Társadalomismeret érettségi

A kisebségek csoportosítása, szerepe, érdekvédelme, jogai

  1. A kisebbségek fogalma és csoportosítása

    • a kisebbség fogalma

        • egy adott társadalmon belül többé kevésbé elkülöníthető, számszerűen kisebbségeben lévő, sajátos azonosságtudattal rendelkező (pl. etnikai, vallási vagy egyéb) csoport

    • a kisebbségek csoportosítása

        • nemzeti és etnikai kisebbségek (2011-től nemzetiségek)

            • nemzeti kisebbségek: egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama vagy ennek létrehozására törekszik — pl. románok, szlovákok, örmények

            • etnikai kisebbségek: minden egyéb olyan kisebbségben élő népcsoport, amely nem határozható meg a modern nemzet fogalmával, de amelynek tagjai a többségétől jelentősen eltérő közös kulturális identitással bírnak; vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást mutatnak — pl. a több különböző anyanyelvvel rendelkező romák vagy a zsidók

        • vallási kisebbségek: egy adott társadalmon belül egy számszerűen kisebbségben lévő, a többségtől eltérő vallástudattal rendelkező csoport — pl. magyarországi buddhisták

        • egyéb kisebbségek: politikai, szexuális, egészségügyi, stb. devianciák

            • de via = az útról való letérés deviancia = normaszegés

            • devianciák pl.

                • bűnözés

                • öngyilkosság

                • függőségek — alkohol- és kábítószerfogyasztás

                • lelki betegségek

                • prostitúció

                • homoszexualitás

                • szélsőjobboldali gondolkodás

                • punk szubkultúra

            • okai lehetnek

                • biológiai

                • pszichológiai

                • szociológiai

                • közgazdaságtani

            • megítélésük

                • relatív, hogy mit értünk “normális” alatt értékrendszertől-kultúrától függ

                • kérdés, hol húzzuk meg a határt a betegség és a deviancia között

                • a betetgség magánügy — a deviancia érinti a közösséget/társadalmat

                • pozitív értékként

                  • előreviszi a közösséget — pl. Jézus

                  • erősíti a közösség értékrendszerét

2. A kisebbségek szerepe és megítélése

    • a kisebségek kultúrateremtő szerepe

        • kultúra: olyan ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek, szokások és hiedelmek összessége, melyet az egyén az őt felnevelő közegben a szocializáció során elsajátít

        • a nevelés és a nevelhetőség kérdése a közösségben/kisebbségben

            • szocializáció: kommunikáció, tudás továbbadása, identitás-tükör kultúrateremtő érték

            • perszonalizáció: az egyén beépíti a saját személyiségébe a közösség normáit

        • a kisebbségek saját kutúrájuk behozatalával és ápolásával hozzájárulnak az ország sokszínűbbé tételéhez

    • a közösségek megítélése

        • előítélet: ítélkezés hallás vagy látás alapján minél jobban meg vagyunk győződve a helyességéről, annál nehezebb változtatni

        • sztereotípia: egy eset általánosítása egy csoportra — pl. a cigányok lopnak

        • stigmatizálás: címkézés, besorolás külső és belső tulajdonságok alapján

        • kettős mérce: másképp ítélkezünk, ha velünk szemben lépnek föl

        • bűnbakképzés: valami rossz, megfoghatatlan dolog esetén projetkálás egy személyre vagy csoportra — pl. zsidók a náci ideológiában

        • jelenségek társadalmi szinten:

            • diszkrimináció

            • szegregáció

            • genocídium

            • etnocídium

            • rasszizmus

            • xenofóbia

            • homofóbia

        • minél biztosabb, törvényesebb, demokratikusabb egy társadalmi környezet, annál kevesebb dologért lehet lázadni kevesebb előítélet, gyűlölködés

3. A kisebbségek érdekvédelme és jogai

    • a nemzetiségi önkormányzatok

        • a helyi kisebbségi önkormányzatok feladata:

            • a helyi kisebbség ünnepeinek meghatározása

            • helyi kisebbségi média működtetése

            • közoktatás

            • a hagyományápolás fenntartása

            • pályázatok és ösztöndíjak kiírása

        • az országos kisebbségi önkormányzat feladata:

            • a kisebbség országos ünnepeinek meghatározása

            • színház, múzeum, könytár, kiadó, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény, jogesélyszolgálat, stb. üzemeltetése

            • a kisebbséget érintő jogszabályok véleményezése — főleg az építészeti emlékeket és a nemzetiségi oktatást érintő kérdések

    • az egyéni és kollektív kisebbségi jogok

        • alapelvek

            • a nemzetiségek a politikai közösség részei, államalkotó tényezők — választójog, néprészvétel

            • a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség önérték, ezért kell védelmezni – kulturális önigazgatás biztosításával

            • a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek a magyarországi kulturális örökség részei,

            • a nemzetiségeket sajátos egyéni és közösségi jogok, alapvető szabadságjogok illetik meg identitásuk megőrzése, közösségeik fennmaradása érdekében (azaz külön jogok, amelyekre a többséghez tartozóknak nincs szükségük, nekik elegendőek az általános jogok)

        • egyéni kisebbségi jogok

            • emberi méltóság védelme

            • jogegyenlőség, diszkrimináció tilalma

            • önazonosság szabad megvallása, őrzése vagy elhallgatása, elhagyása

            • nemzetiségnek megfelelő névhasználati jog (nemzetiségi utónévkönyv, írásmód, de magyar névsorrend hivatalos iratokban)

            • anyanyelvhasználat (pl. hatósági eljárásban)

            • választójog a kisebbségi szervezetek létesítésénél

            • tájékozódás saját anyanyelven — pl. műsorsugárzás, újságok, kommunikáció

        • kollektív kisebbségi jogok

            • jog az anyanyelv használatához az adott közösség részéről — pl. feliratok, táblák, önkormányzati kommunikáció

            • saját kultúra ápolásához való jog

            • saját anyanyelvű oktatáshoz való jog

            • helyi és kisebbségi önkormányzatok létrehozásának és működtetésének joga

              • főbb feladataik:

                  • érdek- és jogvédelem

                  • fejlesztési tervek véleményezése — főleg az építészeti emlékek és a nemzetiségi oktatás kérdésében

                  • intézmények alaptása és fenntartása: óvoda, iskola, művelősédi ház, múzeum, színház, kiadó, könyvtár, stb.

                  • nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezése

                  • petíciós jog kisebbségi ügyekben

            • az Országgyűlés munkájában való részvétel joga — 13 nemzetiségi szószóló

            • közszolgáltati médiaszolgáltatáshoz való jog

            • a kisebbségi ombudsmanhoz való fordulás joga (2012-ig)

                • példa egy panaszra: 2008-ban segítségkérő levelet kaptunk az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökétől. Az elnök asszony a kiegészítő kisebbségi oktatás finanszírozásával, illetve az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola munkájának ellehetetlenülésével kapcsolatban fordult hozzánk. Állítása szerint a jelenlegi jogszabályi feltételek mellett a kiegészítő kisebbségi oktatás nem folytatható tovább. A kiegészítő kisebbségi oktatásért 45 000 forint/gyermek/év kiegészítő fejkvóta jár. Bár a kisebbségi oktatás heti 5 órában történik, a tanároknak legalább 70%-át közalkalmazotti jogviszonyban kell foglalkoztatniuk. A tanárok fizetésének finanszírozása ennek következtében lehetetlenné vált. Hasonló problémával küzdött a bolgár és görög kisebbség is.

    • a kisebbségek civil érdekvédelme

        • pl. TASZ — emberi jogi szervezet —tevékenysége

            • személyes adatok védelme

            • közérdekú adatokhoz való hozzáférés és az állam átlátható működése

            • a gyülekezési, a szólás- és a sajtószabadság védelme

            • a választáshoz való jog és a részvételei jogok képviselete

            • jogvédelem az egészségügyben

            • a testi önrendelkezés védelme — pl. a méltó halálhoz való jog, terhesség-megszakítás

            • a HIV/AIDS-szel élő személyek jogaink a védelme

            • az LMBT+ emberek jogaink a védelme

            • a romák jogainak védelme az intézményes diszkriminációval szemben

            • a fogyatékos személyek jogainak védelme

            • a drogfogyasztók jogainak védelme és az ezt tiszteletben tartó állami drogpolitikáért való fellépés

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.