A kisebségek csoportosítása, szerepe, érdekvédelme, jogai

1. A kisebbségek fogalma és csoportosítása

2. • a kisebbség fogalma

     • • egy adott társadalmon belül többé kevésbé elkülöníthető, számszerűen kisebbségeben lévő, sajátos azonosságtudattal rendelkező (pl. etnikai, vallási vagy egyéb) csoport

1. • a kisebbségek csoportosítása

     • • nemzeti és etnikai kisebbségek (2011-től nemzetiségek)

         • • nemzeti kisebbségek: egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama vagy ennek létrehozására törekszik — pl. románok, szlovákok, örmények

           • etnikai kisebbségek: minden egyéb olyan kisebbségben élő népcsoport, amely nem határozható meg a modern nemzet fogalmával, de amelynek tagjai a többségétől jelentősen eltérő közös kulturális identitással bírnak; vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást mutatnak — pl. a több különböző anyanyelvvel rendelkező romák vagy a zsidók

       • vallási kisebbségek: egy adott társadalmon belül egy számszerűen kisebbségben lévő, a többségtől eltérő vallástudattal rendelkező csoport — pl. magyarországi buddhisták

       • egyéb kisebbségek: politikai, szexuális, egészségügyi, stb. → devianciák

         • • de via = az útról való letérés → deviancia = normaszegés

           • devianciák pl.

             • • bűnözés

               • öngyilkosság

               • függőségek — alkohol- és kábítószerfogyasztás

               • lelki betegségek

               • prostitúció

               • homoszexualitás

               • szélsőjobboldali gondolkodás

               • punk szubkultúra

1. • • • • • okai lehetnek

             • • biológiai

               • pszichológiai

               • szociológiai

               • közgazdaságtani

           • megítélésük

             • • relatív, hogy mit értünk “normális” alatt → értékrendszertől-kultúrától függ

               • kérdés, hol húzzuk meg a határt a betegség és a deviancia között

               • → a betetgség magánügy — a deviancia érinti a közösséget/társadalmat

               • pozitív értékként

                 • előreviszi a közösséget — pl. Jézus

                 • erősíti a közösség értékrendszerét

2. A kisebbségek szerepe és megítélése

1. • a kisebségek kultúrateremtő szerepe

     • • kultúra: olyan ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek, szokások és hiedelmek összessége, melyet az egyén az őt felnevelő közegben a szocializáció során elsajátít

       • a nevelés és a nevelhetőség kérdése a közösségben/kisebbségben

         • • szocializáció: kommunikáció, tudás továbbadása, identitás-tükör → kultúrateremtő érték

           • perszonalizáció: az egyén beépíti a saját személyiségébe a közösség normáit

       • a kisebbségek saját kutúrájuk behozatalával és ápolásával hozzájárulnak az ország sokszínűbbé tételéhez

1. • a közösségek megítélése

     • • előítélet: ítélkezés hallás vagy látás alapján → minél jobban meg vagyunk győződve a helyességéről, annál nehezebb változtatni

       • sztereotípia: egy eset általánosítása egy csoportra — pl. a cigányok lopnak

       • stigmatizálás: címkézés, besorolás külső és belső tulajdonságok alapján

       • kettős mérce: másképp ítélkezünk, ha velünk szemben lépnek föl

       • bűnbakképzés: valami rossz, megfoghatatlan dolog esetén projetkálás egy személyre vagy csoportra — pl. zsidók a náci ideológiában

       • jelenségek társadalmi szinten:

         • • diszkrimináció

           • szegregáció

           • genocídium

           • etnocídium

           • rasszizmus

           • xenofóbia

           • homofóbia

       • minél biztosabb, törvényesebb, demokratikusabb egy társadalmi környezet, annál kevesebb dologért lehet lázadni → kevesebb előítélet, gyűlölködés

3. A kisebbségek érdekvédelme és jogai

1. • a nemzetiségi önkormányzatok

1. • • • a helyi kisebbségi önkormányzatok feladata:

         • • a helyi kisebbség ünnepeinek meghatározása

           • helyi kisebbségi média működtetése

           • közoktatás

           • a hagyományápolás fenntartása

           • pályázatok és ösztöndíjak kiírása

1. • • • az országos kisebbségi önkormányzat feladata:

         • • a kisebbség országos ünnepeinek meghatározása

           • színház, múzeum, könytár, kiadó, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény, jogesélyszolgálat, stb. üzemeltetése

           • a kisebbséget érintő jogszabályok véleményezése — főleg az építészeti emlékeket és a nemzetiségi oktatást érintő kérdések

1. • az egyéni és kollektív kisebbségi jogok

     • • alapelvek

         • • a nemzetiségek a politikai közösség részei, államalkotó tényezők — választójog, néprészvétel

           • a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség önérték, ezért kell védelmezni – kulturális önigazgatás biztosításával

           • a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek a magyarországi kulturális örökség részei,

           • a nemzetiségeket sajátos egyéni és közösségi jogok, alapvető szabadságjogok illetik meg identitásuk megőrzése, közösségeik fennmaradása érdekében (azaz külön jogok, amelyekre a többséghez tartozóknak nincs szükségük, nekik elegendőek az általános jogok)

       • egyéni kisebbségi jogok

         • • emberi méltóság védelme

           • jogegyenlőség, diszkrimináció tilalma

           • önazonosság szabad megvallása, őrzése vagy elhallgatása, elhagyása

           • nemzetiségnek megfelelő névhasználati jog (nemzetiségi utónévkönyv, írásmód, de magyar névsorrend hivatalos iratokban)

           • anyanyelvhasználat (pl. hatósági eljárásban)

           • választójog a kisebbségi szervezetek létesítésénél

           • tájékozódás saját anyanyelven — pl. műsorsugárzás, újságok, kommunikáció

       • kollektív kisebbségi jogok

         • • jog az anyanyelv használatához az adott közösség részéről — pl. feliratok, táblák, önkormányzati kommunikáció

           • saját kultúra ápolásához való jog

           • saját anyanyelvű oktatáshoz való jog

           • helyi és kisebbségi önkormányzatok létrehozásának és működtetésének joga

             • főbb feladataik:

               • • érdek- és jogvédelem

                 • fejlesztési tervek véleményezése — főleg az építészeti emlékek és a nemzetiségi oktatás kérdésében

                 • intézmények alaptása és fenntartása: óvoda, iskola, művelősédi ház, múzeum, színház, kiadó, könyvtár, stb.

                 • nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezése

                 • petíciós jog kisebbségi ügyekben

1. • • • • • az Országgyűlés munkájában való részvétel joga — 13 nemzetiségi szószóló

           • közszolgáltati médiaszolgáltatáshoz való jog

           • a kisebbségi ombudsmanhoz való fordulás joga (2012-ig)

             • • példa egy panaszra: 2008-ban segítségkérő levelet kaptunk az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökétől. Az elnök asszony a kiegészítő kisebbségi oktatás finanszírozásával, illetve az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola munkájának ellehetetlenülésével kapcsolatban fordult hozzánk. Állítása szerint a jelenlegi jogszabályi feltételek mellett a kiegészítő kisebbségi oktatás nem folytatható tovább. A kiegészítő kisebbségi oktatásért 45 000 forint/gyermek/év kiegészítő fejkvóta jár. Bár a kisebbségi oktatás heti 5 órában történik, a tanároknak legalább 70%-át közalkalmazotti jogviszonyban kell foglalkoztatniuk. A tanárok fizetésének finanszírozása ennek következtében lehetetlenné vált. Hasonló problémával küzdött a bolgár és görög kisebbség is.

1. • a kisebbségek civil érdekvédelme

1. • • • pl. TASZ — emberi jogi szervezet —tevékenysége

         • • személyes adatok védelme

           • közérdekú adatokhoz való hozzáférés és az állam átlátható működése

           • a gyülekezési, a szólás- és a sajtószabadság védelme

           • a választáshoz való jog és a részvételei jogok képviselete

           • jogvédelem az egészségügyben

           • a testi önrendelkezés védelme — pl. a méltó halálhoz való jog, terhesség-megszakítás

           • a HIV/AIDS-szel élő személyek jogaink a védelme

           • az LMBT+ emberek jogaink a védelme

           • a romák jogainak védelme az intézményes diszkriminációval szemben

           • a fogyatékos személyek jogainak védelme

           • a drogfogyasztók jogainak védelme és az ezt tiszteletben tartó állami drogpolitikáért való fellépés