális szakemberek részére.
Etikai dilemmák
A szociális szakember munkája során döntéshelyzetbe kerül. Az Etikai Kódex érvényesítése követelmény a mindenkori döntéshelyzetben. A döntés érvényesítés etikai dilemmáját hordoz magában, mert különböző megoldások közül választania kell. E helyzet dilemmákat hoz felszínre, megnehezítve ezzel a döntés folyamatát. A probléma megoldásra tudatosan fel kell készülni és végig kell gondolni a következő kérdéseket:
♦ ki a kliensem
♦ mit tehetek érte és vele
♦ egy szituációban egyszerre lehet- e egynél több kliensem
♦ mit tehetek én, a szakember
♦ mi a szerepe az engem foglalkoztató intézménynek az adott helyzetben.
A kulcskérdés mindig az, hogy mit, hogyan tegyünk, vagy ne tegyünk, hogy mit kellene tennünk. A stabil magabiztos elméleti tudás, értékrend, és készség birtokában az etikai előírások segítenek abban, hogy a segítő szakember a morálisan helyes utat felismerje, és ennek megfelelően járjon el. A szociális munkában választani kell a megoldási alternatívák közül. A választások szükségességéből adódóan az etikai problémák a sokszínű, gyakran ellentmondásos értékekből fakadnak.
Ma aztán igazán ellentmondásosak az értékek a társadalmunkban. Vannak olyan emberek, akik nem úgy élnek, nem tudnak úgy élni, ahogy a társadalom nagy része elvárná tőlük. Emiatt megbélyegzettek, stigmatizáltak lesznek. A szolidaritás, a tolerancia, az egyenlőtlenségek csökkentése, az igazság, a szabadság és az altruizmus érték nem érvényesül ebben az helyzetben.
Az értékek jelen vannak tehát a világban, a társadalomban, a kliensben; szociális szakemberben, melyek gyakran nem egyeznek, konfliktusban állnak egymással.
A marginális korszakban állami feladattá vált a szociális problémák kezelése a nagyszámú szegénység miatt. Ezzel kapcsolatban a következő kérdés merült fel:
♦ valóban az állam feladata a szegénység
♦ az állam ezért beavatkozik az emberek életébe, és az a beavatkozás dilemmáját hordozza magában.
A dilemmák értelmezésére leginkább kérdés-felvetésekkel lehet választ adni.
1. Az elkötelezettség, a lojalitás dilemma értelmezése:
Ha teljes mértékben meggyőződésem az, hogy a kliens segítségre szorul és ezzel képes voltam azonosulni, akkor a kérdés az, hogy tudok- e harcolni érte a segítségnyújtás során.
2. A prioritás dilemmája:
Mely részfeladatot kell legelőször elvégezni, azaz milyen sorrendet állítsak fel.
3. Az érték dilemmája:
Ha érvényesítem az igazságot, mint értéket, nem sértem- e meg éppen a szabadság értékét
4. Kontroll
A kliens tényleg teljesítette-e azt, amiben megállapodtunk; leellenőrizzem- e, vagy sem.
5. Beavatkozási dilemma
Jogom van e beleszólni, megváltoztatási szándékot eszközölni egy kliens életében, ha magától nem kezdeményezi.
6. Kompetencia dilemma
Biztos, hogy az én feladatom; biztos én tehetem azt, amit a kliens érdekében meg kell tenni.
7. Értékelő dilemma
Az eredményt, a kudarcot elemezve valóban a tényeken, az objektivitáson alapuló következtetést vontam le
8. Felelősség-dilemma
Valóban én vagyok a felelős a kialakult helyzetért.
9. Visszatérő kliens dilemma
Miért nem következik be változás a kliens életében, merthogy még mindig kliens szerepben van. Megfelelően jártam el ahhoz, hogy önállóan is lépes legyen az életvitelhez.