Nyelvtan érettségi

A kommunikációs zavar, manipuláció, elvárás, megfelelés

I. Bevezető 

  • A kommunikáció információcserét, információ átadását jelenti valamely jelrendszer szándékos és kölcsönös felhasználása által.
  • A kommunikáció megvalósulásához ún. tényezőkre van szükség.
  • Ezek: feladó (adó): befogadó (vevő, címzett):  üzenetkódkódolásdekódoláscsatornaközös előismeretek,  beszédhelyzet.

II.    A kommunikációs zavar

  • Eredményes a közlésfolyamat akkor, ha az üzenet elér a vevőhöz, és ő azt úgy értelmezi, ami az adó eredeti közölnivalója, szándéka volt.
  • Az eredményesség érdekében az üzenetnek: pontosnaknyelvileg jól megformáltnak és  egyértelműnek kell lennie.
  • A kommunikáció során fellépő bármilyen zavaró tényezőt a kommunikációelméletben zajnak nevezzük.
  • A kommunikációt zavaró  tényező lerontja a kommunikációs teljesítményt.
  • A zavar forrása lehet:
    • A feladó nem tudja gondolatait kifejezni (például beszédhibás; valami miatt nem képes beszélni, nem ismeri a nyelvet stb.)
    • A címzett nem tud dekódolni (például rosszul hall; nem tud megfelelően olvasni; nem ismeri a jeleket stb.);
    • küldő és a címzett viszonya kiegyensúlyozatlan vagy éppen rossz  (például valamelyik fél megsértődött, nem akar kommunikálni; hiányzik a tisztelet a partnerek között stb.);
    • Az üzenet hiányos vagy terjengős;
    • A közlés befogadását célzásködösítéssemmit mondás nehezíti;
    • A kód megértését azonos alakú szavak (pl. toll) , rétegnyelvi szavak (pl. dohány) nehezítik;
    • A csatorna működését zavarja valami (pl. zörejek, rossz fényviszonyok stb.);
    • A szituáció nem az előzetes várakozásoknak megfelelően alakul – pl. egy ünnepi beszéd támadóvá válik;
    • A kontextus (a szövegkörnyezet) nem világos;
    • Közös előismeretek hiányoznak (pl. öltözködési szabályok, viselkedési szabályok az egyes kultúrákban).

III.   A meggyőzés és a manipuláció közötti különbség

    • A kommunikáció során a feladó a befogadót befolyásolni akarja, vagyis azt akarja, hogy megértsen, átérezzen valamit.
    • meggyőzés során a befogadó tudja, hogy hatni akarnak rá. Képes mérlegelni a feladó érveit, elfogadni vagy cáfolni azokat. Képes szabadon dönteni. A meggyőzés kétoldalú folyamat.
    • manipuláció viszont a feladó egyoldalú hatása a befogadóra. A befogadó ebben az esetben nincs tudatában a befolyásolásnak, ezért nem tud szabadon dönteni.
    • 2. A feladó azért manipulál, hogy a befogadó az ő számára döntsön kedvezően.
    • A feladó valódi szándéka rejtett, a befogadó nem ismeri fel. A manipulációt a befogadó lehet, hogy sejti, de bizonyítani nem tudja.
    • Manipulálni lehet
  • tények elhallgatásával;
  • kétértelműséggel;
  •  célozgatással;
  • hibás érveléssel, például
  • szándékos félreértés, eltorzítás, kiforgatás
  • elterelés a témától
  • általánosítások
  • közvéleményre hivatkozás (ami nem biztos, hogy igaz)
  • másokra való hivatkozás
  • nem ellenőrizhető források, adatok
  • beszédpartner támadása kérdésekkel, választás elé állítással stb.

IV.   Az elvárás, kényszerítés, megfelelés

    • Az elvárás azt jelenti, hogy a befogadó a feladó szándékai, céljai, azaz elvárásai szerint cselekszik.
    • A kényszerítés során a befogadó tudja, hogy manipulálják, mégis engedelmeskedik, megfelel a befogadó elvárásainak valamely büntetés elkerülése vagy valamely jutalom elnyerése érdekében.
    • Ha a kényszerítőkörülmény megszűnik, nincs tovább hatással a befogadóra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük