Társadalomismeret érettségi

Az országgyűlés jogalkotói szerepe. Jogszabályok fajtái, hierarchiája

  1. Jogalkotás

    • jog

        • szabályrendszer, amit egy arra felhatalmazott közösség/testület alkot meg szabályozott eljárás keretében, és szankciókat rendel hozzá betartás külső kényszerre

            • Magyarországon az országgyűlés hoz törvényeket

        • jogszabály: az Alaptörvény által meghatározott, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szervek által alkotott, általánosan kötelező magatartási szabály; szükség szerint az állam kényszerrel is érvényre juttathatja

    • az országgyűlés

        • a legfőbb népképviseleti szerv

        • legfontosabb funkciója a törvényhozás

        • megalkotja (és módosítja) az Alaptörvényt

        • törvényeket alkot

        • a jogköre nem átruházható

    • további jogalkotó szervek: minisztériumok, önkormányzatok, bíróság (csak a Kúria jóváhagyásával lesz precedens)

    • a jogalkotás menete

        1. indítvány benyújtása: köztársasági elnök, kormány, bizottság, képviselő

        2. Országgyűlés: az illetékes bizottság kijelölése

        3. plenáris ülés

          1. általános vita

          2. részletes vita módosítási javaslatok

        1. országgyűlési szavazás

        2. a köztársasági elnök aláírja — ha nem ért egyet valamelyik rendelkezéssel visszaküldi az Országgyűlésnek, ha alkotmányellenesnek tartja, elküldi az Alkotmánybíróságnak

        3. becikkelyezés

        4. kihirdetés a Magyar Közlönyben

  1. A jogszabályok hierarchiája és fajtái

      • jogi hierarchia

          1. alkotmány: Alaptörvény

              • a legmagasab szintű, általánosan kötelező jogforrás (nem jogszabály)

              • belőle származik a joaglkotó szerek hatásköre

              • a jogrendszer alapja

              • egyetlen jogszabály sem lehet vele ellentétes (=alkotmányellenes)

              • 2/3-dal módosítható

              • az emberi jogokat, alapjogokat is megfogalmazza

          1. jogszabály: az Alaptörvény által meghatározott, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szervek által alkotott, általánosan kötelező magatartási szabály

            1. törvény

                • az Országgyűlés bocsátja ki

                • korlátok: Alaptörvény, nemzetközi jog, EU jog

                • egy jogszabály nem ütközhet az Alaptörvénybe, vagy a jogszabályi hierarchiában nála magasabb szinten álló jogszabállyal (tartalmi vagy anyagi érvényesség)

                • az EU bizonyos törvényei felülírják a szuverén országok törvényeit (becikkelyezés nélkül is)

                • minden törvény egyenrangú

                • sarkalatos törvények — a jelenlévő képviselők 2/3-a kell hozá, a tárgykört az Alaptörvény szabályozza, pl. alkotmánymódostíásról, a BTK módosításáról

            1. rendelet: törvényben nem szabályozható tárgykörben vagy (sarkalatos) törvényben/kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján hozhatja:

                1. a kormány

                2. a miniszterelnök és a miniszterek

                3. az MNB elnöke

                4. önálló szabályozó szerv vezetője

                5. az önkormányzat

                6. a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején, és a köztársasági elnök szükségállapot iején

      • a jogszabályok hatálya (=alkalmazhatósága)

          • területi hatály — pl. a magyar közlekedés szabályait megállapító jogszabály nem fonatkozik a franciaországi utakra a jogszabály területi hatálya Magyarországra terjed ki

          • személyi hatály — pl. a köztisztviselői törvényben foglaltak személyi hatálya alá a köztisztviselők tartoznak

          • időbeli hatály — egy jogszabályt meghatározott időponttól kezdve meghatározott időpontig kell alkalmazni

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.