Nyelvtan érettségi

A szófajok rendszere

Szófaj: a nyelvhasználatban azonos szerepet betöltő szavak osztályai. A szavakat szótári jelentésük, alaktani viselkedésük és mondatrészi szerepük alapján soroljuk be szófaji csoportokba.

Szótári jelentés (szótári szó): tartalmas-e a szó jelentése (felszólal, sietve), vagy csupán nyelvtani viszonyjelentése van (el, de, között), esetleg a kommunikációban tölt be fontos szerepet (pápá, hé), illetve érzést, indulatot, akaratot fejez ki tartalom nélkül (brrr, tyűha).

Alaktani sajátosság (szóalak): egyrészt a szó tőtani viselkedését, másrészt pedig a toldalékolási lehetőségeit jelenti.

Mondatbeli szerep (szóelőfordulás): magában foglalja a szó mondatrészi szerepét, másrészt tartalmazza a szó bővítési lehetőségeit is.

A szófajok három nagy csoportja: I. alapszófajok, II. a viszonyszók és III. a mondatszók

  1. ALAPSZÓFAJOK: valódi alapszófajok, névmások, igenevek

önálló, fogalmi jelentésük van (kivéve a névmások), toldalékolhatók, önálló mondatrészi szereppel bírnak

Valódi alapszófajok

Névmások (valódi alapszófajokat helyettesítő szófajok)

Igenevek ( átmeneti szófajú szavak)

Ige pl. olvas

  • Főnév pl. könyv

  • Melléknév pl. szép

  • Számnév pl. öt, sok

  • Határozószó pl. távol

Személyes pl. én

  • Birtokos pl. tiéd

  • Kölcsönös pl. egymást

  • Visszaható pl. magam

  • Mutató pl. ez, ilyen

  • Kérdő pl. milyen?, hol?

  • Vonatkozó pl. aki, ahol

  • Általános pl. minden

  • Határozatlan pl. valaki

Főnévi igenév -ni pl. olvasni

Melléknévi igenév

folyamatos -ó, -ő pl. olvasó

befejezett -t, -tt pl. olvasott

beálló -andó, -endő pl. olvasandó

Határozói igenév -va, -ve, -ván, -vén , pl. olvasva

Névszók: főnév, melléknév, számnév illetve az ezeket helyettesítő névmások együttes elnevezése.

VISZONYSZÓK

nincs önálló jelentésük, nem toldalékolhatók, önállóan nem mondatrészek

Névelő, névutó, segédige, igekötő, kötőszó, szóértékű módosítószó

Segédige: fog, volna, van, volt, lesz, marad, múlik Névutó: mellett, alatt Igekötő: meg-, be-, ki Névelő: a, az, egy

Kötőszó: és, s, de, mert, bár Szóértékű módosítószó:, egyáltalán, ám, alig, jó, főképp, kizárólag, ugyan

  1. MONDATSZÓK

jelentésük viszonyjelentés, általában nem toldalékolhatók, önállóan nem mondatrészek

Indulatszó, mondatértékű módosítószó, interakciós mondatszó

Indulatszó: óh, brrr, pfuj, jaj Interakciós mondatszó: szervusz, helló, adjisten, pá, igen, ja, csitt, hess

Módosítószó: talán, valószínűleg, esetleg. allítólag

SZÓFAJTANI JELENSÉGEK: Többszófajúság: szótári alakjukban több szófaji kategóriába tartozhatnak, a szövegkörnyezet alapján határozzuk meg az aktuális szófaját pl.: német, arany, fekete (PL, A fekete hajú lány egy csésze feketét iszik.- a fekete az első esetben melléknév, a másodikban főnév)

Átmeneti szófajúság: egyszerre több szófaj tulajdonságait hordozzák, átmenetet képviselnek két szófaj között. Ilyen szófajok az igenevek, pl: tanuló, olvasott

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük