Szófaj: a nyelvhasználatban azonos szerepet betöltő szavak osztályai. A szavakat szótári jelentésük, alaktani viselkedésük és mondatrészi szerepük alapján soroljuk be szófaji csoportokba.
Szótári jelentés (szótári szó): tartalmas-e a szó jelentése (felszólal, sietve), vagy csupán nyelvtani viszonyjelentése van (el, de, között), esetleg a kommunikációban tölt be fontos szerepet (pápá, hé), illetve érzést, indulatot, akaratot fejez ki tartalom nélkül (brrr, tyűha).
Alaktani sajátosság (szóalak): egyrészt a szó tőtani viselkedését, másrészt pedig a toldalékolási lehetőségeit jelenti.
Mondatbeli szerep (szóelőfordulás): magában foglalja a szó mondatrészi szerepét, másrészt tartalmazza a szó bővítési lehetőségeit is.
A szófajok három nagy csoportja: I. alapszófajok, II. a viszonyszók és III. a mondatszók
ALAPSZÓFAJOK: valódi alapszófajok, névmások, igenevek
önálló, fogalmi jelentésük van (kivéve a névmások), toldalékolhatók, önálló mondatrészi szereppel bírnak
Valódi alapszófajok | Névmások (valódi alapszófajokat helyettesítő szófajok) | Igenevek ( átmeneti szófajú szavak) |
Ige pl. olvas
| Személyes pl. én
| Főnévi igenév -ni pl. olvasni Melléknévi igenév – folyamatos -ó, -ő pl. olvasó – befejezett -t, -tt pl. olvasott – beálló -andó, -endő pl. olvasandó Határozói igenév -va, -ve, -ván, -vén , pl. olvasva |
Névszók: főnév, melléknév, számnév illetve az ezeket helyettesítő névmások együttes elnevezése.
VISZONYSZÓK
nincs önálló jelentésük, nem toldalékolhatók, önállóan nem mondatrészek
Névelő, névutó, segédige, igekötő, kötőszó, szóértékű módosítószó
Segédige: fog, volna, van, volt, lesz, marad, múlik Névutó: mellett, alatt Igekötő: meg-, be-, ki Névelő: a, az, egy
Kötőszó: és, s, de, mert, bár Szóértékű módosítószó:, egyáltalán, ám, alig, jó, főképp, kizárólag, ugyan
MONDATSZÓK
jelentésük viszonyjelentés, általában nem toldalékolhatók, önállóan nem mondatrészek
Indulatszó, mondatértékű módosítószó, interakciós mondatszó
Indulatszó: óh, brrr, pfuj, jaj Interakciós mondatszó: szervusz, helló, adjisten, pá, igen, ja, csitt, hess
Módosítószó: talán, valószínűleg, esetleg. allítólag
SZÓFAJTANI JELENSÉGEK: Többszófajúság: szótári alakjukban több szófaji kategóriába tartozhatnak, a szövegkörnyezet alapján határozzuk meg az aktuális szófaját pl.: német, arany, fekete (PL, A fekete hajú lány egy csésze feketét iszik.- a fekete az első esetben melléknév, a másodikban főnév)
Átmeneti szófajúság: egyszerre több szófaj tulajdonságait hordozzák, átmenetet képviselnek két szófaj között. Ilyen szófajok az igenevek, pl: tanuló, olvasott