A kommunikációs zavar, manipuláció, elvárás, megfelelés

I. Bevezető 

• A kommunikáció információcserét, információ átadását jelenti valamely jelrendszer szándékos és kölcsönös felhasználása által.
• A kommunikáció megvalósulásához ún. tényezőkre van szükség.
• Ezek: feladó (adó): befogadó (vevő, címzett):  üzenet, kód, kódolás, dekódolás, csatorna, közös előismeretek,  beszédhelyzet.

II.    A kommunikációs zavar

• Eredményes a közlésfolyamat akkor, ha az üzenet elér a vevőhöz, és ő azt úgy értelmezi, ami az adó eredeti közölnivalója, szándéka volt.
• Az eredményesség érdekében az üzenetnek: pontosnak, nyelvileg jól megformáltnak és  egyértelműnek kell lennie.
• A kommunikáció során fellépő bármilyen zavaró tényezőt a kommunikációelméletben zajnak nevezzük.
• A kommunikációt zavaró  tényező lerontja a kommunikációs teljesítményt.
• A zavar forrása lehet:
  • A feladó nem tudja gondolatait kifejezni (például beszédhibás; valami miatt nem képes beszélni, nem ismeri a nyelvet stb.)
  • A címzett nem tud dekódolni (például rosszul hall; nem tud megfelelően olvasni; nem ismeri a jeleket stb.);
  • A küldő és a címzett viszonya kiegyensúlyozatlan vagy éppen rossz  (például valamelyik fél megsértődött, nem akar kommunikálni; hiányzik a tisztelet a partnerek között stb.);
  • Az üzenet hiányos vagy terjengős;
  • A közlés befogadását célzás, ködösítés, semmit mondás nehezíti;
  • A kód megértését azonos alakú szavak (pl. toll) , rétegnyelvi szavak (pl. dohány) nehezítik;
  • A csatorna működését zavarja valami (pl. zörejek, rossz fényviszonyok stb.);
  • A szituáció nem az előzetes várakozásoknak megfelelően alakul – pl. egy ünnepi beszéd támadóvá válik;
  • A kontextus (a szövegkörnyezet) nem világos;
  • Közös előismeretek hiányoznak (pl. öltözködési szabályok, viselkedési szabályok az egyes kultúrákban).

III.   A meggyőzés és a manipuláció közötti különbség

• • A kommunikáció során a feladó a befogadót befolyásolni akarja, vagyis azt akarja, hogy megértsen, átérezzen valamit.
  • A meggyőzés során a befogadó tudja, hogy hatni akarnak rá. Képes mérlegelni a feladó érveit, elfogadni vagy cáfolni azokat. Képes szabadon dönteni. A meggyőzés kétoldalú folyamat.
  • A manipuláció viszont a feladó egyoldalú hatása a befogadóra. A befogadó ebben az esetben nincs tudatában a befolyásolásnak, ezért nem tud szabadon dönteni.
  • 2. A feladó azért manipulál, hogy a befogadó az ő számára döntsön kedvezően.
  • A feladó valódi szándéka rejtett, a befogadó nem ismeri fel. A manipulációt a befogadó lehet, hogy sejti, de bizonyítani nem tudja.
  • Manipulálni lehet

• tények elhallgatásával;
• kétértelműséggel;
•  célozgatással;
• hibás érveléssel, például
• szándékos félreértés, eltorzítás, kiforgatás
• elterelés a témától
• általánosítások
• közvéleményre hivatkozás (ami nem biztos, hogy igaz)
• másokra való hivatkozás
• nem ellenőrizhető források, adatok
• beszédpartner támadása kérdésekkel, választás elé állítással stb.

IV.   Az elvárás, kényszerítés, megfelelés

• • Az elvárás azt jelenti, hogy a befogadó a feladó szándékai, céljai, azaz elvárásai szerint cselekszik.
  • A kényszerítés során a befogadó tudja, hogy manipulálják, mégis engedelmeskedik, megfelel a befogadó elvárásainak valamely büntetés elkerülése vagy valamely jutalom elnyerése érdekében.
  • Ha a kényszerítőkörülmény megszűnik, nincs tovább hatással a befogadóra.