Jogalkotás
jog
szabályrendszer, amit egy arra felhatalmazott közösség/testület alkot meg szabályozott eljárás keretében, és szankciókat rendel hozzá → betartás külső kényszerre
Magyarországon az országgyűlés hoz törvényeket
jogszabály: az Alaptörvény által meghatározott, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szervek által alkotott, általánosan kötelező magatartási szabály; szükség szerint az állam kényszerrel is érvényre juttathatja
az országgyűlés
a legfőbb népképviseleti szerv
legfontosabb funkciója a törvényhozás
megalkotja (és módosítja) az Alaptörvényt
törvényeket alkot
a jogköre nem átruházható
további jogalkotó szervek: minisztériumok, önkormányzatok, bíróság (csak a Kúria jóváhagyásával lesz precedens)
a jogalkotás menete
indítvány benyújtása: köztársasági elnök, kormány, bizottság, képviselő
Országgyűlés: az illetékes bizottság kijelölése
plenáris ülés
általános vita
részletes vita → módosítási javaslatok
országgyűlési szavazás
a köztársasági elnök aláírja — ha nem ért egyet valamelyik rendelkezéssel visszaküldi az Országgyűlésnek, ha alkotmányellenesnek tartja, elküldi az Alkotmánybíróságnak
becikkelyezés
kihirdetés a Magyar Közlönyben
A jogszabályok hierarchiája és fajtái
jogi hierarchia
alkotmány: Alaptörvény
a legmagasab szintű, általánosan kötelező jogforrás (nem jogszabály)
belőle származik a joaglkotó szerek hatásköre
a jogrendszer alapja
egyetlen jogszabály sem lehet vele ellentétes (=alkotmányellenes)
2/3-dal módosítható
az emberi jogokat, alapjogokat is megfogalmazza
jogszabály: az Alaptörvény által meghatározott, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szervek által alkotott, általánosan kötelező magatartási szabály
törvény
az Országgyűlés bocsátja ki
korlátok: Alaptörvény, nemzetközi jog, EU jog
egy jogszabály nem ütközhet az Alaptörvénybe, vagy a jogszabályi hierarchiában nála magasabb szinten álló jogszabállyal (tartalmi vagy anyagi érvényesség)
az EU bizonyos törvényei felülírják a szuverén országok törvényeit (becikkelyezés nélkül is)
minden törvény egyenrangú
sarkalatos törvények — a jelenlévő képviselők 2/3-a kell hozá, a tárgykört az Alaptörvény szabályozza, pl. alkotmánymódostíásról, a BTK módosításáról
rendelet: törvényben nem szabályozható tárgykörben vagy (sarkalatos) törvényben/kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján hozhatja:
a kormány
a miniszterelnök és a miniszterek
az MNB elnöke
önálló szabályozó szerv vezetője
az önkormányzat
a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején, és a köztársasági elnök szükségállapot iején
a jogszabályok hatálya (=alkalmazhatósága)
területi hatály — pl. a magyar közlekedés szabályait megállapító jogszabály nem fonatkozik a franciaországi utakra → a jogszabály területi hatálya Magyarországra terjed ki
személyi hatály — pl. a köztisztviselői törvényben foglaltak személyi hatálya alá a köztisztviselők tartoznak
időbeli hatály — egy jogszabályt meghatározott időponttól kezdve meghatározott időpontig kell alkalmazni