Az országgyűlés jogalkotói szerepe. Jogszabályok fajtái, hierarchiája

Jogalkotás

• jog

  • • szabályrendszer, amit egy arra felhatalmazott közösség/testület alkot meg szabályozott eljárás keretében, és szankciókat rendel hozzá → betartás külső kényszerre

      • • Magyarországon az országgyűlés hoz törvényeket

    • jogszabály: az Alaptörvény által meghatározott, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szervek által alkotott, általánosan kötelező magatartási szabály; szükség szerint az állam kényszerrel is érvényre juttathatja

• az országgyűlés

  • • a legfőbb népképviseleti szerv

    • legfontosabb funkciója a törvényhozás

    • megalkotja (és módosítja) az Alaptörvényt

    • törvényeket alkot

    • a jogköre nem átruházható

• további jogalkotó szervek: minisztériumok, önkormányzatok, bíróság (csak a Kúria jóváhagyásával lesz precedens)

• a jogalkotás menete

1. 1. 1. indítvány benyújtása: köztársasági elnök, kormány, bizottság, képviselő

      2. Országgyűlés: az illetékes bizottság kijelölése

      3. plenáris ülés

         1. általános vita

         2. részletes vita → módosítási javaslatok

1. 1. 1. országgyűlési szavazás

      2. a köztársasági elnök aláírja — ha nem ért egyet valamelyik rendelkezéssel visszaküldi az Országgyűlésnek, ha alkotmányellenesnek tartja, elküldi az Alkotmánybíróságnak

      3. becikkelyezés

      4. kihirdetés a Magyar Közlönyben

A jogszabályok hierarchiája és fajtái

• • jogi hierarchia

1. 1. 1. 1. alkotmány: Alaptörvény

• • • • • • a legmagasab szintű, általánosan kötelező jogforrás (nem jogszabály)

          • belőle származik a joaglkotó szerek hatásköre

          • a jogrendszer alapja

          • egyetlen jogszabály sem lehet vele ellentétes (=alkotmányellenes)

          • 2/3-dal módosítható

          • az emberi jogokat, alapjogokat is megfogalmazza

1. 1. 1. 1. jogszabály: az Alaptörvény által meghatározott, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szervek által alkotott, általánosan kötelező magatartási szabály

            1. törvény

• • • • • • • az Országgyűlés bocsátja ki

            • korlátok: Alaptörvény, nemzetközi jog, EU jog

            • egy jogszabály nem ütközhet az Alaptörvénybe, vagy a jogszabályi hierarchiában nála magasabb szinten álló jogszabállyal (tartalmi vagy anyagi érvényesség)

            • az EU bizonyos törvényei felülírják a szuverén országok törvényeit (becikkelyezés nélkül is)

            • minden törvény egyenrangú

            • sarkalatos törvények — a jelenlévő képviselők 2/3-a kell hozá, a tárgykört az Alaptörvény szabályozza, pl. alkotmánymódostíásról, a BTK módosításáról

1. 1. 1. 1. 1. rendelet: törvényben nem szabályozható tárgykörben vagy (sarkalatos) törvényben/kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján hozhatja:

               1. 1. a kormány

                  2. a miniszterelnök és a miniszterek

                  3. az MNB elnöke

                  4. önálló szabályozó szerv vezetője

                  5. az önkormányzat

                  6. a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején, és a köztársasági elnök szükségállapot iején

• • a jogszabályok hatálya (=alkalmazhatósága)

    • • területi hatály — pl. a magyar közlekedés szabályait megállapító jogszabály nem fonatkozik a franciaországi utakra → a jogszabály területi hatálya Magyarországra terjed ki

      • személyi hatály — pl. a köztisztviselői törvényben foglaltak személyi hatálya alá a köztisztviselők tartoznak

      • időbeli hatály — egy jogszabályt meghatározott időponttól kezdve meghatározott időpontig kell alkalmazni